A 2015-ös évet az ENSZ a Fény Nemzetközi Évének (International Year of Light and Light-based Technologies) nyilvánította. Az Európai Fizikai Társulat kezdeményezését az UNESCO is támogatta. A tudománynépszerűsítő programsorozat hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jött létre. A Fény Nemzetközi Éve Programbizottság elnöke Kroó Norbert akadémikus. A rendezvénysorozat fő komponensei a tudomány, az oktatás, az ipar, a művészet és a nemzetközi kapcsolatok, a tudomány területén szervezett programokhoz csatlakozott a Magyar Biofizikai Társaság 25. jubileumi kongresszusa is. Ugyancsak a Fény Éve program keretében, a kongresszus részeként középiskolások számára rendezett különleges „fénykurzus” nyújtott alkalmat arra, hogy a fény fizikáját és biofizikáját közelebbről is megismerhessék a résztvevők egyrészt ismeretterjesztő előadás, másrészt közvetlen laborgyakorlatok és bemutató során. Mártonfalvi Zsolt és Somkuti Judit az emissziós spektroszkópiát, Bőcskei-Antal Barnabás az abszorpciós spektroszkópiát, Agócs Gergely a fénymikroszkópok működését, Veres Dániel pedig a szem optikáját ismertette meg az érdeklődőkkel.

A Fényszimpóziumban jeles hazai műhelyek kutatói tartottak meghívott előadásokat. Az első előadásban Osvay Károly Az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont kutatási infrastruktúráját mutatta be. Az európai Extreme Light Infrastructure (ELI) kutatóintézet három ország területén valósul meg más és más kutatási profillal. A szegedi ELI Attoszekundumos Fényimpulzusok Intézete (ELI-ALPS) célja az anyag szinte minden formájában (atomok, molekulák, plazmák, klaszterek stb.) lejátszódó ultragyors folyamatok feltérképezése, dinamikájának vizsgálata. Ehhez néhány optikai ciklusú, időben rendkívül, akár 10–18 másodperc rövidségű fényimpulzusokat állítanak elő az elektromágneses spektrum széles tartományán, a THz-sugárzástól kezdve az infravörös és látható tartományon keresztül a lágy és középkemény röntgenig. A négy fő lézerrendszer segítségével 10 Hz–100 kHz ismétlési frekvenciával közvetlenül vagy közvetve előállított fényimpulzusok elsősorban alap-, illetve alkalmazott kutatások számára jelentenek majd nehezen nélkülözhető forrásokat, ugyanakkor ipari kutatások számára is – korlátozott mértékig – igénybe vehetőek lesznek majd. A világon egyedülálló fényforrások mellett nagy hangsúlyt fektetnek a sikeres kutatásokhoz nélkülözhetetlen előkészítő laboratóriumi, diagnosztikai és mérnöki háttér biztosítására is.

A kísérleti berendezéseket befogadó rezgésbiztos épület csúcstechnológiával épül, miközben Európa vezető lézerfizikai laboratóriumai már azokat az eszközöket fejlesztik, amelyeket 2016-tól itt tesztelnek. A várhatóan 2017-ben induló kutatások nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, de a biológiai, orvosi és anyagtudományok terén is kiemelkedő eredmények elérését teszik majd lehetővé. Az első lézerrendszer 2016 áprilisában érkezik a szegedi kutatóközpont addig elkészülő technológiai épületébe. A kutatási infrastruktúra további elemeinek beüzemelése a teljes épületegyüttes 2016. augusztusi átadását követően is folytatódik. Az első próbakísérletek 2016 végén várhatóak; a külső, hazai és nemzetközi tudományos felhasználók számára 2018 második felétől válik elérhetővé a világszínvonalú eszközpark.

Almási Gábor Terahertzes sugárzás előállítása és alkalmazásai című előadásában részletesen ismertette a Pécsi Tudományegyetem Fizikai Intézetében működő kutatócsoport műszerparkját, kísérleti lehetőségeit. A modern tudomány kiterjedten használja az elektromágneses sugárzást anyagok, illetve struktúrák vizsgálatára. A mikroszkópia a látható tartomány használatával forradalmasította a biológiai kutatásokat. A röntgensugárzás előállítása és orvosi célokra történő alkalmazása mind a mai napig meghatározza a modern diagnosztika fejlődését. A 0,1–10 THz frekvenciatartomány megfelelő forrás hiányában egészen a közelmúltig hozzáférhetetlen volt az alkalmazások számára. Az 1980-as évek második felétől azonban nemcsak a források, hanem az ebben a frekvenciatartományban működő detektorok is rohamos fejlődésnek indultak. Az előadás során bemutatták azokat az eljárásokat, eszközöket, amelyek a terahertzes sugárzás képalkotási és spektroszkópiai alkalmazását lehetővé teszik. A terahertzes sugárzás előállításáról áttekintő képet adtak, ismertették a folytonos és impulzusforrásokat is, és kitértek azokra a nagyenergiájú forrásokra is, amelyek vizsgálatában a kutatócsoport vezető szerepet játszik. Részletesen ismertették a terahertzes sugárzás detektálására alkalmas eszközöket is. Az előadás végén a nagyenergiájú terahertzes impulzusok néhány élettudományi alkalmazási lehetőségét is felvillantották.

Málnási-Csizmadia András A molekuláris rezgések és az enzimműködés című előadásáról és Barna László A CB1 kannabinoid receptor sejttípus-specifikus eloszlásának vizsgálata VividSTORM segítségével címmel elhangzott munkájáról külön fejezetben olvashatnak.