Pirula az alkoholizmus ellen

Svéd kutatók (Karolinska Institutet, Sahlgren­ska Akademin) ígéretes anyagot találtak az alkoholfüggőség kezelésre. Mivel a jelenlegi gyógyszerpaletta szegényes, jól jönne egy hatékony új gyógyszer. Nitya Jayaram-Lindström és munkatársai megállapították, hogy a dopa­minrendszert stabilizáló OSU6162 nevű anyag alkoholbetegekben csökkenti a sóvárgást, hosszú ideje rendszere­sen alkoholt fogyasztó patkányokban az agy jutalmazási rendszerében normalizálja a dopaminszintet.

Egyes tevékenységek – jó étel, szex, sport – során az agyban dopamin szabadul fel. Az általa keltett jó érzéseket az agy megjegyzi, és az ilyen cselekvések ismétlésére ösztönöz. Alkohol hatására az agy jutalmazási rendszerében a normálisnál több dopamin szabadul fel, és ez kellemes eufóriát idézhet elő. A rendszeres alkoholfogyasztás azonban a rendszer érzékenységét csökkenti, és azonos mennyiség hatására egyre kevesebb dopamin keletkezik. Ezért a részegség és az ezzel járó kellemes lelki állapot eléréséhez egyre több ital kell.

A kéthetes svéd klinikai vizsgálatban 56 al­koholfüggő személy vett részt, egyik csoport­juk placebót kapott, a másik OSU6162 kezelésben részesült. A két hét elteltével a résztvevőkön bonyolult tesztrendszerrel vizsgálták az alkohol utáni sóvárgás erősségét, és azt találták, hogy azoknál az alkoholbetegeknél, akik a hatóanyagot kapták, ez jóval gyengébb volt. A teszt egy ital elfogyasztását is magában foglalta, amely a placebocsoport tagjainak nagyobb örömet okozott. A kutatók azt is közölték, hogy az impulzívabb, visszaesésre hajlamosabb személyek reagáltak legjobban a hatóanyagra.

Az állatkísérletekben olyan patkányok kap­tak OSU6162-t, amelyek legalább egy éve alkoholfogyasztók voltak, és agyuk jutalmazási rendszerében kevesebb volt a dopamin, mint az alkoholt soha nem fogyasztó társaikéban. Azt találták, hogy a vegyület hatására az állatok agyában a dopaminszint normalizálódott. A kutatók ezzel a normalizálódással magyarázzák, hogy az alkoholista emberekben a kezelés hatására a sóvárgás csökkent.

Az OSU6162 vegyület felfedezője és a hozzá fűződő jogok birtokosa a Nobel-díjas Arvid Carlsson professzor, aki a klinikai vizsgálatokról szóló mostani publikáció egyik szerzője.

Khemiri, Lotfi – Steensland, Pia – Guter­stam, Joar et al.: The Effects of the Mono­amine Stabilizer (-)-OSU6162 on Craving in Alcohol Dependent Individuals: A Human Laboratory Study. European Neuropsy­chopharmacology. Online 6 October 2015. DOI:10.1016/j.euroneuro.2015.09.018 • WEBCÍM
Kristin Feltmann, Ida Fredriksson, Malin Wirf et al.: The Monoamine Stabilizer (-)-OSU6162 Counteracts Down-Regulated Do­pamine Output in the Nucleus Accum­bens of Long-term Drinking Wistar Rats Addiction Biology. Online 14 October 2015. DOI: 10.1111/adb.12304 • WEBCÍM
 

Okosító őssejtek

A University of California Irvine kutatói idegi őssejtek beültetésével hatékonyan kezel­ték egerekben az ún. Lewy-testes demenciát. Ez az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb szellemi leépüléssel járó időskori idegrendszeri betegség. Jellegzetessége, hogy az alfa-szinuklein nevű fehérje az idegsejtekben felhalmozódik. és gömböcskéket, ún. Lewy-testeket képez. Ezek elrontják az idegsejtek normális működését, módosítják bizonyos kulcsfontosságú anyagaikat, megváltoztatják kommunikációjukat, és a sejtek folyamatosan pusztulnak.

