A fej–nyaki daganatok és a hepatitisz C

Amerikai kutatók szerint (University of Texas MD Anderson Cancer Center) a hepatitisz C-vírus növeli bizonyos fej–nyaki daganatok kialakulásának kockázatát is. A vírusról eddig csak a májrákban és a non-Hodgkin-limfómában játszott szerepe volt ismert.

A hepatitisz C azok közé a vírusok közé tartozik, amelyek befészkelhetik magukat a szervezetbe, és évtizedek alatt okoznak betegséget. Harrys Torres és munkatársai 34 500 személy egészségügyi adatait elemezték. Megállapították, hogy a hepatitisz C-vírus hordozóinál kétszer gyakrabban fordul elő szájüregi és torokrák, a gégerák kockázata pedig ötszörösére emelkedik.

Mivel megfelelő antivirális kezeléssel az eddig ismert hepatitisz C okozta daganatok kialakulása megelőzhető, feltehetően így van ez a fej–nyaki tumorok esetén is. Torres és munkatársai felhívják a figyelmet arra is, hogy e daganatok megjelenése esetén vírustesztet kell végezni, és feltehetően érdemes vírusellenes terápiát is végezni. Ugyanakkor szemléletváltozást jelent annak tudomásul vétele, hogy a hepatitisz C-fertőzés sem csak a májat érinti, hanem feltehetően az egész szervezet.

Mahale, Parag – Sturgis, Erich M. – Tweardy, David J. et al.: Association between Hepatitis C Virus and Head and Neck Cancers. Journal of The National Cancer Institute. 2016. 108, 8, djw035. DOI: 10.1093/jnci/djw035
 

Alzheimer-kórban a látás is elromlik

Az Alzheimer-kór egyik szörnyű következménye, hogy a betegek egy bizonyos stádiumban már szeretteik arcát sem ismerik fel. Kanadai és belga kutatók szerint a jelenség nem csupán a memória hanyatlásával, hanem a vizuális észlelés hibájával is magyarázható.

Alzheimer-betegségben szenvedő, illetve egészséges személyeknek fotókon arcokat és autókat mutattak. A képek szabályosan vagy fejjel lefelé álltak. Az előbbi esetben a két csoport tagjai között nem volt jelentős különbség, a megfordított arcoknál azonban a betegek sokkal többet hibáztak, és a feladatokat is jóval lassabban végezték el.

Ez azt jelenti, mondja Sven Joubert, , a tanulmány vezetője, hogy az Alzheimer-kór a vizuális érzékelést is elrontja, különösen az arcfelismerés szempontjából. A kutatók számára meglepetés volt, hogy a jelenség már a betegség korai fázisában is megfigyelhető.

Joubert szerint – mivel nem csupán általános memóriaproblémáról, hanem vizuális észlelési hibáról is szó van – hangokkal támogatni lehet az arcok felismerését, ami lehetőséget ad arra, hogy a betegek tovább megőrizzék ezt a képességüket.

Lavallée, M. M. – Gandini, D. – Rouleau, I. et al.: A Qualitative Impairment in Face Perception in Alzheimer’s Disease: Evidence from a Reduced Face Inversion Effect. Journal of Alzheimer’s Disease. 2016. 51, 4, 1225–1236. DOI: 10.3233/JAD-151027
 

Baktérium-elemek

Az amerikai Binghampton Egyetem munkatársai kilenc miniatűr biológiai-napelem összekapcsolásával olyan telepet állítottak elő, amely kategóriájában soha nem látott teljesítményt produkált: 1,28 Voltos működési feszültségen 5,59 mikrowattot adott le. Mind a két érték világcsúcs.

A bio-energetikai technológiák kutatása más lehetőségekhez képest eddig szerény eredményeket produkált, mégis világszerte nagy erőkkel folyik. A fosszilis energiahordozó-készletek várható kimerülése és a Föld klímájának fenyegető változása miatt minden potenciális megújuló energiaforrás kiemelkedő figyelmet kap.

A bio-napelemekben fotoszintetizáló mikroorganizmusok a napsugarak energiáját felhasználva szén-dioxidból és vízből szénhidrátokat állítanak elő. Ezek szolgálnak az elemben tüzelőanyagként. A baktériumok visszaoxidálják őket szén-dioxiddá és vízzé, így az energia egy része elektromos energia formájában kinyerhető.

Wei, Xuejian – Lee, Hankeun – Choi Seokheun: Biopower Generation in a Microfluidic Bio-solar Panel. Sensors and Actuators B: Chemical. 2016. 228, 151–155. DOI: 10.1016/j.snb.2015.12.103 • WEBCÍM 

A házastársi hűség kialakulása

A történelemből ismert ősi társadalmak többségében megengedett volt a poligámia, de a legsikeresebb, a vadászó-gyűjtögető életmódról a mezőgazdasági termelésre áttérő közösségekben fokozatosan kialakult a társadalmilag megkövetelt monogámia.

Amerikai matematikus és német viselkedéskutató szerzőpáros most a Nature Communications-ben publikált cikkben a folyamatos átalakulás okát abban látják, hogy a nagy létszámú közösségekben a szexuális úton terjedő betegségek sokkal veszélyesebbek.

