Szabados László csillagász és szerkesztő felnézett az informatika firmamentumára, és ott két éppen aktuális csillagot látott tündökölni: George Boole-t, aki kétszáz éve született és Claude Shannont, aki egy évszázaddal később. Mi köti össze e két csillagfényt, és mit világítanak meg számunkra? Ennek néhány spektrálvonalát igyekszünk ebben a válogatásban szemügyre venni, fontos tanulságokként arra, hogyan világít a tudomány elmélete évszázadokon át a mai fényességekig.

Kezdjük egy beszélgetéssel, amelyet Krámli András, az SZTE emeritus professora jegyzett le Csiszár Imre matematikus akadémikussal, a nemzetközi Shannon-díj kitüntetettjével.

A folytatás magáról Boole-ról szól, hatásáról, amely messze túlnő azon, ami az informatikus közbeszédben róla ismeretes. Szerzője Ferenczi Miklós, az MTA doktora és a matematikai logika professzora a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Algebra Tanszékén.

Shannonról Györfi László akadémikus írt méltatást halála alkalmából. Ebből idézünk fontos

részleteket, melyek a két tudománytörténeti fénypont mai nézetéről szólnak.

Vajda István, az MTA doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora a közvéleményt talán leginkább izgató kérdéseknek, az információ matematikailag bizonyítható átviteli megbízhatóságának kutatási problémaköréből emel ki szellemileg, matematikailag és gyakorlatilag egyaránt csábító témákat.

Dömölki Bálint, a hazai szoftvertechnológia máig ható atyja, a shannoni információs szerepek továbbépítését kísérli meg az információ nyelvi, pszichológiai, szociológiai pragmatikájának nagyszabású vázlatával.

Zárásként az elméleti gondolkodás nélkülözhetetlenségéről igyekszem számot adni, arról a célunkról, hogy az évfordulók tudománytörténeti aktualitásai hogyan hatnak mindarra, amivel az emberiség világlátásának és életünket meghatározó technikai valóságának megértéséhez igyekszünk hozzájárulni.