A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 JELENTŐSEN FIATALODOTT AZ MTA KUTATÓI ÁLLOMÁNYA

X

Török Ádám főtitkári beszámolója

 

Az MTA kutatóhálózat személyi és költségvetési feltételei hasonlóak voltak 2015-ben, mint az előző évben. A tudományos teljesítmény mutatószámai, a publikációs és idézettségi adatok némi visszaesést jeleznek, a nemzetközi pályázatokon való részvétel viszont egyértelmű sikereket hozott több intézmény számára is. A közgyűlésen Török Ádám, az MTA főtitkára számolt be az akadémiai kutatóhelyek 2015-ös tudományos tevékenységéről.

„Különösen eredményesen pályáztak kutatások megvalósítására európai uniós és egyéb külföldi pályázatokon az MTA kutatóhálózatának tagjai, a sikert pedig nem javuló pénzügyi feltételek mellett érték el” – emelte ki az akadémiai kutatóhelyek 2015-ös tevékenységéről szóló beszámolójában Török Ádám, az MTA főtitkára. Tavaly a kutatóhálózat személyi és költségvetési feltételei hasonlóak voltak, mint egy évvel korábban.

A tudományos teljesítmény mutatószámai a publikációs és idézettségi adatok, valamint az elnyert oltalmak tekintetében némi visszaesést jeleznek – derült ki a főtitkár előterjesztéséből.

Az MTA kutatóközpontokból, kutatóközpontok alá tartozó intézetekből, önálló jogállású intézetekből, valamint kutatócsoportokból álló kutatóhálózata alapvetően 2015-ben is a korábbi évek struktúrájában működött, és csak kisebb változások történtek: a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet a Természettudományi Kutatóközpontból átkerült az Energiatudományi Kutatóközpontba. A kutatócsoportok közül csupán a Lendület-kutatócsoportok száma változott. A 2015. évi pályázati fordulóban 13 újabb csoport alakult: 6 akadémiai kutatóintézetekben, 7 egyetemeken.

A 2012-ben megalakult 8 új kutatóközpont főigazgatói posztjaira az MTA elnöke pályázatot írt ki, a pályázatok rendben lezajlottak, a kutatóközpontok felének élére új vezető került.

2015-ben az Akadémia kutatóintézet-hálózatának összes – az MTA fejezetétől és más költségvetési fejezetektől származó – költségvetési támogatása 21,46 milliárd Ft-ot tett ki, ennek több mint 40%-ához a kutatóintézetek akadémiai pályázatok útján juthattak hozzá. A kutatóintézetekben dolgozók átlaglétszáma 4086 fő volt, tehát az előző évhez képest mindössze 0,1%-kal csökkent.


Fiatalodó kutatói állomány


A kutatói átlaglétszám az elmúlt évek stagnálása után valamelyest (2,2%-kal) növekedett, és 2015-ben 2476-ra emelkedett. Ezzel egyidejűleg a nem kutatók száma tovább csökkent; a folyamat összhangban van a kutatóhálózat megújításának célkitűzésével. A kutatók 45%-a a matematikai és természettudományok, 35%-a az élettudományok, 20%-a pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területén dolgozott. A létszámemelkedést elsősorban az újabb egyetemi Lendület-csoportok és a csoportok kutatómunkájához csatlakozó posztdoktori támogatottak eredményezték.

Az elmúlt években jelentősen fiatalodott az MTA kutatói állománya, amihez hozzájárultak a fiatalabb generációt támogató kutatási pályázatok is, mint a Lendület program vagy a posztdoktori pályázat. A kutatók 13%-a a 30 év alatti, további 35%-a a 30 és 40 év közötti korosztályba tartozik. Az 51 és 60 év közötti kutatók aránya évről évre némileg csökken: 2015-ben arányuk 16% volt. A 61 és 70 év közöttiek 11%-os arányt képviselnek a kutatók között, és 70 éves kor felett pedig nem állt a kutatóhálózatban kutatói közalkalmazotti alkalmazásban egy fő sem.

 

 

Változatlan feltételek mellett
kevesebb tudományos publikáció


A kutatóintézet-hálózatban összesen 6151 tudományos, oktatási és tudományos ismeretterjesztő publikáció jelent meg a tavalyi évben (5%-kal kevesebb, mint 2014-ben). A teljes publikációs termésen belül a tudományos publikációk aránya több mint 90%.

A tudományterületi megoszlást figyelembe véve megállapítható, hogy a csökkenés a matematikai és természettudományi területen a legnagyobb mértékű (12,8%). Az élettudományi területen 8%-kal kevesebbet publikáltak, a bölcsészet- és társadalomtudományi területen viszont kissé (2%-kal) nőtt a megjelentetett tudományos művek száma. Összességében megállapítható, hogy az akadémiai kutatóhálózat teljesítménye – az előző évhez hasonló személyi és költségvetési feltételek mellett – egyes fő mutatók tekintetében, mint a publikáció, az idézettségi és oltalmi adatok, 2015-ben kissé csökkent, követve a 2012 óta tartó tendenciát.

A felsőoktatásban való részvétel szinten maradt, az alacsonyabb szintű képzésben erősödött, a doktori képzésben kissé csökkent. Várhatóan a felsőoktatás és az Akadémia együttműködésének további erősítését szolgálja majd az az együttműködési megállapodás, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia 2015 őszén készített elő, és képviselői várhatóan 2016 első félévében írnak alá. Bár a fő mutatók továbbra sem adnak egyenletes képet, kisebb ingadozással a trendbe illeszkednek, tény a régión belül továbbra is kedvező nemzetközi pozíciók megtartása.


Mérlegen fél évtized tudományos teljesítménye


A hálózat 2010–2015 közötti tudományos tevékenységét egy eseti bizottság értékeli az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (AKT) felkérésére. A cél egyrészt a kutatás színvonalának megítélése nemzetközi összehasonlításban (az adott szakterület, illetve diszciplína nemzetközi standardjához mérten), másrészt a 2011. évi átszervezés eredményességének megítélése és javaslattétel az esetleges módosításra. A folyamat 2016 májusában kezdődik, eredményét az AKT elnöke az MTA 2017. évi közgyűlése elé terjeszti.

Török Ádám a 2015-ös évről beszámolva arra is kitért, hogy a Természettudományi Kutatóközpontból (TTK) komoly jelzések érkeztek az intézmény pénzügyi és szervezeti gondjairól az MTA vezetői számára: az év második felére a likviditási probléma mellett jelentős fedezeti hiány tárult fel, ami nagymértékben megnehezítette a vállalt kutatási programok teljesítését. A 2016 januárjában külső szakértők bevonásával lefolytatott szakmai és pénzügyi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával elkészült a TTK 2016–2018-ra terjedő konszolidációs terve.

A főtitkári beszámoló utáni határozathozatalok sorában az MTA 187. közgyűlése elfogadta az akadémiai kutatóhelyek 2015-ös tudományos tevékenységéről szóló beszámolót, és az akadémiai kutatóhálózat testületi felügyeletét ellátó Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolót is.
 



Az akadémiai kutatóhelyek és az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolók az MTA honlapján olvashatók.