Sikeres őssejtbeültetés a szklerózis multiplex ellen

Kanadai orvosok (Ottawa Hospital, University of Ottawa) egy klinikai vizsgálat során igen jó eredményeket értek el a szklerózis multiplex (SM) vérképző őssejtekkel történő kezelésében. Erről szóló beszámolójuk a tekintélyes The Lancet-ben jelent meg.

A szklerózis multiplex egy ma még gyógyíthatatlan, elsősorban fiatal korban jelentkező autoimmun betegség, melynek lényege, hogy az immunrendszer idegennek tekinti az idegsejteket, az idegrostokat védő velős hüvelyt, valamint a gerincvelőt, és támadásokat intéz ellenük. Gyulladások jönnek létre, és a sejtek pusztulnak. A betegség subokban jelentkezik, és attól függően, hogy milyen területeket érint, más-más tünetek jelennek meg. A SM egyebek között a látás, a beszédkészség vagy a mozgás romlásához, az önálló mozgás részleges vagy teljes elvesztéséhez vezethet. Ebben a betegségben a világon kb. 2,3 millió ember szenved.

A klinikai vizsgálat során régebben csontvelőtranszplantációnak nevezett eljárást alkalmaztak, amellyel évtizedek óta sikeresen gyógyítanak bizonyos leukémiákat. Első lépésként adott vegyületekkel a csontvelőből kihajtottak a vérbe sok vérképző őssejtet, majd ezeket izolálták és lefagyasztották. Ezt követően a betegek teljes vérképző rendszerét nagy dózisú kemoterápiával teljesen elpusztították. Ekkor visszakapták saját, lefagyasztott őssejtjeiket, amelyek vérképző rendszerüket újra felépítették.

A heroikus, életveszélyes beavatkozásban huszonnégy, agresszív szklerózis multiplexben szenvedő páciens vett részt. Életkoruk 18 és 50 év között volt. A kezelés után a betegek állapotát átlagosan 6,7 évig követték. A legkisebb követési idő 4, a legnagyobb 13 év volt. Egy páciens a kezelés során életét vesztette.

Az összesen 179 betegév során egyetlen visszaesést sem tapasztaltak, miközben a terápia előtt betegenként évente 1,2 subot regisztráltak. A követés évei alatt mágneses rezonancia képalkotó eljárással rendszeresen vizsgálták a betegek idegrendszerét, de az elvégzett 327 MRI-vizsgálat során egyetlen esetben sem találtak gyulladás okozta sérülést. Korábban negyvennyolc MRI készült, és 188 léziót mutattak ki.

Fontos eredmény, hogy az őssejtbeültetést követően egyetlen beteg sem szedett a SM kezelésére szolgáló gyógyszert.

A betegek 70%-ánál megállt a betegség előrehaladása. A progressziót jelző agyzsugorodás visszatért a normál öregedés szintjére. A betegek 40%-ánál bizonyos tünetek – látásromlás, egyensúlyzavar, izomgyengeség – megszűntek. Egyes betegek újra képesek dolgozni, vagy iskolába járni, autót vezetni.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a beavatkozás a szklerózis multiplexben szenvedő betegeknek csak kis részénél jöhet szóba, hiszen a kórkép az életet nem veszélyezteti, az őssejtbeültetésnek ez a formája viszont igen. Amennyiben azonban a betegség olyan súlyos, hogy érdemes ilyen nagy kockázattal járó kezelést is alkalmazni, jelentős javulás érhető el. Annyi idő viszont még nem telt el, hogy kimondják, hogy a klinikai vizsgálatban részt vevő bármelyik páciens meggyógyult volna.

