A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 KITEKINTÉS

X

Gimes Júlia gondozásában

 

 

Újabb szörnyűség a Zika bűnlajstromán


A magzati korban elszenvedett Zika-vírus-fertőzés az ízületek veleszületett betegségét, ún. artrogipózist okozhat – állítják brazil orvosok. A nagyon ritka kórkép az ízületek deformitásával, merevségével, abnormálisan rögzült állapotával, valamint izomgyengeséggel jár.  

Vanessa van der Linden és munkatársai hét ilyen betegségben szenvedő, tavaly ősszel született baba agyát és ízületeit vizsgálták képalkotó eljárásokkal. Hét gyerek közül hat mikrokefáliában is szenved. Ez utóbbi kórkép okozta a tavalyi brazíliai Zika-vírus-járvánnyal kapcsolatos pánikot, bár akkor még kérdéses volt a kórokozó és a kisfejűség közötti ok-okozati kapcsolat. Azóta bizonyítást nyert, hogy a fertőzés egyéb idegrendszeri károsodás mellett valóban okozhat mikrokefáliát.

A most kimutatott idegrendszeri fejlődési problémákat más kórokozók is előidézhetik, ezek kóroki szerepét azonban vizsgálataik során kizárták. Három gyermek esetében a Zika elleni antitesteket is ki tudták mutatni, a többieknél kóroki szerepét kizárásos alapon feltételezik. Az artrogipózis rendkívül ritka betegség, és éppen a járvány idején született hét ilyen bébi – érvelnek.

A kutatók a gyerekek ízületeinek ultrahangos vizsgálatával nem találtak rendellenességet. Ebből arra következtetnek, hogy az idegrendszer fejlődésének zavarai miatt a magzatok az anyaméhben nem tudták azokat a mozgásokat elvégezni, amelyek az egészséges ízületek kialakulásához szükségesek.

A vizsgálat közvetlenül nem bizonyítja a Zika-vírus szerepét az artrogipózis kialakulásában, de ráirányítja a figyelmet a problémára. Gyógyíthatatlan, élethosszig tartó mozgássérültséget jelentő betegségről van ugyanis szó.

van der Linden, Vanessa –Rolim Filho, Epitacio Leite – Lins, Otavio Gomes et al.: Congenital Zika Syndrome with Arthrogryposis: Retrospective Case Series Study. British Medical Journal. 2016. 354. DOI: 10. 1136/bmj.i3899 • WEBCÍM
 



Virtuális valósággal a paraplégia ellen


Amerikai kutatók (Duke University) agyi interfésszel történő tréningeztetéssel elérték, hogy gerincsérült bénult emberek – legalábbis valamennyire – ismét érezzék a lábukat. A Miguel Nicolelis és munkatársai által kifejlesztett rendszerrel végzett klinikai vizsgálatban nyolc páciens vett részt. Öten több mint öt éve, ketten több mint tíz éve voltak teljesen mozgásképtelenek. Egy év után négyen annyira visszanyerték lábukban az érzékelést és izmaik működtetésének képességét, hogy paralízisüket teljesről részlegesre minősítették át. A páciensek többsége némiképpen hólyag- és bélműködése fölött is visszanyerte a kontrollt. Nicolelisék szerint ez az első eset, hogy ennyi évvel a teljes bénulás bekövetkezte után ezekben a funkciókban javulást figyeltek meg.

A páciensek hetente legalább két órát töltöttek el egy sapkában, amelyben tizenegy elektród regisztrálta agyuk aktivitását, miközben megtanulták, hogy virtuális hasonmásukat, avatárjukat hogyan mozgathatják a virtuális térben. Miközben el kellett képzelniük, hogy a virtuális térben sétálnak, agyuk a számítógép segítségével megtanulta, hogy milyen agyhullám-mintázattal lehet az alsó végtagot mozgatni. A későbbiekben egy külső mozgó eszköz és a felsőtestnél hozzákapcsolt hám segítségével elsajátították, hogy karjukat, kezüket is használva hogyan kontrollálhatják testhelyzetüket, tarthatják meg egyensúlyukat. Az alkalmazott készülékek egyike olyan agyi kontroll alatt álló külső robotváz volt, amellyel a béna Juliano Pinto végezte el az első rúgást a 2014-es brazíliai futball-világbajnokság megnyitóján.

Tizenhárom hónapos tréninget követően a vizsgálatban részt vevő egyik nő több mint tíz év után képes volt megmozdítani a lábát. Testének megtartásában a hám segítette.

A nyolc gerincsérült páciens „edzése” két éve tart, és folytatódik tovább. Nicolelis szerint az agy-gép interfésszel folytatott gyakorlatok újra életre kelthetik azokat a gerincvelői idegrostokat, amelyek nem sérültek meg, de elhallgattak. „Kevés ilyen rost lehet, de ahhoz talán elég, hogy az agy jeleit eljuttassák a gerincvelőhöz” – mondja.

A módszert friss gerincvelői sérülteken is kipróbálják, abban bízva, hogy a gyors beavatkozás kedvezőbb eredményekkel kecsegtet.  

Donati, A. R. C. – Shokur, S. – Morya, E. et al.: Long-term Training with a Brain-machine Interface-based Gait Protocol Induces Partial Neurological Recovery in Paraplegic Patients. Scientific Reports. (2016) 6, Article number: 30383, DOI: 10.1038/srep30383 • WEBCÍM

 


 

 

 

Baj van, gyúrjunk


A University of East Anglia kutatója által publikált tanulmány szerint a 2008-as gazdasági válság egy meglepő „mellékhatása” lehet, hogy a szociális médiában egyre több kigyúrt fiatalembert ábrázoló fénykép jelenik meg.

