Nézd más szemmel a világot – az Országos Tudományos Diákköri Tanács ezt az üzenetet választotta a 2015-ben megrendezett XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) mottójául, azzal a céllal, hogy felhívja a részt vevő hallgatók figyelmét a kutatói lét egyik legnagyobb örömére, a felfedezés élményére. Hiszen a hallgatók azzal, hogy olyan kutatásokban vettek részt, amelyek eredményeként eljutottak „az országos döntőbe”, a XXXII. OTDK-ra, eredményes alkotókká, felfedezőkké váltak. A felfedezéshez pedig nyitottság kell, a másik meghallgatásának képessége, a megszerzett tudás szintetizálása, alázat, de nem megalkuvás a téma és más emberek gondolatai iránt, a szakmai ismeretek elsajátítása. Türelem, kitartás, és persze még sorolhatnánk a többi szükséges összetevőt, amelyek birtokában megélhető a felfedezés élménye, az alkotói siker.

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia a magyar felsőoktatás legnagyobb tudományos rendezvénysorozata, amely a hallgatókról szól, a hallgatókért van, emellett pedig minden második évben áttekintést ad az egyetemeken és főiskolákon zajló kutatásokról, a tudományos műhelyekben folyó munkáról is. A 2015. évi XXXII. OTDK jubileumi, az első országos konferenciát ugyanis Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája néven 1955-ben rendezték meg az ELTE-n. Akkor 109 pályamunkát mutattak be (Anderle, 2011, 26.). Azóta eltelt hatvan év, a felsőoktatás sok változáson ment keresztül, jelentősen nőtt a fiatalok érdeklődése a TDK, a tudományos és művészeti diákkörök iránt. Egyre többen kapcsolódtak és kapcsolódnak be a tehetséggondozás ezen formájába, azzal a céllal, hogy kutatási tevékenységet, a kötelező elsajátítandókon túli önképzést folytassanak, tanári segítséggel.

TDK, OTDK, Pro Scientia Aranyérem

Az OTDK a tudományos diákköri konferencia rendszer második fordulója. Azok a hallgatók vehetnek rajta részt, akik saját intézményük TDK-konferenciáján eredményesen szerepeltek, és ott a zsűri javasolta a pályamunkájuk OTDK-n történő bemutatását. Az elismerés első szintje tehát az intézményi tudományos diákkör, a második az OTDK-n való részvétel, a harmadik pedig a Pro Scientia Aranyérem (PSA), amelyre az OTDK tagozati első helyezettjei pályázhatnak.

A XXXII. OTDK-t megelőző
intézményi TDK-konferenciák

Az intézményi TDK-konferenciák célja, hogy az egyetemeken és főiskolákon folyó diáktudományos tevékenység eredményei számára bemutatási fórumot biztosítson. A hallgatók első alkalommal itt méretik meg magukat, és itt kapnak visszajelzést kutatásaikról. A XXXII. OTDK-ra öt félévben lehetett jogosultságot szerezni, összesen 1886 intézményi TDK-konferencián.

Az öt félévben a bemutatott pályamunkák száma 13 301 volt, amelyek közül 7291-et javasoltak a XXXII. OTDK-ra. A tendencia hagyományosan olyan, hogy a legtöbb házi TDK-konferenciát az OTDK-t megelőző félévben rendezik. Ekkor vesznek részt rajtuk a legtöbben.

Az intézményi TDK-konferenciák elsődleges szerepe a visszajelzés. Emellett fontos feladat az előválogatás (az OTDK-ra való jelölés). Minőségi szűrő szerepük több szempontból is lényeges. A konferenciák hitelességét az adja, ha valóban a legjobbakat ismerik el, és számukra teszik lehetővé az OTDK-részvételt. A hitelesség pedig egyaránt fontos a TDK-nak, az oktatóknak és a hallgatóknak is. Emellett kiemelendő, hogy az intézmények tehetséggondozó munkáját is minősíti, kik és hogyan képviselik az országos fordulóban.

