A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 HOGYAN LEHET SIKERES A CSATLAKOZÁS?

X

Tari Fruzsina

a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium • fruzsina.tari(kukac)nfm.gov.hu

 

Az Európai Űrügynökség bemutatása


Az Európai Űrügynökség (ESA) 1975. május 30-án jött létre az Európai Űrkutatási Szervezet (European Space Research Organization – ESRO) és az Európai Hordozórakéta Fejlesztési Szervezet (European Launcher Development Organization – ELDO) összeolvadásából. A kormányközi alapon működő, a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozó szervezet székhelye Párizsban található, több mint 2100 alkalmazottal és 2014-ben négymilliárd eurót meghaladó költségvetéssel végzi tevékenységét. A szervezet tagjainak száma Észtország és Magyarország idei csatlakozásával, az ősz folyamán 22-re emelkedik.

Az ESA szakmai tevékenysége két nagy csoportra osztható: a kötelező (mandatory) és a választható vagy más elnevezéssel önkéntes (optional) programokra.

A kötelező programokhoz a hozzájárulás minden tagállam esetén annak gazdasági teljesítményéhez mérten arányos összeg. Ez a hozzájárulás az ESA költségvetésének mintegy 20%-át teszi ki. Kötelezőek azok a tudományos programok, amelyek alapkutatáshoz kapcsolódnak, esetleg Naprendszerünk és a világegyetem alaposabb megismerését szolgálják. Ezen küldetések közé sorolható az elmúlt időszakban olyan nagy népszerűségnek örvendő Rosetta üstököskutató program is. Emellett a kötelező hozzájárulásból finanszírozza a szervezet saját működését is.

A választható vagy önkéntes programok között olyan programokat találunk, amelyekben a részvétel a tudományos programokhoz képest közvetlenebb megtérüléssel jár az abban részt vevő ország számára. Ide sorolható a földmegfigyelés több ága a műholdfejlesztéstől az egyes távérzékelési alkalmazásokig, a hordozórakéta-fejlesztés, az emberes űrrepülés és egyéb mikrogravitációs környezetben végzett kutatások köre. Megtalálhatjuk emellett a távközlést és annak felhasználásával létrehozott integrált alkalmazásokat, a műholdas helymeghatározást és a mindezekhez megfelelő platform biztosításához a technológia témakört, és üzemeltetési feladatokat is.

Az ESA stratégiai célja az európai űripar versenyképességének fenntartása, megerősítése. Emellett olyan programok életre hívása a feladata, amely egyetlen állam számára túl költséges vagy célszerűtlen volna, közösen fejlesztve azonban méretgazdaságos és jól hasznosítható.

A szervezet rendkívüli lehetőségeket kínál, amelyek a kisebb gazdasági teljesítményű vagy kisebb lakosságszámú országok számára jelentős előnyt jelentenek. Egyrészt az ESA biztosítja a földrajzi visszatérítés elvét. Ez annyit jelent, hogy az ESA részére a tagállam által megfizetett hozzájárulás igen magas arányban a tagállam vállalkozásai számára válik elérhetővé. Természetesen ahhoz, hogy ez a fajta visszatérítés megvalósuljon, szükséges a szervezeten belül egy integrációs program. Ennek legfontosabb elemeként az újonnan csatlakozó ország az ESA-val közösen felállít egy Felzárkóztatási Munkacsoportot, és ennek a csoportnak lesz feladata célirányos pályázatok kiírása kifejezetten a magyar piaci szereplők és kutatóhelyek számára. A Felzárkóztatási Munkacsoport segíthet abban is, hogy az új tagállam a számára legcélszerűbb választható programokban vegyen részt. A megfelelő orientációhoz természetesen hasznos, ha a tagállam rendelkezik saját űrstratégiával is.


Csatlakozásunk és fő célkitűzéseink


Hazánk felismerte, hogy a gazdaság élénkítését olyan befektetéseken keresztül lehet elérni, amely a helyi kis- és középvállalkozások (KKV) számára biztosít lehetőséget a létszámbővítésre, új munkahelyek megteremtésére és mindezt úgy teszi, hogy közben a magasan képzett szakembereket itthon tartja, új munkalehetőségeket teremt számukra. Ennek egyik eszköze csatlakozásunk az Európai Űrügynökséghez.

ESA-csatlakozásunk következtében ugyanis jelentős új finanszírozási lehetőségek nyílnak meg az űripar és űrkutatás azon szereplői előtt, amelyek leginkább alkalmasak a bővülésre. A javuló finanszírozási lehetőségek hosszú távon nagyobb és tőkeerősebb magyar ipari szereplők kialakulásához vezethetnek. Ezen KKV-k a nemzetközi szervezet keretein kívüli ipari együttműködések esetében is hatékony és megbízható munkával tudnak szerepet vállalni nemzetközi projektekben.

E felismerés nyomán, 2014 őszén megszületett a döntés Magyarország ESA-csatlakozásáról1 és 2015. február 24-én a felek aláírták a csatlakozásunkról szóló megállapodást is.2 Jelenleg a szerződés ratifikációja zajlik, amely várhatóan 2015 őszének első felében zárul le. A ratifikációs folyamat lezárultával válik Magyarország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává.


