A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

    ÚJ LEVELEZŐ TAGJAINAK BEMUTATÁSA

X

 

Kedves Olvasóink!


Idén ismét új tagokat választott soraiba a Magyar Tudományos Akadémia. A Magyar Tudományban – korábbi szokásunkhoz híven – most is bemutatjuk az MTA új levelező tagjait. Az Akadémia honlapján olvasaható szakmai bemutatást mi néhány személyes kérdéssel egészítettük ki, s bízunk benne, hogy a válaszok a sikeres tudós szakmai életrajzokban nem olvasható arcát is megmutatják.

 


 

 

HAAS JÁNOS

Földtudományok Osztálya


Budapesten született 1947-ben. Az ELTE kutatóprofesszora, a MTA–ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport vezetője. Szűkebb szakterülete a szedimentológia, a rétegtan és a regionális földtan. A hazai karbonát-szedimentológia iskolateremtő elindítója. A Föld pályaelem-változásait tükröző üledékciklusok karbonátos kőzetekben való kimutatását illetően nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el. A rétegtan területén elsősorban a hazai triász kőzetek kutatásában volt meghatározó szerepe, amelynek eredményei 2004-ben egy általa szerkesztett kézikönyvben jelentek meg. Szerzője és szerkesztője a Geology of Hungary című összefoglaló műnek, amely 2012-ben jelent meg a Springer Kiadónál. 226 tudományos közleménye jelent meg. 1999–2005 között az MTA Földtani Tudományos Bizottság elnöke volt, 2011-ben és 2014-ben az újjászervezett bizottság ismét elnökévé választotta. Az International Union of Geological Sciences (IUGS) Nemzeti Bizottság elnöke. 1991–2010 között az Acta Geologica Hungarica (Central European Geology) főszerkesztője volt. 2006 és 2012 között a Magyarhoni Földtani Társulat elnöke.


Mi volt az a döntő mozzanat az életében,

amely erre a pályára vitte?


A pályaválasztás nálam meglehetősen korán megtörtént, és a sorsöntő mozzanat egyértelműen tetten érhető. Az általános iskolában különösen két tárgy keltette föl érdeklődésemet, a történelem és még inkább a földrajz. Jó tanulóként, a 8. osztályban iskolai jutalomkönyvként különös témájú ismeretterjesztő könyvet kaptam, Geológus kalapáccsal az ércek nyomában címmel. Jansky Béla, néptanítói talentummal és lelkesedéssel megáldott későbbi kollégám írt benne arról, hogy a geológus a Velencei-hegység lankás dombjain bóklászva miként deríti föl az ásványkincseket. Ez nagyon megragadott, ugyanis még sohasem hallottam ilyen tudományról, szakmáról. Akkoriban, az 1960-as évek elején igen csekély volt az esélye annak, hogy valaki bejusson az egyetemre, ezért „divatba jöttek” a technikumok. Hamar rátaláltam a nekem való iskolára, a Szabó József Geológiai Technikumra. Én Angyalföldön laktam, a technikum Albertfalván volt, kissé messze tőlünk, de hát nagyon

 

 

vágytam a Föld titkainak kifürkészésére. Azután kiderült, hogy a technikum valóban különleges és remek iskola, amely a jó közösségen túl szakkirándulások sorát kínálta, ami meghatározó jelentőségű a geológiai oktatásban. A következő döntő mozzanat a Természettudományi Múzeum által szervezett geológiai tárgyú vetélkedő volt, amelynek megnyerése megnyitotta számomra az Eötvös Loránd Tudományegyetem kapuját. Immár fél évszázada geológus vagyok, és nem bántam meg. Kevesebbet bóklásztam a hegyek közt, mint azt gyerekként gondoltam, de a kőzetek képződésének titkai után nyomozni ma is ugyanolyan izgató kihívás számomra, mint félszáz éve, pályám kezdetén.


Mi volt az az eredmény munkája során,

amelyre igazán büszke?


Az Alpi-hegységrendszeren belül létrejött, geológiai értelemben fiatal Pannon-medencében élünk. Az utóbbi évtizedek kutatásai kimutatták, hogy az üledékes és vulkáni kőzetekkel kitöltött medence aljzata heterogén. Különböző térségekből származó kéregdarabokból áll, amelyek csak közvetlenül a medence kialakulása előtt, mintegy 15 millió éve kerültek mai helyzetükbe. Az aljzat felépítéséről az 1960-as évekig jórészt csak feltételezések voltak, vázlatok készültek. 1967-ben adta ki az első medencealjzat-térképet a Magyar Állami Földtani Intézet. Ezt 1986-ban egy jóval több adatra épülő medencealjzat-térkép kiadása követette, amelynek szerkesztésében már magam is szerepet kaptam. A következő évtizedekben a kutatófúrások gyarapodása, továbbá a geofizikai és informatikai módszerek fejlődése jóval nagyobb lehetőséget kínált a térképbe épített információk széles körű felhasználására, megjelenítésére. Az elméleti és gyakorlati kutatási feladatok megoldása sürgető igényként vetette fel egy új, a mai ismeretek szintézisét tükröző térkép szerkesztését. Ez az igény hívta életre azt az általam vezetett és számos intézmény szakembereinek összefogásával véghezvitt programot, amely 2010-ben jutott el az új térkép közreadásáig, majd 2014-ben a Magyarország prekainozoos aljzatának geológiája című összefoglaló, a térképet magyarázó és értelmező mű publikálásáig. Az utóbbi évek munkái közül a Springer Kiadónál 2012-ben megjelent Geology of Hungary című kézikönyv mellett a medencealjzat-térképet tartom legnagyobb hatásúnak, és büszke vagyok arra, hogy kollégáimmal összefogva létre tudtuk hozni ezeket a gyakorlat számára is fontos műveket.


Saját tudományterületén mi az a nyitott kérdés,
amelyre jelenleg választ szeretne kapni?


Annak ellenére, hogy immár két évszázada kutatók hada foglalkozott a dolomitképződés rejtelmeivel, ez az egyszerűnek látszó kérdés ma sem tisztázott. Nem értjük, hogy mi az oka annak, hogy a földtörténet korai szakaszában (0,6–2,5 Mrd éve) létrejött karbonátos kőzetek túlnyomó része dolomit, majd ezt követően a mészkő egyre nagyobb arányt képvisel, és ma csak igen kismértékű a dolomitképződés. Az is problémát jelent, hogy laboratóriumban csak magas hőmérsékleten és nyomáson lehet dolomitot szintetizálni, bár mikroorganizmusok segítségével előállítható olyan ásvány, ami hosszú idő alatt dolomittá alakul. Másrészt, a dolomitok különböző geológiai környezetekben, különböző folyamatok eredményeként képződnek. E problémák miatt fontos, hogy minél több dolomittípust vizsgáljunk, hiszen csak a tapasztalatok összevetésével, együttes értékelésével juthatunk előre. Kutatócsoportommal évek óta a hazai dolomitos képződmények vizsgálatával foglalkozunk, és remélem, hogy hozzá tudunk járulni e gyakorlati szempontból is rendkívül fontos kérdés megnyugtató megoldásához.