Magyarország esetén sincs ez másképp, hiszen
jelenleg szinte kizárólagosan exportra termel a magyar űripar,
másrészt Magyarország elfogadta azon ENSZ-egyezményeket, amelyek
alapján minden államnak joga és lehetősége van a világűr békés célú
felhasználására szabályozott keretek között.3
Fenti sajátosságok figyelembevétele indokolja azt,
hogy az űripar és űrkutatás saját, állami érdekképviselettel és
adott esetben szabályozó mechanizmusokkal rendelkezzen. Az állami
szerepvállalás három fő terület mentén határozható meg, és ezek
együttesen szükségesek a sikeres ESA-csatlakozás megvalósulásához.
Ezekre akár három egymással összefüggő pillérként is tekinthetünk:
Szükséges első pillérként a szektor hazai
koordinálása, az űrtevékenységben részt vevők beazonosítása,
megismerése és termelékenységük serkentése, növekedésük támogatása.
Ezekhez kapcsolódóan fel kell tárni a lehetséges hazai programokat,
ami alternatív technológiafejlesztéssel a nemzeti költségvetés
kiadásainak csökkentéséhez vezet.
A második pillér a meglévő nemzetközi kapcsolataink
élénkítése és új kapcsolatok kiépítése akár egyes ESA-tagállamokkal
közvetlenül, akár más országokkal. Az űrszektorban dominánsan van
jelen ugyanis, hogy az egyes bilaterális és multilaterális
államközi, kormányközi vagy szervezetek közötti kapcsolatok az
alapjai az űrtevékenységben részt vevő vállalkozások, szervezetek
együttműködésének. Tehát ezen kapcsolatok ápolásán keresztül
vállalkozásaink nagyobb gazdasági növekedést érhetnek el.
A harmadik, rövid és középtávon is leghangsúlyosabb
pillér az ESA-tagságunkból eredő lehetőségek kihasználása megfelelő
koordinációval. Hatékony érdekképviselet esetén az ESA földrajzi
visszatérítés elvén a hazai hozzájárulás arányos mértékben
visszapályázhatóvá válik a hazai KKV-szektor számára. Tekintettel
arra, hogy az ESA-tagságunk tartalmilag annyit jelent, hogy
huszonegy iparilag fejlett országgal kötünk konkrét programokra
csúcstechnológiai együttműködési megállapodásokat, ez folyamatos
jelenlétet, érdekérvényesítést igényel.
A felsorolt három fő pillér oly módon függ össze
egymással, hogy az első két pillér alapozza meg a harmadik pillér
sikerességét. A jól működő harmadik pillér pedig az első kettőben is
jelentős gazdaságélénkítő hatással bír, hiszen az ESA-keretek között
létrehozott eredmények szigorú szabványok betartását követelik meg,
a KKV-szektor részvétele ezekben a programokban pedig kiváló
referenciát jelent bármely külföldi vagy belföldi üzleti partner
számára.
A fenti három pillér mellett szükséges egy másik
elem is a sikeres ESA-csatlakozás érdekében. Ez a másik elem a
programok megfelelő szintű finanszírozása. Az előttünk csatlakozó
tagállamok tapasztalatai alapján minél jobban megközelíti a kötelező
hozzájárulás mértékét az önkéntes hozzájárulás, annál nagyobb
eséllyel válik sikeressé a csatlakozás maga.
Ennek oka az, hogy a választható programok
megtérülése magasabb a kötelező programokénál. Az ESA által is
rendszeresen hivatkozott OECD-elemzések (OECD, 2011) szerint a
befektetett összeg (hozzájárulás) a nemzetgazdaság szintjén
4,5–6,2-szeres szorzóval térül meg tízéves időtartam alatt. Ez a
megtérülés magában foglalja a közvetlen megtérülésen túl az egyéb
iparágakban megjelenő közvetett hatást és az értéklánc további
elemeit, azaz az iparág fejlesztései hatására megjelenő
űralkalmazások eredményét is. Az idézett megtérülés azonban csak a
választható programok esetén igazolható.
Kulcsszavak: Európai Űrügynökség, ESA, magyar űrstratégia,
ESA-csatlakozás, ESA kötelező programok, ESA önkéntes programok
HIVATKOZÁS
OECD (2011): The Space Economy at a Glance
2011. OECD Publishing • DOI: 10.1787/9789264111790-en •
WEBCÍM
LÁBJEGYZETEK
1 1594/2014. (XI. 3.)
kormányhatározat Magyarország Kor-mánya és az Európai Űrügynökség
között Magyarország csatlakozásáról az Európai Űrügynökséget
létrehozó Alapokmányhoz és az erre vonatkozó szerződési
feltételekről szóló Megállapodás kihirdetéséről
<
2 77/2015. (III. 31.)
Korm. rendelet Magyarország Kormánya és az Európai Űrügynökség
között Magyarország csatlakozásáról az Európai Űrügynökséget
létrehozó Alapokmányhoz és az erre vonatkozó szerződési
feltételekről szóló Megállapodás kihirdetéséről
<
3 1967. évi 41.
törvényerejű rendelet a Szerződés az államok tevékenységét
szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén,
beleértve a Holdat és más égitesteket című, Moszkvában, Londonban és
Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződés kihirdetéséről –
az Alapegyezmény, amelyen a négy további egyezmény is alapul.
<
|