Mathew Blurton-Jones és munkatársai olyan genetikailag módosított egereket konstruáltak, amelyek az emberi Lewy-testes de­menciához hasonló betegségben szenvedtek. Az állatok egy részének agyába idegi őssejteket ültettek be, és egy hónap múlva azt tapasztalták, hogy a kezelt állatok mind a mozgási, mind a kognitív funkciókat mérő teszteken jobban teljesítettek, mint nem kezelt társaik.

A kutatók magyarázatot próbáltak találni a kedvező hatásra, és arra a következtetésre jutottak, hogy a javulás egy őssejtekből származó növekedési faktornak, az ún. agyi neutrófiás faktornak tulajdonítható. Az agyban strukturális változásokat is találtak. Több kapcsolatot produkáltak és jobban kommunikáltak egymással az olyan idegsejtek, amelyek ebben a demenciában jellemzően pusztulnak.

A neutrófiás faktor hatásának bizonyítására olyan genetikailag módosított őssejteket kreáltak, amelyek ezt az anyagot nem termelték. Az ilyen sejtekkel kezelt állatok állapotában a javulás nem következett be.

Ezután Blurton-Jonesék arra voltak kíváncsiak, hogy a kedvező hatásért kizárólag a neutrófiás faktor felelős-e. Olyan vírust készítettek, amelynek örökítő anyagába beépítették a neutrófiás faktor génjét, és ezt a vírust az agyba juttatva, termelődött a kívánt anyag. A kezelés a mozgási funkciókat javította, az egerek szellemi teljesítményét azonban nem. A kutatók számára így egyértelművé vált, hogy az őssejtek által kiváltott kedvező hatás nem csak ennek a növekedési faktornak köszönhető. Kutatásaikat ebbe az irányba is folytatják.

Természetesen az őssejtkezelés még igen messze van attól, hogy embereken is kipróbálják. Elvileg azonban ígéretes lehet más betegségek, például Alzheimer-kór kezelésére is.

Goldberg, Natalie R.S. – Caesar, Jacqueline – Park, Ashley et al.: Neural Stem Cells Rescue Cognitive and Motor Dysfunction in a Transgenic Model of Dementia with Lewy Bodies through a BDNF-Dependent Mechanism. Stem Cell Reports. October 2015. DOI: 10.1016/j.stemcr.2015.09.008 • WEBCÍM

Fénnyel az agyba

Fénymikroszkóppal is bele lehet nézni élő, működő agyba, egerek esetében legalábbis. A University of Washington munkatársainak sikerült közel kétszeresére növelniük a lézerfénnyel működő úgynevezett Optikai Koherencia Tomográf behatolási mélységét, így élő egerek agyának 2,3 mm-rel a felszín alatt lévő rétegeiről is tudtak képeket készíteni.
A technika ártalmatlan és nem használ ionizáló hatású sugarakat. A sze­mészetben évtizedek óta használják, de az idegtudományok területén korlátozottak voltak a lehetőségek: mostanáig 1 mm-nél mélyebben lévő rétegekről nem tudtak képet készíteni.
A megnövelt teljesítőképességű képalkotó eljárás az agy esetében például olyan szerkezeti változással járó betegségek, mint az Alzheimer-kór vagy más demenciák nyomon követését teheti lehetővé, de a szerzők szerint más területeken is vannak még lehetőségek. Például megfelelő fejlesztéssel az emberi szem­ről – a szaruhártyától az ideghártyáig – teljes keresztmetszeti kép készülhet majd.
Choi, Woo June – Wang, Ruikang K.: Swept-source Optical Coherence Tomo­graphy Powered by a 1.3-μm Vertical Cavity Surface Emitting Laser Enables 2.3-mm-deep Brain Imaging in Mice In Vivo. Journal of Biomedical Optics. 08 Oct 2015. 20, 10, 106004 DOI:10.1117/1.JBO.20.10. 106004
 

A cékla lesz a hegymászó-eledel

Az emberi szervezet bizonyos mértékig képes alkalmazkodni a tengerszint feletti nagy ma­gasságokhoz. Az alkalmazkodóképességben jelentős egyedi különbségek lehetnek, az akklimatizálódáshoz általában hetekre van szükség. Norvég és svéd kutatók szerint ez az idő nitrátokban gazdag táplálékkal esetleg csökkenthető; konkrétan céklalevet kell inni.

