A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 KITEKINTÉS

X

Gimes Júlia gondozásában

 

Génterápiával az agydaganat ellen


A szinte kezelhetetlen, a kemo- és a sugárterápiával egyaránt igen nehezen befolyásolható agydaganat, a glioblasztóma kezelésére fejlesztenek génterápiás eljárást a trieszti SISSA (International School of Advanced Studies) munkatársai.

Antonello Mallamaci és kollégái régóta tanulmányozzák az ún. Emx2-gént, amelyről már ismert, hogy a magzati fejlődés során részt vesz az idegrendszer struktúrájának kialakításában. Amikor a korai fejlődés során az idegsejtek növekedése a meghatározó, a gén nagyon aktív, de később, amikor a neuronokat tápláló gliasejtek – köztük az ún. asztrociták – alakulnak ki, az Emx2 passzívvá válik. A gén tehát féken tartja a gliasejtek növekedését – állítják a kutatók.

Mivel a glioblasztóma sejtek több sajátságukban hasonlítanak az egészséges asztrogliákra, Mallamaciék megvizsgálták, hogy a gén nem gátolja-e a tumor növekedését is. In vitro kísérletek során azt találták, hogy a daganatos sejtekbe bevitt gén a tumor anyagcseréjét hat különböző ponton gátolta, a hatás tehát igen erős volt.

Ezt követően állatokon kísérleteztek. Bonyolult génsebészeti eljárást dolgoztak ki arra, hogy a gént specifikusan csak a tumorsejtekbe juttassák be. Az eljárást négyféle glioblasztómán próbálták ki, és mindegyiknél jelentős sejtpusztulás jött létre. A kutatók abban bíznak, hogy eljárásuk az igen rosszindulatú daganat kiújulását is megelőzheti.

Falcone, Carmen – Daga, Antonio – Leanza, Giampiero – Mallamaci, Antonello: Emx2 as a Novel Tool to Suppress Glioblastoma. Oncotarget. 13 May 2016. DOI: 10.18632/oncotarget.9322 • WEBCÍM
 



Egy ellenanyag, amely megállítja a HIV-et


A HIV/AIDS-kutatás régi célja annak kiderítése, hogy bizonyos vírushordozó személyek immunrendszere miért képes igen hatékonyan féken tartani a vírust. Most amerikai kutatók (National Institue of Helth) egy HIV-fertőzött egyén vérében olyan ellenanyagot azonosítottak, amely a vírusnak az emberi sejtekbe való bejutását akadályozza meg.

A vírus rendelkezik egy fúziós peptid nevű molekulával, amely segíti, hogy megfertőzze a sejteket. A most felfedezett és izolált ellenanyag, melyet VRC34.01-nek neveztek el, ehhez a fúziós peptidhez kötődik. A vírusok csak az emberi sejtekben képesek szaporodni, hiszen azokkal sokszoroztatják meg magukat. Az új ellenanyag a peptid blokkolásával éppen a sejtekbe történő bejutást gátolja meg.

A VRC34.01 azonosítását követően John Mascola és munkatársai huszonnégy HIV-fertőzött személy vérében keresték az ellenanyagot, és tíz esetben meg is találták. Ezért szerintük egy általánosabb védekezési mechanizmusról van szó, így elképzelhetőnek tartják olyan oltóanyag kifejlesztését, amely a most felfedezetthez hasonló szerkezetű ellenanyagot tartalmaz.

Kong, Rui – Xu, Kai – Zhou, Tongqing et al.: Fusion Peptide of HIV-1 as a Site of Vulnerability to Neutralizing Antibody. Science. 13 May 2016. 352, 6287, 828–833. DOI: 10.1126/science.aae0474
 



Az őssejtek visszaadták a termékenységet


Spanyol kutatók csontvelői őssejtek beültetésével próbálták a terméketlenséget okozó ún. Asherman-szindrómát gyógyítani. Az eljárás során a páciensek saját sejtjeit használták.

Az Asherman-szindróma a méhnyálkahártya ritka, sorvadásos betegsége, mely orvosi beavatkozások szövődményeként jön létre. A pusztuló méhnyálkahártya képtelen a menstruációs ciklusnak megfelelő felépülésre és a megtermékenyített petesejt befogadása. Létezik egy hasonló tünetekkel járó, ismeretlen eredetű kórkép is, ez azonban még az Asherman-szindrómánál is ritkább. A női eredetű meddőségek kb. tíz százalékát okozza ez a két betegség.

A spanyol Xavier Santamaria munkatársaival tizenhat asszonyon végzett őssejtterápiát. Saját csontvelői őssejtjeiket radiológia beavatkozás segítségével juttatták a méhnyálkahártyát tápláló spirális artériákba.

A beavatkozás eredményeként a méhnyálkahártya regenerálódását, a menstruáció normalizálódását figyelték meg. Már két gyermek is született, egyik spontán terhességből, a másik az őssejt-transzplantáció után alkalmazott lombikbébi program eredményeként. További két sikeres terhességről is beszámoltak a kutatók, ezek a babák még nem jöttek világra.

Mivel az említett betegségekre mostanáig nem létezett gyógymód, a kutatók nagy reményeket fűznek az őssejtekhez. Az őssejtek alkalmazását számos sejtpusztulással járó betegség – infarktus, 1-es típusú cukorbaj, a szem, az idegrendszer bizonyos kórképei – esetén ígéretesnek gondolják, ez volt azonban az első nőgyógyászati alkalmazást vizsgáló klinikai tanulmány.

