Az MTA kutatóhálózat személyi és költségvetési
feltételei hasonlóak voltak 2015-ben, mint az előző évben. A
tudományos teljesítmény mutatószámai, a publikációs és idézettségi
adatok némi visszaesést jeleznek, a nemzetközi pályázatokon való
részvétel viszont egyértelmű sikereket hozott több intézmény számára
is. A közgyűlésen Török Ádám, az MTA főtitkára számolt be az
akadémiai kutatóhelyek 2015-ös tudományos tevékenységéről.
„Különösen eredményesen pályáztak kutatások
megvalósítására európai uniós és egyéb külföldi pályázatokon az MTA
kutatóhálózatának tagjai, a sikert pedig nem javuló pénzügyi
feltételek mellett érték el” – emelte ki az akadémiai kutatóhelyek
2015-ös tevékenységéről szóló beszámolójában Török Ádám, az MTA
főtitkára. Tavaly a kutatóhálózat személyi és költségvetési
feltételei hasonlóak voltak, mint egy évvel korábban.
A tudományos teljesítmény mutatószámai a
publikációs és idézettségi adatok, valamint az elnyert oltalmak
tekintetében némi visszaesést jeleznek – derült ki a főtitkár
előterjesztéséből.
Az MTA kutatóközpontokból, kutatóközpontok alá
tartozó intézetekből, önálló jogállású intézetekből, valamint
kutatócsoportokból álló kutatóhálózata alapvetően 2015-ben is a
korábbi évek struktúrájában működött, és csak kisebb változások
történtek: a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet a
Természettudományi Kutatóközpontból átkerült az Energiatudományi
Kutatóközpontba. A kutatócsoportok közül csupán a
Lendület-kutatócsoportok száma változott. A 2015. évi pályázati
fordulóban 13 újabb csoport alakult: 6 akadémiai kutatóintézetekben,
7 egyetemeken.
A 2012-ben megalakult 8 új kutatóközpont
főigazgatói posztjaira az MTA elnöke pályázatot írt ki, a pályázatok
rendben lezajlottak, a kutatóközpontok felének élére új vezető
került.
2015-ben az Akadémia kutatóintézet-hálózatának
összes – az MTA fejezetétől és más költségvetési fejezetektől
származó – költségvetési támogatása 21,46 milliárd Ft-ot tett ki,
ennek több mint 40%-ához a kutatóintézetek akadémiai pályázatok
útján juthattak hozzá. A kutatóintézetekben dolgozók átlaglétszáma
4086 fő volt, tehát az előző évhez képest mindössze 0,1%-kal
csökkent.
Fiatalodó kutatói állomány
A kutatói átlaglétszám az elmúlt évek stagnálása után valamelyest
(2,2%-kal) növekedett, és 2015-ben 2476-ra emelkedett. Ezzel
egyidejűleg a nem kutatók száma tovább csökkent; a folyamat
összhangban van a kutatóhálózat megújításának célkitűzésével. A
kutatók 45%-a a matematikai és természettudományok, 35%-a az
élettudományok, 20%-a pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok
területén dolgozott. A létszámemelkedést elsősorban az újabb
egyetemi Lendület-csoportok és a csoportok kutatómunkájához
csatlakozó posztdoktori támogatottak eredményezték.
Az elmúlt években jelentősen fiatalodott az MTA
kutatói állománya, amihez hozzájárultak a fiatalabb generációt
támogató kutatási pályázatok is, mint a Lendület program vagy a
posztdoktori pályázat. A kutatók 13%-a a 30 év alatti, további 35%-a
a 30 és 40 év közötti korosztályba tartozik. Az 51 és 60 év közötti
kutatók aránya évről évre némileg csökken: 2015-ben arányuk 16%
volt. A 61 és 70 év közöttiek 11%-os arányt képviselnek a kutatók
között, és 70 éves kor felett pedig nem állt a kutatóhálózatban
kutatói közalkalmazotti alkalmazásban egy fő sem.
|