(5) Az álmok színe. Elbeszélések és álomnaplók
alapján a halovány, fekete-fehér, ködös, kékes álomemlékektől a
színes, életszerű álomemlékekig vannak adataink. Saját gyűjtésemben
a fiatalok inkább számoltak be színes álmokról, mint az idősebbek.
(6) Átmenet álom és valóság (fantázia) között.
Sokszor nehéz elkülöníteni a valós álmot az ún. éberálomtól
(fantáziálásról), s ekkor felbukkanhatnak a „hamis emlékek”,
valamint a konfabulációk. Ez komoly módszertani nehézség az
álomemlékek vizsgálatában. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az
álomelbeszélések narratívája ugyanúgy szerveződik, mint minden
szóbeli megnyilatkozásé.
(7) Az „álomnyelvtanulás” kérdése. Az
álomnyelvtanulás a tudatos álmodás megtanulását jelenti, amelyre
föltehetőleg minden embernek van törekvése és lehetősége.
Nyelvben (frazeológiában) kódolt tudás
az álomról
Az álomértelmezéssel a naiv emberismeret (pszichológia) is
előszeretettel foglalkozik. Pléh Csaba (2008, 17.) szerint az ember
folyamatosan kutatja a másik embert, annak vágyait, vélekedéseit, s
zavar támad, ha például „nem tudjuk saját álmainkat értelmezni”,
mert hinni akarjuk, hogy „álmaink valami fontos dologra utalnak
saját múltunkból, vagy valamilyen üzenetet tartalmaznak a jövőnkre
nézve”.
Számos magyar szólás és közmondás őriz népi (naiv)
tudást az álomról. A példák Bárdosi Vilmos (2009, 51–52.)
szólásgyűjteményéből valók (egy-egy kiegészítés a saját példám). A
szólások, közmondások után megadom azok jelentését (értelmezését),
majd pedig szögletes zárójelben a bennük lévő, álomra utaló népi
tapasztalatot (véleményt).
álmodik
Álmodik a nyomor = megvalósíthatatlan tervek; ez
csak ábrándozás [éberálom, fantáziálás]
álmodni sem mer valamiről = gondolni sem mer rá,
mert lehetetlennek véli [az álmokban mintha lehetséges lenne
lehetetlen dolgokra gondolni]
aranyhegyekről álmodik = a valóságtól távol lévő
tervek, remények foglalkoztatják [álomlogika; éberálom]
Arról ne is álmodj! = leintés, lebeszélés,
elutasítás kifejezése [a valóságban nincs olyan, mint az álomban]
Bikával álmodsz! = gyereknek mondják, ha nagyon
sokat eszik vacsorára: nyugtalanul fogsz aludni, rosszakat fogsz
álmodni [népi tapasztalat az étkezés az alvás/álmodás kapcsolatáról]
ébren álmodik = csodálatos, hihetetlen dolgokat él
át [nem álmodik, de olyan, mintha álmodna]
Éhes disznó makkal álmodik = mindenkit az
foglalkoztat leginkább, amire vágyik [éberálom; fantázia]
Ne is álmodj róla! = ugyanaz, mint az Arról ne is
álmodj!
nem is álmodik valamiről = gondolni semmer
valamire, mert lehetetlennek véli [az álomlogika más, az álomban
elvileg a lehetetlen is lehetséges]
álom
álmában is elmond (tud) valamit = olyan jól tud
valamit, hogy szinte öntudatlanul, gépiesen is elmondja [az álomban
öntudatlan, gépies működés van]
(még) álmában is hazudik = egyetlen szavát sem
lehet elhinni [ez a szólás mintha arra utalna, hogy az álom annyira
öntudatlan működés, hogy a kontroll kikapcsol – de bizonyos alávaló
emberek még akkor is képesek kontroll alatt tartani magukat, például
képesek hazudni]
álmában sem gondolta (hitte, képzelte volna, hogy…)
= egyáltalán nem hitte, képzelte volna [az álomban szabad a
képzelet]
álmában sem jut eszébe = soha nem jut eszébe [az
álomban szabadabban, kötetlenebbül gondolkodunk, asszociálunk]
álmából felébresztve is elmond (tud) valamit =
olyan jól tud valamit, hogy szinte öntudatlanul, gépiesen is
elmondja [az álomban más állapotban van az agy; felébresztéskor
„vissza kell állnia”, de a mélyen bevésett ismeret akkor is könnyen
előhívható – jellegzetes pedagógiai mondás: Ezt még álomból
fölébresztve is rögtön el kell tudni mondani.]