XXXII. Országos Tudományos
Diákköri Konferencia

Az OTDK stabilitását az (is) erősíti, hogy előre tervezhetően és kiszámíthatóan működik. A rendező intézményeknek már évekkel korábban be kell jelentkezniük, az Országos Tudományos Diákköri Tanácsnak és szakmai bizottságainak pedig dönteniük kell a következő helyszínről, helyszínekről. Így történt ez a XXXII. OTDK esetében is, 2012 végén eldőlt, hogy hova kerül majd a XXXI. OTDK szekcióüléseit követően a rendezés jogát szimbolizáló staféta.

A kiválasztott intézmények számára közel két év állt rendelkezésre. Magát a XXXII. OTDK-t 2013. november 18-án a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében hirdette meg az OTDT elnöke a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia kitüntetésátadó ünnepi záróülésén.

1. táblázat • Az intézményi TDK-konferenciák félévek szerinti megoszlása (Forrás: OTDT Titkárság, 2015. december 15.)

Az OTDK megrendezése nagyszerű, ugyanakkor nehéz feladat is. A fiatal tehetségek bemutatkozási lehetőségeinek megteremtése olyan szakmai cél, amelyért megéri dolgozni azzal együtt, hogy a finanszírozás megteremtése, a bírálatok és a tagozati zsűrik megszervezése rendkívüli kihívást jelent. Az OTDT minden eseményen kiemeli, hogy az OTDK elsősorban fórum, és csak másodsorban verseny, ahol a legfontosabb az, hogy a résztvevők a tudományos élet jeles képviselőitől írásbeli és szóbeli értékelést kapnak. Az írásbeli bírálat, valamint a 10–15 perces előadás és az azt követő vita a legfontosabb része az OTDK-nak. Általában egy hallgató ugyanis egy pályamunkával csak egyszer vesz részt az OTDK-n. Azok az élmények pedig, amelyeket ennek során szerez, döntő fontosságúak lehetnek a számára.

Az OTDK sok szempontból olyan, mint egy hagyományos tudományos konferencia: vannak előadások, értékelések, viták. Amiben más, az a résztvevők köre (elsősorban a fiatal tehetségek), továbbá az írásbeli bírálat és a szóbeli értékelés funkciója. Ez az, amit a rendezőknek is tudatosítaniuk kell saját magukban és az értékelést végzőkben egyaránt. A versenyjelleg is hangsúlyos, ahol valóban a legjobbak kapják az elismerést.

További nehézséget jelent, hogy a bemutatott pályamunkák száma az elmúlt évtizedben dinamikusan nőtt (2. táblázat).

2. táblázat • Az elmúlt tíz év OTDK-in bemutatott pályamunkák száma (Forrás: OTDT Titkárság, 2015. december 15.)

A táblázatból kitűnik, hogy az elmúlt tíz évben az OTDK több mint másfélszeresére nőtt. Az ezzel járó nehézségek kezelése sok energiát emésztett fel, hiszen a növekedésből származó logisztikai és finanszírozási problémákat kezelni kellett, csak így maradhatott sikeres az országos konferenciasorozat.

A nehézségek leküzdésében komoly támogatást jelentett a Nemzeti Tehetség Program, amelynek keretében bővülő források álltak rendelkezésre. Az állami támogatás a többszörösére emelkedett. Elsőként a rendező intézmények részesültek ebből (a XXX. Jubileumi OTDK idején), majd 2013-tól a nevező és részt vevő intézmények számára is nyílt olyan pályázati lehetőség, amely segített a hallgatók utazási és részvételi költségeinek megteremtésében. A XXXII. OTDK előtt ismételten meghívásos pályázat keretében kaphattak támogatást a szervezők, és nyílt pályázati lehetőség állt rendelkezésre a delegáló intézmények számára. (Emellett a Nemzeti Tehetség Program keretében az egyetemek és főiskolák számára rendszeresen biztosítanak nyílt pályázati úton elnyerhető szerény forrást az intézményi TDK támogatására.)