Atkins, Harold L. – Bowman, Marjorie – Allan, David et al.: Immunoablation and Autologous Haemopoietic Stem-cell Transplantation for Aggressive Multiple Sclerosis: A Multicentre Single-group Phase 2 Trial. The Lancet. June 2016. DOI: 10.1016/S0140-6736(16)30169-6
Jan Dörr: Haemopoetic Stem-cell Transplantation for Multiple Sclerosis: What Next? Published Online: 09 June 2016. The Lancet Online. DOI: 10.1016/S0140-6736(16)30377-4
 

Új antibiotikum a láthatáron

A Rutgers Egyetem kutatói olyan új antibiotikumot fejlesztettek ki, amely – legalábbis kísérletes körülmények között – hatékony az ún. methicillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktérium ellen. Ráadásul a kísérleti szer visszaállítja egy régi, a cefalosporinok családjába tartozó gyógyszer kórokozó elleni hatékonyságát.

Az MRSA-baktérium elsősorban kórházi fertőzésként jut be a szervezetbe, és igen súlyos betegségeket okoz. Mivel széles körűen rezisztenssé vált az ellene korábban nagyon hatékony methicillin ellen – ez egy penicillin származék, de gyakran a más hatásmechanizmussal rendelkező cefalosporin család tagjai sem vethetők be sikeresen ellene –, az infektológusok a legveszélyesebb baktériumok egyikének tartják. Az MRSA-fertőzés jelenleg a világon évente kb. 19 ezer ember halálát okozza és hárommilliárd dollár költséget jelent.

Mivel évtizedek óta nem született új hatásmechanizmusú antibiotikum, az Egészségügyi Világszervezet régóta kongatja a vészharangot: a többféle antibiotikumra rezisztens baktériumok egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az emberiség számára.

Az amerikai kutatók TXA709 nevű kísérleti szere minden ma rendelkezésre álló baktériumellenes szertől eltérő hatásmechanizmussal rendelkezik. Az MRSA FtsZ nevű, az osztódáshoz és túléléshez szükséges fehérjéjének működését gátolja. Ugyanakkor, ha a TXA709-et cefdinirrel kombinálják – ez egy két évtizede a piacon lévő antibiotikum – az MRSA kiirtásához kevesebb is elég belőle.

Az embereken történő kipróbálás várhatóan 2017 tavaszán fog kezdődni.

Kaul, Malvika – Mark, Lilly – Parhi, Ajit K. et al.: Combining the FtsZ-Targeting Prodrug TXA709 and the Cephalosporin Cefdinir Confers Synergy and Reduces the Frequency of Resistance in Methicillin-resistant Staphylococcus aureus Antimicrobial Agents and Chemotherapy. Antimicrobial Agents and Chemotherapy. Posted online 9 May 2016. DOI:10.1128/AAC. 00613-16

A „szemét” Föld alá söprése?

Öt ország tizenegy intézetének tizenkilenc kutatója jegyzi azt a cikket, amely a Föld légkörében veszélyesen megnövekedett szén-dioxid koncentrációjának csökkentésére tett ígéretes kísérlet eredményeit ismerteti. Az alapötlet, miszerint az emberi tevékenység következtében a légkörbe kerülő szén-dioxidot a földkéregben – például a kimerült olaj- vagy földgáztelepekben – kellene deponálni, többféle változatban előkerült már, a most publikált eredmények azonban egyediek abból a szempontból, hogy olyan formában sikerült eltárolni ezt az üvegházhatású gázt, amelyből nem fenyeget a kiszabadulás veszélye.

Az Izlandon, Reykjavíktól 25 kilométerre végzett nagy léptékű kísérlet során a bazaltkőzetbe préselt szén-dioxid 95 százaléka két év alatt karbonátkőzetté alakult. 2012 elején három hónap alatt 175 tonna tiszta szén-dioxidot, majd ugyanennek az évnek a közepén 73 tonna szén-dioxid-/kén-hidrogén-gázkeveréket préseltek 400–800 méter mélységbe, a föld alá. (A gázokat előzőleg vízben oldották.)

A kísérlethez 14-es tömegszámú szénizotóppal jelzett szén-dioxidot használtak, hogy nyomon követhessék a gáz sorsát, és illékony, jól detektálható kémiai jelzőanyagokat is felhasználtak.