álmai asszonya (lovagja) = vágyott, ideális nő
(férfi) [az álomban megfogalmazott, megjelenő vágy; vágyálom vagy
elképzelt álom: éberálom]
álmokat sző = nehezen megvalósítható, irreális
tervek foglalkoztatják [az álomlogika más]
(Még) álmomban se jöjjön elő = kellemetlenség
kifejezése: még rágondolni is rossz [az álomfázisban, a
tudatalattiban se jelenjen meg; az álom nem valóság, de van, ami ott
sem kívánatos]
álmos állapot = az alvást megelőző, aludni vágyó,
alvást bevezető állapot [az álom élettani tapasztalata; elalvás
előtti állapot]
álmot fejt = babonásan kutatja az alvás közben
látottak jelentését, és belőlük jósol [az álmoknak jelentésük van]
álmot lát = álmodik [az álom kép, képsorozat]
álom nehezedik (jön, száll le) a szemére =
elálmosodik és elalszik [az alvás élettani tapasztalatának
megfogalmazása; az álom érkezik, leszáll, nehéz]
álomba esik (zuhan) = bizonyos körülmények hatására
elalszik [az alvás élettani tapasztalata; esés, zuhanás]
álomba illő = meseszerű, alig elképzelhető személy,
dolog, jelenség [más az álomlogika; vágyálom vagy éberálom]
álomba merül = elalszik, a mély alvás állapotában
van [az álom élettani tapasztalata; merülés; népi hiedelem: aki
alszik, azt a lelke elhagyja, kvázi meghal]
álomba ringat = a) csitítgatva, énekelve elaltat
valakit, b) olyan hatással van valaki/valami valakire, hogy elalszik
tőle [az alvás élettani tapasztalata; megnyugvás, elalvás]
álomba(n) ringatja magát = hasztalanul reménykedik
valamiben [irreális vágy, éberálom]
álomba sírja magát = (kisgyerek) addig sír(dogál),
amíg el nem alszik [az alvás élettani tapasztalata; sírás hatására
megnyugvás, elpihenés]
álomba (álomra) szenderedik = elalszik [könnyű
álomban, félálomban pihen; a szenderedik ige különössége, hogy csak
két esetben használható: álomba szenderedik és jobblétre szenderedik
= meghal; a szóhasználat arra utal, hogy a két „szenderedés” rokon
jelenség, aki elalszik, a halálhoz hasonló állapotba kerül; további
grammatikai árulkodó jelzés a szenderedik álomba/álomra – külső és
belső határozóraggal való felcserélhetősége]
álomra hajtja a fejét = lefekszik, aludni készül
[az elalvás gyakori élettani tapasztalata: az alvás a fej
lehajtásával, megtámasztásával jár együtt]
az álmok világába tartozik (csak az álmok világában
van ilyesmi) = csak képzeletben létezik valami [álomlogika;
éberálom]
az álmok világában él (álomvilágban él) =
ábrándozik, az élet valóságától elrugaszkodik [éberálom; az éberálom
logikája más, hasonló a vágyálmokhoz]
az igazak álmát alussza = nyugodt, tiszta
lelkiismerettel, mélyen alszik [alvásperiódus, mély, nyugodt álom]
csak álom = elérhetetlen dolog [vágy, éberálom]
Csipkerózsika-álmát aludja = mélyen és hosszan
alszik [alvásperiódus; mély, nehezen felébreszthető alvásállapot]
elfog az álom = elalszik [az elalvás élettani
tapasztalata; mintha erőszakosan elfogná, megragadná az embert]
elillanó álom = felébredéskor gyorsan eltűnő álom
[álomtípus; gyorsan elfelejtődő álom; általános tapasztalat, hogy az
álomtörténetet a memória csak ritkán őrzi meg]
elkerüli az álom a szemét = nem tud (el)aludni,
mert valami erősen foglalkoztatja [az alvás, alvási nehézség
élettani tapasztalata]
ellopja az álmát = (kudarc, rossz hír stb.)