Santamaria, Xavier – Cabanillas, Sergio – Cervello, Irene et al.: Autologous Cell Therapy with CD1331 Bone Marrow-derived Stem Cells for Refractory Asherman’s Syndrome and Endometrial Atrophy: A Pilot Cohort Study. Human Reproduction. 2016. 31, 5, 1087–1096. DOI:10.1093/humrep/dew042 • WEBCÍM

 

 

Gyomorban kószáló robot


Amerikai, brit és japán kutatók (Massachusetts Institute of Technology, University of Sheffield, Tokyo Institute of Technology) új típusú, lenyelhető origami robotot fejlesztettek ki. A robotot, mely a gyomorban kicsomagolja magát a lenyelhető kapszulából, külső mágneses térrel irányítják. Képes arra, hogy a gyomor faláról eltávolítson például egy lenyelt gombelemet, és „beforrassza” az általa okozott sebet.

A kutatók szerint ezzel az alkalmazással azért érdemes foglalkozni, mert csak az USA-ban évente kb. 3500 gombelemet nyelnek le – elsősorban gyerekek. Ha az elem két pólusa között a gyomor szövetén keresztül elektromos vezető kapcsolat jön létre, áram kezd folyni, amely a nyálkahártyát károsító anyagok termelését indítja el.

A robotot, amely sertésbélből készült, egyelőre gyomormodelleken próbálták ki a kutatók, de hamarosan, állatokon, például marhákon fogják tesztelni.

A távlati elképzelések szerint a nyelőcső és a gyomor zugaiban kisebb műtéteket is el tud majd végezni, és gyógyszerek célzott szállítására is alkalmas lesz.

Hardesty, Larry: Ingestible Origami Robot. MIT News. 12 May 2016. • http://news.mit.edu/2016/ingestible-origami-robot-0512
 



A valaha mért legkisebb erő


A Bázeli Egyetem Nanotudományi Intézetében elsőként mérték meg van der Waals-erők nagyságát egyes atomok között. A bravúros teljesítmény svájci, japán finn, svéd és német kutatókból álló csoport eredménye.

A kémiai kötéseknél lényegesen gyengébb, úgynevezett másodlagos kötéseknek fontos szerepük van az anyagok makroszkopikus viselkedésében, például kondenzációs, adhéziós, súrlódási tulajdonságaikban. Az eredetileg egyenletes töltéseloszlású, apoláros molekulákban vagy atomokban az atommagok és az elektronfelhő mozgásának következtében kialakulnak olyan állapotok, amikor a töltésegyensúly ideiglenesen megbomlik. Ilyenkor a közelben lévő részecskék „észlelik” ezt a változást, az ő töltéseloszlásuk is megváltozik. Az időlegesen negatív és pozitív pólusokkal rendelkező részecskék között létrejövő kölcsönhatások nagyságáról makroszkopikus mérésekből pontos adatok állnak rendelkezésre, de most történt meg legelőször, hogy két részecske között a kölcsönhatást közvetlenül megmérték.

A mérést alacsony hőmérsékleten (4,8 Kelvinen, ultravákuumban) működő atomi erő mikroszkóppal végezték. Fém egykristályon kialakított szabályos elrendeződésű kétdimenziós fémorganikus bevonaton adszorbeált nemesgáz atomok és az atomi erő mikroszkóp tűjéhez rögzített xenonatom közötti kölcsönhatás erősségét mérték. Az eredmény azt is jelzi, hogy a harminc évvel ezelőtt, éppen Svájcban felfedezett atomi erő mikroszkópban rejlő kísérleti lehetőségek még mindig szolgáltathatnak újdonságokat.

Kawai, Shigeki – Foster, Adam S. – Björkman, Torbjörn et al.: Van der Waals Interactions and the Limits of Isolated Atom Models at Interfaces. Nature Communications. 7, 11559, 13 May 2016. DOI: 10.1038/ncomms11559 • WEBCÍM
 



Mi a közös a placebóban és a jó teljesítményt váró tanárban?


A beszedett gyógyszerek hatását befolyásolja, hogy a páciens mit vár tőlük, ugyanúgy, ahogy a diákok teljesítményét is tanáraik elvárása. Az össztársadalmi elvárások – sztereotípiák – negatív hatással vannak a stigmatizált csoportokra. Elég egy feladatsor fejlécére felírni, hogy képességvizsgáló teszt, és máris más eredmények születnek, mint a felirat nélkül.

Az emberek életében óriási szerepük és hatásuk van az elvárásoknak. Mindez a hatóanyag nélküli gyógyszerek, a „placebók” mérhető élettani hatásaitól, a társadalmi helyzetek értékeléséig és az azokban mutatott viselkedésig, a legkülönbözőbb területeken mutatható ki. Német kutatók most összefoglaló tanulmányt publikáltak, amelyben a különböző tudományterületeken fellelhető – elsősorban az orvosi kezelésekkel, a szociális helyzetekkel és a kontextuális érzékeléssel kapcsolatos elvárások kutatásainak eredményeit elemzik.

Véleményük szerint a különböző területeken dokumentált elvárás-hatások nagyban hasonlítanak, noha a vizsgálati módszerek és a megközelítés is lényegesen eltérhet. Úgy ítélik meg, hogy közös alapok kialakítása és az elvárás-hatások holisztikus megközelítése sok hasznos és új eredményt hozhatna. Részletesen tárgyalják a metodikai buktatókat, felhívják a figyelmet arra, hogy az eredményeket a kísérleteket tervezők vagy vezetők elvárásai is többféle módon befolyásolhatják.

Schwarz, Katharina A. – Pfister, Roland – Büchel, Christian: Rethinking Explicit Expectations: Connecting Placebos, Social Cognition, and Contextual Perception, Trends in Cognitive Sciences. Epub ahead of print 20 April 2016. DOI: 10.1016/j.tics. 2016.04.001