Matter, Juerg M. – Stute, Martin – Snæbjörnsdottir, Sandra Ó. et al: Rapid Carbon Mineralization for Permanent Disposal of Anthropogenic Carbon Dioxide Emissions. Science. 10 Jun 2016. 352, 6291, 1312–1314. DOI: 10.1126/science.aad8132 • WEBCÍM
 

Új elektród hidrogénfejlesztésre

A hidrogén az egyik jelölt a jövő lehetséges, teljesen környezetbarát megújuló energiahordozói közül. Oxidációjakor víz keletkezik, és ha az oxidációt tüzelőanyag-elemben végezzük, a folyamat során közvetlenül elektromos energia nyerhető. Ugyanakkor a hidrogén (például napelemekből nyert) elektromos energia felhasználásával, víz elektrolízisével előállítható.

Jelenleg azonban az elektrokémiai vízbontással előállított hidrogén túlságosan drága. A magas ár egyik oka, hogy az eljáráshoz nemesfém vagy nemesfémtartalmú katalizátorelektródok szükségesek. A nemesfémek helyettesítésére kedvező eredményeket értek el például átmenetifém-szulfidokkal.

A Los Alamos National Laboratory munkatársai most olyan módszert ismertettek, amellyel az elektrokatalitikus vízbontásban jelentősen javították a molibdén-szulfid teljesítményét. A félvezető tulajdonságú molibdén szulfidot híg hidrazinoldattal kezelve, annak vezetőképessége megnőtt, a hidrogénleválás túlfeszültsége jelentősen csökkent, és az elektródreakció áramsűrűsége körülbelül tízszeresére nőtt. A különböző szerkezeti és analitikai vizsgálatok eredményei alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a hidrazin elektronküldő szennyezőként hat a molibdén-szulfidra úgy, hogy közben annak kémiai összetételében nem történik változás, és ez lehet a kedvező jelenség oka.

Cummins, Dustin R. – Martinez, Ulises – Sherehiy, Andriy et al: Efficient Hydrogen Evolution In Transition Metal Dichalcogenides Via A Simple One-step Hydrazine Reaction. Nature Communications. 7, 11857, Published 10 Jun 2016. DOI: 10.1038/ncomms11857 • WEBCÍM
 

A szép jónak is tűnik

A gyerekek jobban bíznak ez előnyös külsejű felnőttekben, azokban, akiknek arcát szépnek találják – ez az egyik megállapítása kínai kutatók most megjelent publikációjának.

Hasonló jelenséget már több tanulmányban leírtak: általában a megnyerő külsejű embereket okosabbnak, sikeresebbnek, szociábilisabbnak gondoljuk, mint az előnytelen külsejűeket. Ez a „képesség” már az újszülöttekben is megvan, ők is előnyben részesítik a szép embereket.

A most publikált kutatásban különböző korú gyerekek részvételével azt vizsgálták, hogy az életkor előrehaladtával hogyan változik „a vonzó emberekben jobban lehet bízni” hozzáállás. Nyolc-, tíz- és tizenkét éveseknek, valamint kontrollcsoportként egyetemi hallgatóknak mutattak kétszáz arcképet – mindegyiken felnőtt férfi szerepelt, semleges arckifejezéssel, a kamerába nézve –, és azt a kérdést tették fel nekik, hogy melyik személyt mennyire tartják megbízhatónak. Egy hónap elteltével, a kísérletsorozat második részében arra kellett válaszolni, hogy a képen látható embert mennyire találják vonzónak. A kétfajta értékelés között nagy átfedés volt. Az egyezés az életkorral nőtt, és a lányoknál minden korosztályban magasabb volt.

Ma, Fengling – Xu, Fen – Luo, Xianming: Children's Facial Trustworthiness Judgments: Agreement and Relationship with Facial Attractiveness. Frontiers in Psychology. 12 April 2016. DOI: 10.3389/fpsyg.2016.00499 • WEBCÍM