A méretbeli növekedés azonban nem csupán a gazdasági részt érintette: a több résztvevő számára a szállás és az étkezés, valamint a bemutatáshoz a termek megszervezése sem egyszerű. Mindez a legfontosabb szakmai elemekre, a bírálatokra és a zsűrikre is kihat. A több pályamunkához ugyanis több bíráló és több zsűritag szükséges.

Az OTDK bírálói és zsűritagkénti munkáiért nincs anyagi ellentételezés. Azok, akik vállalják, térítésmentesen végzik ezt a tevékenységet, ami óriási munka, hiszen a dolgozatok általában 20 és 100 oldal közötti terjedelműek, amelyeket ahhoz, hogy érdemi bírálat készülhessen, figyelmesen, értő szemmel kell elolvasni. A bírálók általában nem egy dolgozatot bírálnak, hanem többet. Ez az önkéntes vállalás tehát nagy feladat és felelősség, amelynek megszervezése az OTDK legfontosabb szakmai része. 2015-ben összesen 3204 bíráló dolgozott, akik 9064 írásbeli bírálatot készítettek, a zsűritagok száma pedig 1712 volt.

A XXXII. OTDK-n 4603 pályamunkát mutattak be, amelyek a 3. táblázat szerint oszlottak meg a szekciók között:

A legnagyobb szekció 2015-ben a Műszaki Tudományi volt, összesen 640 bemutatott dolgozattal. Az előző OTDK-kon rendszeresen a Közgazdaság-tudományi Szekcióban vettek részt a legtöbben, ez a tendencia most megszakadt, ez a szekció a pályamunkák számát tekintve a negyedik legnagyobb volt.

A szekciókon belül tagozatokban történik a bemutatkozás. A tervezett tagozatokat előzetesen meghirdetik, ezekbe jelentkezhetnek a nevezés során a hallgatók. A végleges tagozatok kialakítása a beérkezett nevezéseket követően történik, attól függően, hogy egy-egy téma iránt mekkora az érdeklődés. A tagozatok emellett azt is mutatják, hogy milyen új területek jelennek meg a tudományágban, vagy mely területen vannak nagy változások.

Az Agrártudományi Szekció tagozatai például azt mutatják, hogy milyen sok szemszögből lehet közelíteni az agráriumhoz: műszaki, közgazdász stb. Az Állam- és Jogtudományi Szekcióban négy polgári jogi tagozat volt (2013-ben lépett hatályba az új Polgári Törvénykönyv). A Biológia Szekcióban például új tagozatként megjelent a taxonómia, filogenetika, populációgenetika, míg a Fizika, Földtudományok és Matematika Szekcióban a Részecskefizikai és nukleáris detektorok, a Had- és Rendészettudományi Szekcióban pedig a Védelmi elektronika és infokommunikáció. A Humán Tudományi Szekcióban a XX. századi magyar irodalom volt a legkedveltebb téma, amelyen belül négy tagozatot is indítottak. Az Informatika Tudományi Szekcióban rendszeresen vannak mainstream témák, az idei évben például az Informatika Orvosi Alkalmazásai, vagy az Intelligens Informatikai Rendszerek tagozatok. A Közgazdaság-tudományi és a Műszaki Tudományi Szekcióban egyaránt több témában is előfordult, hogy két vagy három tagozatnyi dolgozat gyűlt össze. A Művészeti és Művészettudományi Szekció a létezése óta egészen különleges színfoltját képviseli az OTDK-nak, így volt ez most is, olyan különleges tagozatokkal, mint a Craft, a Design, vagy az Intermédia, akcióművészet. Az Orvos- és Egészségtudományi Szekció 78 tagozatából is látszik, hogy mennyire sokrétű ez a tudományág. A Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekcióban a legtöbb tagozat a pszichológia témakörében volt. A Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció tagozati listája sokszínű, illetve a két évvel ezelőtti OTDK tagozati listájával összevetve pedig megállapítható, hogy nagyon sok új téma merült fel ezen a területen az elmúlt időszakban. A Társadalomtudományi Szekcióban a szociológia volt a legnépszerűbb, négy tagozattal, a Testnevelés- és Sporttudományi Szekcióban új tagozatként megjelent a Fittségi és antrometriai vizsgálatok is.