nyugtalan éjszakát okoz valakinek [az alvás élettani tapasztalata;
zaklatottság álmatlanságot eredményez]
elnyom az álom = elalszik [az alvás élettani
tapasztalata; a fáradtság elnyomja az embert, ránehezedik az
emberre]
felriad az álmából = (külső hatásra) hirtelen
felébred, föleszmél [az alvás élettani tapasztalata; külső hatásra
való felébredés]
hiú álom = megalapozatlan elképzelés, illúzió
[vágy, éberálom]
Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát = mindenki
olyan eredményt várhat, amilyet munkájával kiérdemel, ahogyan a
dolgait intézi [az alvás élettani tapasztalata; a nyugodt alvás
előfeltétele]
kimegy az álom valakinek a szeméből = elmúlik az
álmossága, nem tud (tovább) aludni [az alvás élettani tapasztalata;
az álmos, alvás előtti állapot el tud múlni]
kiveri az álmot valakinek a szeméből = felébreszt
és ébren tart valakit valaki vagy valami [az alvás élettani
tapasztalata; felébresztés és ébren tartás]
könnyű álom = rövid ideig tartó, nem mély álom
[alvás- és álomperiódus, vö. a népszerű slágerrel: „Könnyű álmot
hozzon az éj…”]
olyan szép, mint egy álom = a) nagyon szép, b)
csodálatos, káprázatos [más az álomlogika; az álomban nagyon szép,
káprázatos, fantasztikus dolgok történhetnek meg, olyanok, amilyenek
a valóságban nem]
nehéz álom = súlyos, nyomasztó gondolatokat tartalmazó álom
[álomtípus]
Ne vidd (vigye) el az álmomat! = vendég
marasztalásának kifejezése: maradj(on) egy kicsit! [az alvás
élettani tapasztalata; az elalvás állapota megszüntethető; népi
hiedelem: az alvás/álom más által elvihető]
nem jön álom a szemére = nem tud elaludni [az alvás
élettani tapasztalata; álmatlanság]
örök álmát alussza = (eufemizmus) meghalt, halott [az álom
hasonlatos a halálhoz]
örök álomba merül = (eufemizmus) meghal [az örök
álom egyenlő a halállal]
örök álomra hunyja le a szemét = (eufemizmus)
meghal [az örök álom egyenlő a halállal]
rájön (ránehezedik) az álom a szemére =
elálmosodik, elalszik [az alvás élettani tapasztalata; az elalvás
állapota mint nyomás a szemen]
rossz álom = olyan rossz emlék, amelyet jobb
gyorsan elfelejteni [éberálom; vannak rossz, felzaklató álmok]
szertefoszlik az álma = váratlan, nem kívánt
esemény, körülmény miatt kénytelen lemondani a vágyairól [éberálom;
fantázia, vágy]
Az alvás/álom fogalomkörei
Az alvás fogalomkörére még számos további szólásunk van. A főbb, az
„alvás/alszik” fogalomkör alá sorolható további fogalmak:
álomszuszék, altat, elalszik, horkol, szundikál, takarodó. Néhány,
még nem említett szólás és közmondás (Bárdosi, 2009, 759–760.): a
falnak fordul; a fél szemére alszik, mint a nyúl; hasára süt a nap;
ágyút süthetnek el a füle mellett; alszik, mint a bunda (medve,
mormota, tej); bedobja a hunyót (szunyát); bőrön át néz; éberen
alszik, mint a nyúl; elteszi magát holnapra (másnapra); fújja a
kását, huny egyet, húzza a bőrt, húzza a lóbőrt a fagyon; jó
alvókája van; kialudná a törököt a várából (a pityókát a föld alól);
lecsukódik a szeme; még csak most fordult a bal (a másik) felére
(oldalára); mind a két fülére alszik; Morpheusz karjaiba dől
(pihen); nyugalomra hajtja a fejét; szétalussza az agyát;
tollasbálba megy; úgy alszik, hogy ágyúkat süthetnek el a füle
mellett; úgy alszik, mint a nyúl; úgy alszik, mint akit
agyonütöttek; úgy alszik, mint akit fejbe vertek; úgy horkol, hogy
csak úgy reng belé a ház; fellőtték a pizsamát.
