2015. október elején ezzel a címmel tartotta
évnyitó konferenciáját az ELTE BTK Filozófia Intézete. Itt hangzott
el az a kilenc előadás, mely a Magyar Tudomány részére íródott: a
filozófiai/filozófusi szabadság kétezerötszáz éves történetétől a
középkorban kibontakozó (persze korlátos) egyetemi autonómia
eszméjén keresztül az újkor egyre inkább öntudatra ébredő tudományos
függetlenség gondolatáig és ennek látványos szétzúzásáig a modern
totalitarisztikus államokban – ezek voltak az előadások témái. A
görög szabadságfogalmat Steiger Kornél elemezte: a sztoikusok belső,
külső javaktól és rosszaktól független filozófiai szabadságeszménye
máig kísérti a filozófusokat, ahogy ennek Hannah Arendt-féle
kritikája is, amely a vita activa, a politikai szerepvállalás
ideálját hirdeti a modern republikanizmus szellemében. A középkori
universitas XIII. századi vitáit, elő- és utóvédharcait mutatta be
Borbély Gábor, akit Boros Gábor követett Spinoza professzori
állással való megkísértésének és az események történelmi
kontextusának elemzésével. Én azt szerettem volna megmutatni, hogy a
felvilágosult abszolutizmus és az abszolút hatalmú népszuverenitás
minden középkori kiváltságnál nagyobb veszélyt jelentett a
|
|
tudományos intézmények szabadságára (ez a szöveg
már megjelent a Magyar Tudomány 2016. februári számában). Kant
öröksége a haszonelvű kalkulációtól is megszabadított
racionalitásfogalom Vajda Mihálynak a Fakultások vitájáról szóló
elemzésében. Erdélyi Ágnes Weber-tanulmánya immár a XX. század
kontextusában mutatja be a hagyományos klerikális
szabadságkorlátozás kiegészülését pártpolitikai lojalitásszempontok
érvényesülésével. Aminek legismertebb példája Heidegger Schwendtner
Tibor által elemzett rektori tevékenysége a német népszellem
szolgálatában – ami persze, mégiscsak jelentős filozófusról lévén
szó, nem lehetett elég rossz a náci birodalom számára (ahogy Lukács
György sem tudott teljesen hozzáhülyülni a kötelező dialektikus
materializmushoz). Hogy ne legyen teljesen kilátástalan a kép, a
tudományos szabadság és a szerződéselmélet összefüggéseire
világított rá Krokovay Zsolt előadása, mely egyúttal a tematikus
számunk zárótanulmánya.
Kulcsszavak: filozófia, filozófiatörténet, tudás, szabadság,
egyetemi és akadémiai autonómia, totalitárius ideológiák
|
|