Célok megvalósítása


Az űrszektor nemzetközi szinten is két fő sajátossággal rendelkezik. Domináns az exportra termelés, és fontos az állami garanciavállalás a nemzetközi együttműködések során.

 

 

Magyarország esetén sincs ez másképp, hiszen jelenleg szinte kizárólagosan exportra termel a magyar űripar, másrészt Magyarország elfogadta azon ENSZ-egyezményeket, amelyek alapján minden államnak joga és lehetősége van a világűr békés célú felhasználására szabályozott keretek között.3

Fenti sajátosságok figyelembevétele indokolja azt, hogy az űripar és űrkutatás saját, állami érdekképviselettel és adott esetben szabályozó mechanizmusokkal rendelkezzen. Az állami szerepvállalás három fő terület mentén határozható meg, és ezek együttesen szükségesek a sikeres ESA-csatlakozás megvalósulásához. Ezekre akár három egymással összefüggő pillérként is tekinthetünk:

Szükséges első pillérként a szektor hazai koordinálása, az űrtevékenységben részt vevők beazonosítása, megismerése és termelékenységük serkentése, növekedésük támogatása. Ezekhez kapcsolódóan fel kell tárni a lehetséges hazai programokat, ami alternatív technológiafejlesztéssel a nemzeti költségvetés kiadásainak csökkentéséhez vezet.

A második pillér a meglévő nemzetközi kapcsolataink élénkítése és új kapcsolatok kiépítése akár egyes ESA-tagállamokkal közvetlenül, akár más országokkal. Az űrszektorban dominánsan van jelen ugyanis, hogy az egyes bilaterális és multilaterális államközi, kormányközi vagy szervezetek közötti kapcsolatok az alapjai az űrtevékenységben részt vevő vállalkozások, szervezetek együttműködésének. Tehát ezen kapcsolatok ápolásán keresztül vállalkozásaink nagyobb gazdasági növekedést érhetnek el.

A harmadik, rövid és középtávon is leghangsúlyosabb pillér az ESA-tagságunkból eredő lehetőségek kihasználása megfelelő koordinációval. Hatékony érdekképviselet esetén az ESA földrajzi visszatérítés elvén a hazai hozzájárulás arányos mértékben visszapályázhatóvá válik a hazai KKV-szektor számára. Tekintettel arra, hogy az ESA-tagságunk tartalmilag annyit jelent, hogy huszonegy iparilag fejlett országgal kötünk konkrét programokra csúcstechnológiai együttműködési megállapodásokat, ez folyamatos jelenlétet, érdekérvényesítést igényel.

A felsorolt három fő pillér oly módon függ össze egymással, hogy az első két pillér alapozza meg a harmadik pillér sikerességét. A jól működő harmadik pillér pedig az első kettőben is jelentős gazdaságélénkítő hatással bír, hiszen az ESA-keretek között létrehozott eredmények szigorú szabványok betartását követelik meg, a KKV-szektor részvétele ezekben a programokban pedig kiváló referenciát jelent bármely külföldi vagy belföldi üzleti partner számára.

A fenti három pillér mellett szükséges egy másik elem is a sikeres ESA-csatlakozás érdekében. Ez a másik elem a programok megfelelő szintű finanszírozása. Az előttünk csatlakozó tagállamok tapasztalatai alapján minél jobban megközelíti a kötelező hozzájárulás mértékét az önkéntes hozzájárulás, annál nagyobb eséllyel válik sikeressé a csatlakozás maga.

Ennek oka az, hogy a választható programok megtérülése magasabb a kötelező programokénál. Az ESA által is rendszeresen hivatkozott OECD-elemzések (OECD, 2011) szerint a befektetett összeg (hozzájárulás) a nemzetgazdaság szintjén 4,5–6,2-szeres szorzóval térül meg tízéves időtartam alatt. Ez a megtérülés magában foglalja a közvetlen megtérülésen túl az egyéb iparágakban megjelenő közvetett hatást és az értéklánc további elemeit, azaz az iparág fejlesztései hatására megjelenő űralkalmazások eredményét is. Az idézett megtérülés azonban csak a választható programok esetén igazolható.
 



Kulcsszavak: Európai Űrügynökség, ESA, magyar űrstratégia, ESA-csatlakozás, ESA kötelező programok, ESA önkéntes programok
 


 

HIVATKOZÁS

OECD (2011): The Space Economy at a Glance 2011. OECD Publishing • DOI: 10.1787/9789264111790-en • WEBCÍM
 


 

LÁBJEGYZETEK

1 1594/2014. (XI. 3.) kormányhatározat Magyarország Kor-mánya és az Európai Űrügynökség között Magyarország csatlakozásáról az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmányhoz és az erre vonatkozó szerződési feltételekről szóló Megállapodás kihirdetéséről <

2 77/2015. (III. 31.) Korm. rendelet Magyarország Kormánya és az Európai Űrügynökség között Magyarország csatlakozásáról az Európai Űrügynökséget létrehozó Alapokmányhoz és az erre vonatkozó szerződési feltételekről szóló Megállapodás kihirdetéséről <

3 1967. évi 41. törvényerejű rendelet a Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket című, Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződés kihirdetéséről – az Alapegyezmény, amelyen a négy további egyezmény is alapul. <