A gazdasági megszorítások kikezdték a fiatal férfiak hagyományos értékeit, és egyre többen érzik úgy, hogy a látványos külalak a társadalomban felértékelődik. A spornoszexualitás elnevezés (a sportsztár és a pornósztár összevonásával) Mark Simpson újságírótól származik, aki a Daily Telegraph-ban 2014-ben cikket írt arról, hogy külalakjuk felturbózása céljából egyre többen járnak edzőterembe.

A most megjelent szakcikk mélyinterjúk segítségével igyekszik magyarázatot találni a jelenségre. Ugyanakkor a tizenhat és huszonöt év közötti fiatalok 2006 és 2013 közötti időszakban regisztrált edzőtermi látogatásainak adatait is idézi. A testépítés népszerűsége évről évre nőtt: a vizsgált időszakban 14,7%-ról 21%-ra emelkedett azok aránya, akik hetente legalább egyszer gyúrni mentek.

A bodyzók által használt csodaszerek, étrendkiegészítők – melyeket a testzsír állítólagos lebontására, illetve izomépítésre használnak – szintén egyre kelendőbbek. Nagy-Britannia tíz legnagyobb szupermarketjében 2014-ben 40%-kal nőtt az eladott mennyiség, ami az összes árucikket tekintve a második legnagyobb növekedés volt. Ugyancsak nagy üzleti sikereket könyvelhet el a kapcsolódó média, a testépítő magazinok és kiadványok.

Hakim, Jamie: ‘The Spornosexual’: The Affective Contradictions of Male Body-work in Neoliberal Digital Culture. Journal os Gender Studies. Published online: 10 Aug 2016. DOI: 10.1080/09589236.2016.1217771 • WEBCÍM

 



Vásott kölykök álma


Lehet, hogy az aktív gyerekeknek már nem kell sokáig magyarázkodniuk a folyton elszakított, kilyuggatott ruhadarabok miatt. Amerikai kutatók új típusú öngyógyító szövetet mutattak be. Az önmagukat helyreállító, sérüléseket kijavító anyagok fejlesztése sok területen folyik, ilyenek például az orvosi implantátumok vagy a korrózióvédő festékbevonatok, mert ezek a sajátságok egy-egy termék megbízhatóságát és élettartalmát jelentősen megnövelhetik.

A korábbi többrétegű önjavító anyagok működéséhez vízre volt szükség, a most publikált új módszer azonban szárazon is jól teljesít. A kutatók a tintahal gyűrű alakú fogazatából származó fehérjéket építettek a többrétegű anyagukba, amely nedves és száraz környezetben egyaránt rugalmas.

Az új anyagot nem csak összeforró ruházathoz lehet majd használni. A szerzők szerint „második bőrként” önmagában is felhasználható, mert viselőjét megvédi a kémiai és biológiai fegyverektől. Nem mellékes és nem is meglepő, hogy a kutatás támogatói között a U.S. Army Research Office is szerepel.

Gaddes, David – Jung, Huihun – Pena-Francesch Abdon et al.: Self-healing Textile: Enzyme Encapsulated Layer-by-Layer Structural Proteins. ACS Applied Materials and Interfaces. 2016. 8, 31, 20371–20378.DOI: 10.1021/acsami.6b05232 • WEBCÍM
 



Koktélozós versenyben az orangután döntetlent játszik az emberrel


Egy soha nem kóstolt, ám ismert komponensekből álló italkeverékről egy orángután is az emberekhez hasonló pontossággal meg tudja jósolni, hogy kedvére való lesz-e vagy sem.

A döntést könnyebbé teszi, ha a helyzet ismerős. Ha van már tapasztalatunk, tudhatjuk, mire számíthatunk. Sokkal nehezebb megítélni a következményeket, ha új, soha nem látott helyzetbe kerülünk. Ilyenkor korábbi tapasztalataink részleteit használjuk, és a hasonló elemekből összekombinálva megbecsüljük, vajon kellemes vagy kellemetlen élmény vár-e ránk. A „mi várható ismeretlen helyzetben” probléma megoldásának képességét ezidáig speciálisan emberi tulajdonságnak képzelték. Svéd kutatók legújabb eredményei szerint egy orangután is tudhat ilyesmit.

A kísérletek a lundi állatkertben élő 21 éves Naong nevű orángután és tíz egyetemi hallgató (20–35 évesek) részvételével zajlottak. Az illetőnek meg kellett becsülnie, hogy különböző, ismert ízű komponensekből – cseresznye, citrom, rebarbara, ecet – kevert hatféle ital vajon ízlik-e neki. Naong teljesítménye a többi résztvevőéhez hasonló volt, találatai az egyetemi hallgatók becsléseinek sávjában voltak. Kimutatható volt, hogy választásai nem véletlenszerűek, hanem következetesek, és határozott ízlésre utalnak.

Sauciuc, Gabriela-Alina – Persson, Tomas – Bååth, Rasmus et al.: Affective Forecasting in an Orangutan: Predicting the Hedonic Outcome of Novel Juice Mixes. Animal Cognition. First Online: 11 August 2016. DOI: 10.1007/s10071-016-1015-0 • WEBCÍM