Az akklimatizálódás eredményeként az erek a szervezetet a lényegesesen kisebb oxigén­nyomású környezetben is képesek oxigénnel ellátni. Az erek megfelelő működéséhez, sok egyéb mellett, a szervezetben termelődő nitrogén-oxid is szükséges, oxigénhiányos környezetben azonban ennek keletkezé­se is gátolt. Ezen segíthet a magas nitráttartalmú céklalé, amint azt most kísérletileg igazolták.

A kísérleteket Nepálban 3700 méteres magasságban végezték, összesen tizenegy egészséges, huszonöt év körüli fiatal önkéntes részvételével, randomizált, kettősvak, palcebó­kontrollált kísérleti elrendezésben.

Bakker, Emily – Engan, Harald – Patrician, Alexander et al: Acute Dietary Nitrate Supplementation Improves Arterial Endothelial Function at High Altitude: A Double-blinded Randomized Controlled Cross Over Study. Nitric Oxide. 15 November 2015. 50, 58–64. DOI:10.1016/j.niox.2015.08.006
 

A házimunka nem árt a házaséletnek

A férfiak házimunkákban való részvétele olyan érzékeny téma, ami bármilyen környezetben képes vitát generálni. Nem kivétel ez alól a tudományos szakfolyóiratok világa sem, amint azt egy új tanulmány bizonyítja.

A 2008-ban több egyetem és kutatóintézet összefogásával indult német családi és párkapcsolati adatokat gyűjtő és elemző „pair­fam” projekt adatait felhasználva amerikai kutatók az Amerikai Pszichológiai Társaság Journal of Family Psychology című folyóiratában arra a következtetésre jutnak, hogy nincs összefüggés a párok férfi tagjának házimunkában való részvétele és a pár szexuális aktivitása, illetve az utóbbival való elégedettsége között.

A tanulmány vitatja egy korábban megjelent munka megállapításait, amely szerint a férfiak aktivitása a házimunkában veszélyezteti a szexuális életet.

A most megjelent kutatás 1338 legalább öt éve együtt élő német pár évente frissülő, kérdőíves gyűjtésből származó adatait használta fel. Paraméterként a férfiak házimunka-hányadát és ennek korrektségét használták.

A szerzők idén tavasszal, a közleménnyel megegyező című előadásukkal a legjobb prezentáció díját nyerték el egy konferencián.

Johnson, Matthew D. – Galambos, Nancy L. Anderson, Jared R.: Skip the Dishes? Not So Fast! Sex and Housework Revisited. Journal of Family Psychology. Online first publication, 12 Oct 2015. DOI: 10.1037/fam0000161 • WEBCÍM
 

Kiszűrhetők a végelgyengült magnószalagok

A modern kultúrtörténet jelentős dokumentumai a hangfelvételek. Ezek jelentős része magnetofon-szalagokon található, amelyek fokozatosan tönkremennek, és egy idő után a rajtuk lévő felvétel már nem játszható le.

A University of South Carolina és az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának munkatársai olyan módszert dogoztak ki, amellyel egy szalagról a rajta lévő esetleg pótolhatatlan felvétel veszélyeztetése nélkül megállapítható, hogy kibírja-e a digitalizáláshoz szükséges lejátszást. Az eddig alkalmazott próba-szerencse módszer meglehetősen kockázatos, egy teljesen elöregedett szalag, a még használhatótól, ránézésre nem különböztethető meg.

Az új diagnosztika totálreflexiós infravörös spektroszkópia alkalmazásával történik. Főkomponens elemzéssel megállapították, hogy melyek azok a hullámhosszok, amelyeket érdemes vizsgálni, ha a sérülékeny szalagokat ki akarják szűrni.

Cassidy, Brianna M. – Lu, Zhenyu – Fuenf­finger, Nathan C.et al: Minimally Invasive Identification of Degraded Polyester-Urethane Magnetic Tape Using Attenuated Total Reflection Fourier Transform Infra­red Spectroscopy and Multivariate Statistics. Analytical Chemistry. 2015, 87, 9265−9272. DOI: 10.1021/acs.analchem.5b01810