Génterápiával az agydaganat ellen
A szinte kezelhetetlen, a kemo- és a sugárterápiával egyaránt igen
nehezen befolyásolható agydaganat, a glioblasztóma kezelésére
fejlesztenek génterápiás eljárást a trieszti SISSA (International
School of Advanced Studies) munkatársai.
Antonello Mallamaci és kollégái régóta
tanulmányozzák az ún. Emx2-gént, amelyről már ismert, hogy a magzati
fejlődés során részt vesz az idegrendszer struktúrájának
kialakításában. Amikor a korai fejlődés során az idegsejtek
növekedése a meghatározó, a gén nagyon aktív, de később, amikor a
neuronokat tápláló gliasejtek – köztük az ún. asztrociták –
alakulnak ki, az Emx2 passzívvá válik. A gén tehát féken tartja a
gliasejtek növekedését – állítják a kutatók.
Mivel a glioblasztóma sejtek több sajátságukban
hasonlítanak az egészséges asztrogliákra, Mallamaciék megvizsgálták,
hogy a gén nem gátolja-e a tumor növekedését is. In vitro kísérletek
során azt találták, hogy a daganatos sejtekbe bevitt gén a tumor
anyagcseréjét hat különböző ponton gátolta, a hatás tehát igen erős
volt.
Ezt követően állatokon kísérleteztek. Bonyolult
génsebészeti eljárást dolgoztak ki arra, hogy a gént specifikusan
csak a tumorsejtekbe juttassák be. Az eljárást négyféle
glioblasztómán próbálták ki, és mindegyiknél jelentős sejtpusztulás
jött létre. A kutatók abban bíznak, hogy eljárásuk az igen
rosszindulatú daganat kiújulását is megelőzheti.
Falcone, Carmen – Daga, Antonio –
Leanza, Giampiero – Mallamaci, Antonello: Emx2 as a Novel Tool to
Suppress Glioblastoma. Oncotarget. 13 May 2016. DOI:
10.18632/oncotarget.9322 •
WEBCÍM
Egy ellenanyag, amely megállítja a HIV-et
A HIV/AIDS-kutatás régi célja annak kiderítése, hogy bizonyos
vírushordozó személyek immunrendszere miért képes igen hatékonyan
féken tartani a vírust. Most amerikai kutatók (National Institue of
Helth) egy HIV-fertőzött egyén vérében olyan ellenanyagot
azonosítottak, amely a vírusnak az emberi sejtekbe való bejutását
akadályozza meg.
A vírus rendelkezik egy fúziós peptid nevű
molekulával, amely segíti, hogy megfertőzze a sejteket. A most
felfedezett és izolált ellenanyag, melyet VRC34.01-nek neveztek el,
ehhez a fúziós peptidhez kötődik. A vírusok csak az emberi sejtekben
képesek szaporodni, hiszen azokkal sokszoroztatják meg magukat. Az
új ellenanyag a peptid blokkolásával éppen a sejtekbe történő
bejutást gátolja meg.
A VRC34.01 azonosítását követően John Mascola és
munkatársai huszonnégy HIV-fertőzött személy vérében keresték az
ellenanyagot, és tíz esetben meg is találták. Ezért szerintük egy
általánosabb védekezési mechanizmusról van szó, így elképzelhetőnek
tartják olyan oltóanyag kifejlesztését, amely a most felfedezetthez
hasonló szerkezetű ellenanyagot tartalmaz.
Kong, Rui – Xu, Kai – Zhou, Tongqing
et al.: Fusion Peptide of HIV-1 as a Site of Vulnerability to
Neutralizing Antibody. Science. 13 May 2016. 352, 6287, 828–833.
DOI: 10.1126/science.aae0474
Az őssejtek visszaadták a termékenységet
Spanyol kutatók csontvelői őssejtek beültetésével próbálták a
terméketlenséget okozó ún. Asherman-szindrómát gyógyítani. Az
eljárás során a páciensek saját sejtjeit használták.
Az Asherman-szindróma a méhnyálkahártya ritka,
sorvadásos betegsége, mely orvosi beavatkozások szövődményeként jön
létre. A pusztuló méhnyálkahártya képtelen a menstruációs ciklusnak
megfelelő felépülésre és a megtermékenyített petesejt befogadása.
Létezik egy hasonló tünetekkel járó, ismeretlen eredetű kórkép is,
ez azonban még az Asherman-szindrómánál is ritkább. A női eredetű
meddőségek kb. tíz százalékát okozza ez a két betegség.
A spanyol Xavier Santamaria munkatársaival tizenhat
asszonyon végzett őssejtterápiát. Saját csontvelői őssejtjeiket
radiológia beavatkozás segítségével juttatták a méhnyálkahártyát
tápláló spirális artériákba.
A beavatkozás eredményeként a méhnyálkahártya
regenerálódását, a menstruáció normalizálódását figyelték meg. Már
két gyermek is született, egyik spontán terhességből, a másik az
őssejt-transzplantáció után alkalmazott lombikbébi program
eredményeként. További két sikeres terhességről is beszámoltak a
kutatók, ezek a babák még nem jöttek világra.
Mivel az említett betegségekre mostanáig nem
létezett gyógymód, a kutatók nagy reményeket fűznek az őssejtekhez.
Az őssejtek alkalmazását számos sejtpusztulással járó betegség –
infarktus, 1-es típusú cukorbaj, a szem, az idegrendszer bizonyos
kórképei – esetén ígéretesnek gondolják, ez volt azonban az első
nőgyógyászati alkalmazást vizsgáló klinikai tanulmány.
Santamaria, Xavier – Cabanillas,
Sergio – Cervello, Irene et al.: Autologous Cell Therapy with CD1331
Bone Marrow-derived Stem Cells for Refractory Asherman’s Syndrome
and Endometrial Atrophy: A Pilot Cohort Study. Human Reproduction.
2016. 31, 5, 1087–1096. DOI:10.1093/humrep/dew042 •
WEBCÍM
|