Evolúciós szempontból a monogámia kevésbé előnyös, ezenkívül a közösségeknek a társadalmilag elvárt korlátozások kikényszerítéséhez, fenntartásához erőforrásokat kell mozgósítaniuk, mert a normaszegők visszatartása és megbüntetése költséges dolog. A szerzők szerint a közösségek méretének növekedésével a szexuális úton terjedő betegségek következményei egy idő után kikényszerítik a monogámiát.

Bauch, Chris T. – McElreath, Richard: Disease Dynamics and Costly Punishment Can Foster Socially Imposed Monogamy. Nature Communications. 12 April 2016. 7, Article number: 11219 DOI:10.1038/ncomms11219 • WEBCÍM

Telefonhívás-hullámok

Az emberek társasági kapcsolattartási szokásainak az életkorral történő változását vizsgálták finn és angol kutatók. Hárommillió mobiltelefon-hívás adataiból végeztek elemzéseket, és arra a következtetésre jutottak, hogy az életkor mellett, a szociális viselkedést illetően a nem is meghatározó paraméter.

Fiatalabb korban, huszonöt év alatt a férfiak kapcsolattartása intenzívebb, mint a nőké, de az életkorral mindkét nemnél jelentős változások történnek. A harmincas évek második felében már a nők telefonálnak többet.

Huszonöt évesen a nők és a férfiak egyaránt sok időt áldoznak a kapcsolatépítésre és fenntartásra, ilyenkor éri el maximumát a telefonhívások száma. Ez után csökkenés következik, és valahol negyvenéves kor körül stabilizálódik a telefonálások mennyisége. Egy megállapodott szakasz következik, amely egészen hatvanéves korig tart, ahol újabb csökkenés kezdődik.

Bhattacharya, Kunal – Ghosh, Asim – Monsivais, Daniel et al.: Sex Differences in Social Focus across the Life Cycle in Humans. Royal Society Open Science. 6 April 2016. 3. 160097. DOI:10.1098/rsos. 160097 • WEBCÍM
 

Másság – kisebbség vagy többség

A férfi homoszexualitásra hajlamosító gének a férfiak felében, a nők több mint felében megtalálhatók – valószínűsíti modellszámításai alapján a Tbiliszi Ökológiai Intézet kutatója.

A homoszexualitást a történelem során szinte minden emberi kultúrában dokumentálták. A legújabb ikervizsgálatok azt támasztják alá, hogy a homoszexualitásnak genetikai okai is vannak. Ez azonban azt az evolúciós kérdést veti fel, hogy mi az előfordulási gyakoriság viszonylagos stabilitásának oka, hiszen a statisztikai adatok szerint a homoszexuális férfiaknak átlagosan ötször kevesebb utóduk van, mint a heteroszexuállisoknak.

A legújabb kutatási eredmények szerint a férfi homoszexualitásra hajlamosító géneket hordozó nők termékenyebbek az átlagosnál, és ez hozzájárul ahhoz, hogy a bemutatott modellszámítások eredménye szerint ezek a gének nagyon gyakoriak lehetnek.

Chaladze, Giorgi: Heterosexual Male Carriers Could Explain Persistence of Homosexuality in Men: Individual-Based Simulations of an X-Linked Inheritance Model. Archives of Sexual Behavior. DOI 10.1007/s10508-016-0742-2
 

Zöld utat kapott a „géneditált” gomba az USA-ban

A génmérnökség egy mindössze három–négy éve létező módszerével, az ún. CRISPR-technikával készült az a genetikailag módosított gomba, amelynek termesztéséhez és árusításához minden hatósági eljárás nélkül adott szabad utat az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium.

A sokak által csak génszerkesztésnek, géneditálásnak hívott CRISPR-módszer segítségével tetszés szerinti ponton vágható el az élő sejtben a DNS. Az elvágás természetes helyreállítása és annak egy bizonyos fokú módosítása mutációk létrejöttét teszi lehetővé azon a helyen. Tehát a DNS-ből a kívánt ponton „betűt” lehet kivenni és más betűvel helyettesíteni, azaz mutációt lehet létrehozni.

A Pennsylvania State University kutatója, Yinong Yang növénypatológus a módszerrel a közönséges csiperkegomba örökítő anyagát módosította úgy, hogy ne legyen képes megbarnulni.

A gomba barnulásáért a polifenol oxidáz enzim felelős. Yang az ezt kódoló hat gén egyikét „ártalmatlanította”, így az enzim aktivitása harminc százalékkal csökkent.

Yang gombája genetikailag módosított organizmus (GMO) ugyan, a minisztérium mégis eltekintett a hatósági eljárástól. Az indoklásban kifejtették, hogy a CRISPR-technikával végrehajtott génmódosítás során a gombába nem került vírusokból, baktériumokból származó idegen gén.

Az amerikai minisztérium döntése jelzi, hogy a technológiai fejlődés óriási változásokat fog hozni a GMO-kérdésben, hiszen a pontmutációk hatékony előállításával sok olyan terméket lehet konstruálni, amelyek előállításához mostanáig idegen gének bevitelére volt szükség. Az ezektől való félelem az egyik oka annak, hogy például Európában a legtöbb genetikailag módosított növény termesztése tilos.

Waltz, Emily: Gene-edited CRISPR Mushroom Escapes US Regulation. Nature. 14 April 2016. DOI:10.1038/nature.2016.19754 • WEBCÍM