A kokain pusztítja a nők agyát?
Rendszeresen stimulánsokat (kokain, metamfetamin) használó nőknél
bizonyos agyterületek zsugorodását figyelték meg amerikai kutatók
(University of Colorado)
Vizsgálataikban, melyek során mágneses rezonancia
képalkotó eljárást (MRI) használtak, 28 olyan nő és 31 olyan férfi
vett részt, akik átlagosan kb. tizenhat évig éltek stimulánsokkal,
és legalább két hónapja absztinensek voltak. Az életkorban hozzájuk
közel álló egészséges kontrollcsoportba 28 nő és 41 férfi tartozott.
Az MRI-felvételek azt mutatták, hogy a drogbeteg
nők agyában bizonyos, a tanulásért, jutalmazásért, cselekvési
kontrollért felelős agyterületeken a szürkeállomány mérete nemcsak a
kábítószert nem használó nőkéhez képest lényegesen kisebb, hanem a
drogos férfiakéhoz képest is. A szerhasználó és nem használó férfiak
agyában viszont nem találtak anatómiai eltérést.
Jody Tanabe és munkatársai a viselkedés és a
szürkeállomány mérete között is kimutattak összefüggést. A kevesebb
idegsejttel rendelkező nők impulzívabbak voltak, és drogbetegségük
is súlyosabb volt. Az erősen drogos és nem drogos férfiak, illetve a
kontrollcsoport nőtagjai között azonban a viselkedésben sem találtak
különbséget.
A kutatókat a nemi különbségek nagyon meglepték.
Szerintük felfedezésük fontos lépés a függőség nemi különbségeinek
megértése felé, ugyanakkor rávilágít arra, hogy a nők és a férfiak
egyelőre egyformán kezelt drogbetegsége nagy valószínűséggel eltérő
terápiát igényel.
Mindazonáltal az amerikai kutatók vizsgálata nem ad
választ arra a kérdésre, hogy az érintett agyterületek csökkent
mérete a szerhasználatnak oka-e vagy következménye.
Regner, Michael – Dalwani, Manish –
Yamamoto, Dorothy et al.: Sex Differences in Gray Matter Changes and
Brain-behavior Relationships in Patients with Stimulant Dependence.
Radiology. 14 July 2015. 142541. Epub ahead of print, DOI:
10.1148/radiol.2015142541 •
WEBCÍM
Gének és leukémia
Amerikai kutatók (Memorial Sloan Kettering Cancer Center) olyan
mutációt azonosítottak, amely fogékonnyá tesz a leggyakoribb
gyermekkori daganatos betegségre, az akut limfoid leukémiára (ALL).
Az ETV6 nevű gén mutációját ugyanabba a családba
tartozó beteg gyerekekben azonosították. A felfedezés újabb lépés a
gyermekkori leukémiák örökletes tényezőinek felderítésében. A
kutatók korábban egy másik, az ún. PAX5-gén mutációja és a
gyermekkori leukémia között találtak összefüggést.
Kenneth Offit és munkatársai a közeli jövőben az
újonnan felfedezett mutáció gyakoriságát fogják tanulmányozni,
illetve azt, hogy milyen egyéb genetikai és nem genetikai tényezők
járulhatnak hozzá a betegség kialakulásához.
A kutatók szerint a távoli cél az, hogy az
ismeretek birtokában a betegség megelőzhető legyen.
Topka, Sabine – Vijai, Joseph –
Walsh, Michael F. et al.: Germline ETV6 Mutations Confer
Susceptibility to Acute Lymphoblastic Leukemia and Thrombocytopenia.
PLOS Genetics. 23 Jun 2015. DOI: 10.1371/journal.pgen.1005262 •
WEBCÍM
Egy szorongásoldó hormon és az emlőrák
Az enkefalin nevű stresszellenes hormon alacsony szintje növeli az
emlőrák kockázatát – állítják svéd kutatók (Lundi Egyetem).
Tanulmányuk mások korábbi állatkísérleteinek eredményeit emberen is
megerősíti.
Az enkefalin egy a vérben szabadon keringő neuropeptid;
fájdalomcsillapító és szorongásoldó hatással rendelkezik, és
kedvezően befolyásolja az immunsejtek működését is.
Az eredmények 1500 nő vérmintáinak elemzésén, és az
alanyok 15 éven át történő követéses vizsgálatán alapulnak. A
kutatók azt találták, hogy azoknál, akiknek vérében a legalacsonyabb
volt az enkefalin szintje, háromszor akkora valószínűséggel alakult
ki emlőrák, mint akiknél a legmagasabb volt. Ezek az életkorral, a
menopauzával, a dohányzással, az esetleges hormonkezeléssel, és más
kockázatot jelentő tényezőkkel korrigált statisztikai adatok voltak.
|