Baj van, gyúrjunk
A University of East Anglia kutatója által publikált tanulmány
szerint a 2008-as gazdasági válság egy meglepő „mellékhatása” lehet,
hogy a szociális médiában egyre több kigyúrt fiatalembert ábrázoló
fénykép jelenik meg.
A gazdasági megszorítások kikezdték a fiatal
férfiak hagyományos értékeit, és egyre többen érzik úgy, hogy a
látványos külalak a társadalomban felértékelődik. A
spornoszexualitás elnevezés (a sportsztár és a pornósztár
összevonásával) Mark Simpson újságírótól származik, aki a Daily
Telegraph-ban 2014-ben cikket írt arról, hogy külalakjuk
felturbózása céljából egyre többen járnak edzőterembe.
A most megjelent szakcikk mélyinterjúk
segítségével igyekszik magyarázatot találni a jelenségre. Ugyanakkor
a tizenhat és huszonöt év közötti fiatalok 2006 és 2013 közötti
időszakban regisztrált edzőtermi látogatásainak adatait is idézi. A
testépítés népszerűsége évről évre nőtt: a vizsgált időszakban
14,7%-ról 21%-ra emelkedett azok aránya, akik hetente legalább
egyszer gyúrni mentek.
A bodyzók által használt csodaszerek,
étrendkiegészítők – melyeket a testzsír állítólagos lebontására,
illetve izomépítésre használnak – szintén egyre kelendőbbek.
Nagy-Britannia tíz legnagyobb szupermarketjében 2014-ben 40%-kal
nőtt az eladott mennyiség, ami az összes árucikket tekintve a
második legnagyobb növekedés volt. Ugyancsak nagy üzleti sikereket
könyvelhet el a kapcsolódó média, a testépítő magazinok és
kiadványok.
Hakim, Jamie: ‘The Spornosexual’: The
Affective Contradictions of Male Body-work in Neoliberal Digital
Culture. Journal os Gender Studies. Published online: 10 Aug 2016.
DOI: 10.1080/09589236.2016.1217771 •
WEBCÍM
Vásott kölykök álma
Lehet, hogy az aktív gyerekeknek már nem kell sokáig magyarázkodniuk
a folyton elszakított, kilyuggatott ruhadarabok miatt. Amerikai
kutatók új típusú öngyógyító szövetet mutattak be. Az önmagukat
helyreállító, sérüléseket kijavító anyagok fejlesztése sok területen
folyik, ilyenek például az orvosi implantátumok vagy a korrózióvédő
festékbevonatok, mert ezek a sajátságok egy-egy termék
megbízhatóságát és élettartalmát jelentősen megnövelhetik.
A korábbi többrétegű önjavító anyagok működéséhez
vízre volt szükség, a most publikált új módszer azonban szárazon is
jól teljesít. A kutatók a tintahal gyűrű alakú fogazatából származó
fehérjéket építettek a többrétegű anyagukba, amely nedves és száraz
környezetben egyaránt rugalmas.
Az új anyagot nem csak összeforró ruházathoz
lehet majd használni. A szerzők szerint „második bőrként” önmagában
is felhasználható, mert viselőjét megvédi a kémiai és biológiai
fegyverektől. Nem mellékes és nem is meglepő, hogy a kutatás
támogatói között a U.S. Army Research Office is szerepel.
Gaddes, David – Jung, Huihun –
Pena-Francesch Abdon et al.: Self-healing Textile: Enzyme
Encapsulated Layer-by-Layer Structural Proteins. ACS Applied
Materials and Interfaces. 2016. 8, 31, 20371–20378.DOI:
10.1021/acsami.6b05232 •
WEBCÍM
Koktélozós versenyben az orangután döntetlent játszik az emberrel
Egy soha nem kóstolt, ám ismert komponensekből álló italkeverékről
egy orángután is az emberekhez hasonló pontossággal meg tudja
jósolni, hogy kedvére való lesz-e vagy sem.
A döntést könnyebbé teszi, ha a helyzet ismerős.
Ha van már tapasztalatunk, tudhatjuk, mire számíthatunk. Sokkal
nehezebb megítélni a következményeket, ha új, soha nem látott
helyzetbe kerülünk. Ilyenkor korábbi tapasztalataink részleteit
használjuk, és a hasonló elemekből összekombinálva megbecsüljük,
vajon kellemes vagy kellemetlen élmény vár-e ránk. A „mi várható
ismeretlen helyzetben” probléma megoldásának képességét ezidáig
speciálisan emberi tulajdonságnak képzelték. Svéd kutatók legújabb
eredményei szerint egy orangután is tudhat ilyesmit.
A kísérletek a lundi állatkertben élő 21 éves
Naong nevű orángután és tíz egyetemi hallgató (20–35 évesek)
részvételével zajlottak. Az illetőnek meg kellett becsülnie, hogy
különböző, ismert ízű komponensekből – cseresznye, citrom,
rebarbara, ecet – kevert hatféle ital vajon ízlik-e neki. Naong
teljesítménye a többi résztvevőéhez hasonló volt, találatai az
egyetemi hallgatók becsléseinek sávjában voltak. Kimutatható volt,
hogy választásai nem véletlenszerűek, hanem következetesek, és
határozott ízlésre utalnak.
Sauciuc, Gabriela-Alina – Persson, Tomas
– Bååth, Rasmus et al.: Affective Forecasting in an Orangutan:
Predicting the Hedonic Outcome of Novel Juice Mixes. Animal
Cognition. First Online: 11 August 2016. DOI:
10.1007/s10071-016-1015-0 •
WEBCÍM
|