További kapcsolódó fogalom: álmos, álmosság
(Bárdosi, 2009, 759): egy szemernyit (szemhunyást) sem aludt;
elnehezedik a feje; hív az ágy valakit; keresztben áll a szeme;
laposakat pislant; lemegy alfába; majd leragad a szeme; nehéz a
feje; olyat ásít, hogy majd elnyel valakit; rájön (ránehezedik) az
álom a szemére.
Érdemes áttekinteni az álom és az álomszuszék
szinonímáit is, hiszen ezek is árulkodó nyelvi jelek (Kiss, 1998,
20.):
álom
alvás, szendergés, szundítás, szundikálás,
bóbiskolás
álmosság
álomkép, álomlátás, látomás, vízió, vágyálom,
ábránd, képzelődés, fantázia, káprázat, délibáb, illúzió;
álomszuszék
hétalvó, mormota, hétlusta, aluszékony, álomszuszi,
álmostáska, álompipők, álomtarisznya, álomzsák
szólások: a hét aluvók közül való, jó
alvókája van, már a hatodik falut járja a koldus, mikor az ágyából
fölkel, tiszteli a hét aluvó szenteket,2
alszik, mint a bunda, alszik, mint a tej.
Összegzés: magyar népi tudás az álomról
A frazeológiában kódolt népi (naiv) tudás az álomról fontos
megfigyeléseket, megállapításokat és természetesen hiedelmeket
(tévhitet, babonát) tartalmaz. A tudományos megállapítások jórészt
ezeken alapulnak. Így lehet tíz pontban összefoglalni a népi tudást
az álomról:
(1) Az alvás és az álom fogalma nem válik szét;
vagy ugyanaz, vagy egybemosódik: például álmos állapot = álom és
alvás egy, hiszen nem álomra vágyó, hanem alvásra hangolódó állapot.
(2) Az álom jelentheti az éberálmot is, vagyis az
ébrenléti állapotban jelentkező fantáziálást: például ébren álmodik,
csak álom (elérhetetlen vágy), hiú álom (megalapozatlan vágy,
illúzió).
(3) Az alvás élettani tapasztalatainak megfigyelése
és nyelvi megfogalmazása: például álomba ringat, Bikával álmodsz!,
elragadja az álom, elnyomja az álom, nem jön álom a szemére.
(4) Az álom öntudatlan (konrollálatlan) működés:
például álmában is elmond (tud), (még) álmában is hazudik, álmában
sem gondolta (hitte, képzelte volna, hogy…), álmából felébresztve is
elmond (tud) valamit.
(5) Az álmokban sajátos logika (álomlogika,
asszociációs működés) van: például az álmok világába tartozik, nem
is álmodik valamiről (az álomban lehetetlen dolgok is lehetségesek,
de még erre sem mer gondolni), álmokat sző, álmában sem jut eszébe.
(6) Álomperiódusok megkülönböztetése: például mély
álom, igazak álma, Csipkerózsika-álom.
(7) Álomtípusok megkülönböztetése: például elillanó
álom, könnyű álom, nehéz álom, rossz álom.
(8) Az álmatlanság megfogalmazása: például elkerüli
az álom, nem jön álom a szemére.
(9) Az álommal kapcsolatos népi hiedelmek: például
elmerülés, kvázi meghalás (a lélek elhagyja a testet), az álom
ellopható, elvihető (ellopja az álmot, Ne vigye el az álmomat!).
(10) Az álomnak jelentése/üzenete van: például
álmot fejt.