Az OTDK tudományos rendezvénysorozat, amelynek keretet ad az ünnepélyes meghirdetés, az ünnepélyes megnyitó és az ünnepélyes zárórendezvény. A meghirdetés mindig az előző OTDK zárásán történik a Magyar Tudományos Akadémián. Az ünnepélyes megnyitó helyszíne az a szekciómegnyitó, amelyik időrendben az első. Az ünnepélyes nyitórendezvény helyszíne az Óbudai Egyetem volt, 2015. március 25-én itt kezdődtek meg a szekciók rendezvényei. Az Óbudai Egyetem kiváló házigazdának bizonyult. A megnyitón a rendező intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, valamint az Országos Tudományos Diákköri Tanács vezetői szólaltak fel. Mindannyian személyes hangvételű beszédet tartottak, ezzel is erősítve a TDK családias hangulatát. Itt került bemutatásra első alkalommal az OTDT XXXII. OTDK-ra készített bagolyszemüvege, rajta a bevezetőben ismertetett idézettel.

A szekciók zárása Szegeden történt, a Szegedi Tudományegyetemen, az Informatika Tudományi Szekció díjkiosztó rendezvényén, 2015. április 18-án.

TDK Határok Nélkül (HTDK)

Az OTDK jubileumi évében, hosszas előkészítést követően első alkalommal rendeztek OTDK-t határon túli városban. A Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció esetében az egyeztetések már jóval korábban megkezdődtek erről Weiszburg Tamásnak, az OTDT általános alelnökének, határon túli felelősének irányításával.

A szekció szervezője a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, szakmai társszervezője a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, szervezője a Kolozsvári Magyar Diákszövetség volt. A szekció lebonyolítása nagyon jól sikerült, a részt vevő hallgatóknak és oktatóknak egészen különleges élményt jelentett.

A XXXII. OTDK ünnepélyes megnyitóján

részt vevők bagolyszemüvegben

A határon túl rendezett szekció mellett ismét jelentős számban vettek részt határon túli hallgatók és oktatók a XXXII. OTDK-n. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács ennek szervezésére (illetve a határon túli területeken folyó TDK-munka erősítésére) elindította a TDH Határok Nélkül Programot (HTDK), amelynek lebonyolításához 2015-ben a Sapientia Hungariae Alapítvány nyert támogatást a Nemzeti Tehetség Programból. Az előző OTDK-hoz hasonlóan a szervezett részvétel komoly eredményeket hozott, összesen 177 pályamunkát neveztek be a határon túlról, emellett 89 oktató, kutató zsűritagként volt jelen. Ismét jöttek megfigyelő hallgatók (46-an) és oktatók (45-en). Az ő jelenlétük azért különösen értékes, mert részvételük során bepillantást kaptak abba, hogy milyen is egy OTDK. Megismerkedhettek magyarországi vagy más határon túli hallgatókkal és oktatókkal, és ezzel az élménnyel térhettek haza, ahol elmesélik tapasztalataikat, és bekapcsolódnak a TDK-munkába, vagy ha már korábban bekapcsolódtak, akkor újult lelkesedéssel folytathatják eddigi tevékenységüket.

Pro Scientia és Pro Arte Aranyérem,
Mestertanár Aranyérem

Az OTDK évében az Országos Tudományos Diákköri Tanács kitüntetéssel jutalmazza a legjobb teljesítményt nyújtó hallgatókat, valamint a TDK-zó hallgatókat hosszú időn keresztül eredményesen segítő oktatókat.

