A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 NŐ AZ AKADÉMIA KÖLTSÉGVETÉSE, EMELIK A KUTATÓI BÉREKET

X

 

Növekvő saját bevételek, folytatódó beruházások, az intézmények rekonstrukciója, új tudományos programok indítása jellemezte a Magyar Tudományos Akadémia 2015. évi gazdálkodását. Az eredményeket – az idei beruházások és a 2017-es tervek mellett – Lovász László ismertette az MTA 187. közgyűlésén.

Az MTA elnöke beszámolójában a mutatókat sorolva kitért arra, hogy az Akadémia jóváhagyott költségvetési támogatása 2015-ben csaknem 40 milliárd (39,8 milliárd) forint volt, ez némileg csökkent az OTKA-programok átcsoportosítása miatt. A költségvetési támogatás közel háromnegyede közvetlen kutatási célokat szolgált. A saját bevétel 26,1 milliárd forintot tett ki, ami 2,1%-kal haladta meg az előző évit. Az MTA összkiadása 67,6 milliárd forintot tett ki, ami 2,5 milliárd forinttal haladta meg a 2014-es évi szintet. Az alkalmazottak átlaglétszáma 5384 fő, ebből 3067 volt a kutatók létszáma.

Lovász László a főbb fejezeti támogatásokat részletezve elmondta, hogy a kutatási infrastruktúra fejlesztésére 2,1 milliárd forint jutott, a Lendület programra pedig 3,6 milliárd. Kiválósági központok támogatására 300 millió forintot fordított az MTA – a felsőoktatás és az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2014-ben indult együttműködésében olyan új kutatási innovációs centrumok kialakítása a cél, amelyek külföldről is képesek kutatókat vonzani. A Posztdoktori Kutatói Programra 600 millió forintot fordított az Akadémia, pályázatok kiegészítő támogatására pedig 1 milliárd forintot.

 

Fejlesztések és felújítások


A 2015-ben megvalósuló, folytatódó kiemelt fejlesztéseket ismertetve Lovász László elmondta, hogy az MTA Bölcsészet- és

 

 

Társadalomtudományok Kutatóházának 8,5 milliárd forint összértékű beruházásából tavaly 2,4 milliárd forintot fordítottak a projektre. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA SZBK) felújításának első ütemére 669 millió forintot költöttek, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főépületének rekonstrukciója pedig 650 millió forintba került.

Az MTA elnöke kitért a 2015-ben eldöntött kiemelt programokra is. Mint ismertetéséből kiderült, a Martonvásári Agrár-innovációs Centrum létrehozására az állami költségvetés MTA fejezetében 6,8 milliárd forintot irányoztak elő (ehhez járulnak még az NKFIH által finanszírozandó kutatási infrastruktúra-fejlesztések), az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet új épületére pedig 3,5 milliárdot. Hatszázmillió forintot fordítanak az MTA Nyelvtudományi Intézetének a felújítására, az MTA SZBK rekonstrukciójának második ütemére pedig 511 millió forintot.

A 2017-es költségvetési támogatás irányelveit taglalva az MTA elnöke arról tájékoztatta a Közgyűlést, hogy a jövő évi költségvetési támogatás 46 milliárd forintra nő. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont új kutatótömbjének a megvalósítására 2017-ben 3 milliárd forintot fordítanak, az ehhez kapcsolódó látogatóközpontra 400 millió forintot.

Az MTA intézményhálózatában is ugyanolyan mértékű fizetésemelés valósul meg, mint az egyetemi szférában, a kutatói körben végrehajtandó illetményemelésre 2,3 milliárd forint jut. Az MTA 187. közgyűlése 329 igennel és 23 ellenszavazattal elfogadta az MTA 2015. évi költségvetéséről szóló beszámolót, majd 318 igennel és 40 nemmel elfogadta az MTA 2017. évi költségvetési irányelveiről szóló javaslatot is.