Kulcsszavak: álomkutatás, paradox alvás/REM-fázis, éberálom,
antropológiai nyelvészet, az álom magyar nyelvi képe
IRODALOM
Aserinsky, Eugene – Kleitman, Nathaniel
(1953): Regularly Occuring Periods of eye Motility and Concomitant
Phenomena, during Sleep. Science. 118, 3062, 173–274. •
WEBCÍM
Balázs Géza (2008): Gondolkodási formák,
gondolatalakzatok, szövegalaptípusok. A szövegtípusok antropológiai
jellegű megközelítései. In: Tátrai Szilárd – Tolcsvai Nagy Gábor
(szerk.): Szöveg, szövegtípus, nyelvtan. (Segédkönyvek a nyelvészet
tanulmányozásához 80) Tinta, Budapest, 88–98. •
WEBCÍM
Balázs Géza (2011): Az álmok nyelve.
Napút. 8, 90–96.
Balázs Géza (2012): Az álmok nyelvi képe.
In: Bárdosi Vilmos (szerk.): A szótól a szövegig. Tinta, Budapest,
17–24.
Balázs Géza (2013): Álom – emlékezet –
identitás. Az onirikus (álombeli) tevékenység szemiotikai
megközelítése. In: Pölcz Ádám (szerk.): Emlékezet: ünnep –
fesztivál. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 45–55.
Balázs Géza (2014): „Kulturális
Alzheimer-kór”. A felejtés szemiotikája. Vasi Szemle. 5, 548–555. •
WEBCÍM Másodközlés: Szűcs Gábor
(szerk.) (2014): Emléknyomok. Bolyai Műhely Alapítvány, Budapest,
155–162.
Balázs Géza (2014a) Az álmok embertana,
nyelvi világa. Magyar Orvosi Nyelv, 2015, 1, 9-20.
Balázs Géza (kézirat) (2014b): Az álmok
nyelve. Az álmok antropológiai nyelvészeti megközelítése.
Bárdosi Vilmos (2009): Magyar szólások,
közmondások értelmező és fogalomköri szótára. Tinta, Budapest
Bethlenfalvy Géza (2009): A buddhizmus
tanulmányozásának kezdetei (Kőrösi Csoma Sándor munkásságának
tükrében). Távol-keleti Tanulmányok. 1, 55–70. •
WEBCÍM
Bókay Antal (2008): Az álom – a szubjektum
teremtése és megismerése. Műhely (Győr). 6, 114–123. •
WEBCÍM
Bódizs Róbert (2011) Álomképek és
agyműködés: percepció vagy koncepció? •
WEBCÍM
Freud, Sigmund (1986): Bevezetés a
pszichoanalízisbe. (Fordította Hermann Imre) Gondolat, Budapest
Jouvet, Michael (2002): Alvás és álom.
(Fordította Gécseg Zsuzsanna) Typotex, Budapest
Jankovics Marcell (2013): Mese, film és
álom: emlékezem. 1–2. Csokonai, Debrecen
Jung, Carl Gustav (1993a): Mélységeink
ösvényein. (Fordította Bodrog Miklós) Gondolat, Budapest
Jung, Carl Gustav (1993b): Az ember és
szimbólumai. (Fordította Matolcsi Ágnes) Göncöl, Budapest
Kiss Gábor (főszerk.) (1998): Magyar
szókincstár. Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára.
Tinta, Budapest
Pléh Csaba (2008): A pszichológia örök
témái. Történeti bevezetés a pszichológiába. Typotex, Budapest
Róheim Géza (1984): Primitív kultúrák
pszichoanalitikus vizsgálata. Tanulmányok. (Válogatta és a bevezetőt
írta Verebélyi Kincső, fordította Angster Mária) Gondolat, Budapest
Szekeres Júlia (2011): Álmok a
képernyőről. Népszabadság. 2011. február 5., 9.
LÁBJEGYZETEK
1 Ezért búcsúzunk el
egymástól akkor is, amikor egymás mellett alszunk (Jó éjt), és ezért
köszönünk reggel egymásnak (Jó reggelt).
<
2 Hét aluvó szent = hét
alvó szent = hétszentség
<
|