A Pro Scientia Aranyéremre az OTDK-t követően azok pályázhatnak, akik az aktuális, vagy az eggyel korábbi OTDK-n első helyezést értek el, utóbbiak csak akkor, ha az adott évben is eredménnyel szerepelnek. Az OTDK első helyezés a belépő feltétel, emellett egy nyelvvizsga szükséges a pályázáshoz. A kitüntetés odaítélése többlépcsős eljárásban, a teljes hallgatói életpályát figyelembe véve történik. Az OTDK-n részt vevő hallgatók közül a folyamat végén negyvenöt fiatal nyerheti el a Pro Scientia Aranyérmet, valamint további két fiatal művészeti tevékenységéért a Pro Arte Aranyérmet. A kitüntetettek teljesítményét mutatja, hogy többségük idegennyelvű publikációval, tudományos előadással is rendelkezik az OTDK helyezése mellett, illetve többen közülük tekintélyes szakmai szervezetek munkájában is részt vesznek.

A Mestertanár Aranyéremre az intézmények és karok tehetnek felterjesztéseket, a feltétel legalább tízéves TDK-s tevékenység. A javaslatokat rangsorolják, és kiválasztják a legjobb ötöt. Az odaítélés automatizmussal történik: ahány Pro Scienita Aranyérmet nyer el egy szekció, annyi Mestertanár Aranyérmese lesz. A kitüntetettek mellett az OTDT Elnöksége is odaítélhet Mestertanár Aranyérmeket, legfeljebb nyolcat.

Kitüntetésátadó ünnepi ülés

a Magyar Tudományos Akadémián

A kitüntetések átadására a Magyar Tudományos Akadémián kerül sor, minden alkalommal, az OTDK ünnepi záróülésén. A Pro Scientia Aranyérmeket az OTDT elnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, a Mestertanár Aranyérmeket pedig a felsőoktatásért felelős miniszterrel/államtitkárral közösen adja át. A Pro Scientia Aranyérmesek főtámogatója a Csányi család, 2015-ben Csányi Attila bejelentette, hogy már ebben az évben és a jövőben is a Bonafarm Zrt. biztosítja a pénzdíjat, amelynek összegét 100 000 Ft-ról 200 000 Ft-ra emeli.

XXXIII. OTDK – a jelen és a jövő

Az OTDK évében hagyományosan már folyik a felkészülés a következő OTDK-ra. Így van ez most is, tavasz óta zajlanak azok az intézményi TDK-konferenciák, amelyeken a hallgatók jogosultságot szerezhetnek. A Központi Felhívás elfogadása nyáron, a szekció felhívások elfogadása pedig decemberben megtörtént. A rendező intézmények képviselői (ügyvezető elnökök és titkárok, valamint a hallgatói képviselők) már át is vették megbízóleveleiket. E folyamatosságban nagy szerepe van az OTDT vezetőségének, Elnökségének, és a Titkárság munkatársainak.

Mindig és mindenhol elmondjuk, hogy a TDK-t a tehetséges hallgatók és az őket segítő oktatók éltetik. Ők azok, akik lehetővé teszik, hogy a TDK folyamatosan működhessen. Ennek a záloga a fiatalokban rejlő kíváncsiság, illetve az őket támogató oktatók, kutatók elhivatottsága. Nekik köszönhető, hogy hatvan év után is elmondhatjuk: „A TDK ÖRÖK”.
 

Kulcsszavak: TDK, OTDK, Pro Scientia Aranyérem
 

HIVATKOZÁS

Anderle Ádám (szerk.) (2011): A magyar tudományos diákköri konferenciák (1951 – 2011). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest

szekció

agrártudományi

állam- és jogtudományi

biológiai

fizikai, földtudományi
és matematikai

had- és rendészettudományi

humán tudományi

informatikatudományi

kémiai és vegyipari

közgazdaság-tudományi

műszaki tudományi

művészet és művészettudományi

orvos- és egészségtudományi

pedagógiai, pszichológiai, andragógiai
és könyvtártudományi

tanulás- és tanításmódszertani – tudástechnológiai

társadalomtudományi

testnevelés- és sporttudományi

összesen