Antropikus tudatosság
A cím már önmagában is különösnek tűnhet, nem is beszélve a címlapon
szereplő grafikáról, ami egy összekucorodó embert formáló emberi
agyat ábrázol. A cím felvetheti a kérdést: vajon mi újat lehet
mondani a mágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópiáról és a
tömegspektrometriáról (MS), legyen az akár e módszerek fizikai
elmélete, akár alkalmazásuk ppéldául a szerkezetvizsgálatok terén? E
módszerek elméleti alapjai látszólag szilárdak, és már vagy hatvan
éve lefektették őket, továbbá széles körben ismertek és elfogadottak
tankönyvi szinten is. A szerkezetvizsgálati alkalmazásokat tekintve
pedig mérhetetlen mennyiségű, kiválóbbnál kiválóbb tudományos
cikket, tananyagot találhatunk a szakirodalomban. A megfejtés ezekre
a kérdésekre a címben említett „emberi tényezőben” rejlik. Ugyanis a
könyv, egészen eredeti módon, az emberi gondolkodás inherensen
sérülékeny, mondhatni fallibilista szemszögéből tekint rá ezekre a
kérdésekre, megkérdőjelezve alapvető paradigmákat, és rámutatva
téves értelmezési mítoszokra az elmélet terén, valamint elemezve
azt, hogy mennyire könnyű hibás következtetésekre jutni a
szerkezetvizsgálatokban. A kémiai szakirodalom meglepően jelentős
százalékban tartalmaz ilyen okokból hibásan meghatározott
molekulaszerkezeteket. Ezeknek a tévedéseknek a hátterében olyan
„meggondolatlanságok” állnak, amit a szerzők szakértői hibának
neveznek. A szakértői hiba koncepciója arra utal, hogy a szóban
forgó tévedések nem a kutató képzettségének, tudásának,
tapasztalatának vagy intelligenciájának a hiányosságaiból adódnak,
hanem a gondolkodásunkat alapvetően és rejtett módon befolyásoló
„mentális csapdákból”. A mentális csapdák mibenlétének a megértése
elvezet az „antrópikusan tudatos” gondolkodás fogalmához, amelynek
lényege, hogy a következtetéseink, döntéseink, feltételezéseink
során mindig tudatosan számoljunk gondolataink emberi mivoltával
(ezt szimbolizálja az előlap grafikája), és ebből adódóan a csapdák
rejtett hatásával. Ez a fajta tudatosság lehetővé teszi a szakértői
hibák meglétének vagy lehetőségének felismerését és elkerülését.
Az emberi tévedésekkel való szembesülés kényes
téma, különösen a tudományban. A könyv azonban rendkívül pozitív
attitűddel, bátorsággal, őszinteséggel, sőt néhol provokatív módon
nyúl ehhez a kérdéshez, egész kis filozófiát, pszichológiai
értelmezést és önálló zsargont rendelve hozzá. Az „antropikus
tudatosság” egyik fő üzenete, hogy az ilyen tévedéseket és
mítoszokat okozó mentális csapdák a gondolkodásunk természetes
velejárói, ezért nem félnünk kell tőlük, hanem meg kell értenünk
őket!
A könyv három nagyobb részt tartalmaz. Az első
rész egyetlen 87 oldalas fejezetből áll (Szántay Csaba), ami
tárgyalja az antropikusan tudatos (tudományos és nem csak
tudományos) gondolkodás filozófiáját és pszichológiáját, ezen belül
pedig negyvenöt olyan, mélyen az emberi mivoltunkból adódó mentális
csapdát, amely a könyv további részeiben is visszaköszön. A fejezet
alapvető tézispontjai között említendő az a megközelítés, hogy a
tudományos igazságok nem abszolút kategóriák, hanem rengeteg olyan,
szubjektív értelmezésnek teret adó „szürke zónát” tartalmazhatnak,
amelyről nem szívesen veszünk tudomást. A kutatók gondolkodása a
valóságban közel sem annyira tisztán racionális és objektív, mint
azt hinni szeretnénk, hanem átszövik olyan érzelmi vagy
érzelmi-jellegű faktorok (a könyv emotikumoknak hívja ezeket),
amelyke egyrészt nélkülözhetetlenek egy tudományos probléma
feltárása és az elméletek kidolgozása során, másrészt viszont komoly
hibaforrások is lehetnek abból a szempontból, ahogyan ezeket az
elméleteket értelmezzük, vagy ahogyan kísérleti adatokból tényszerű
következtetéseket vonunk le. A fejezet felvet olyan koncepciókat is,
mint például a megértés illúziója, a valóság és a tudományos
modellek viszonya, a gondolkodásunk alapvetően metaforikus jellege,
a paradigmák szerepe és veszélye stb. A tárgyalást igen eredeti és
csodálatos grafikák (a szobrászművész Szirmai Nóra munkái) is
illusztrálják. A fejezet pozitív kicsengése az, hogy a mentális
csapdák megértése és tudatossá tétele egy olyan „kihegyezett”
tudatállapotot eredményez, amelynek birtokában könnyen tetten
érhetjük az „emotikumok” hatását mind a saját, mind pedig mások
gondolkodásában, a tudományos életben és a mindennapi életünkben
egyaránt. |
|
A könyv további két nagyobb részében a szerzők az
első fejezet gondolatiságát ültetik át a gyakorlatba.
A második rész (a 2–5. fejezet) négy olyan
fejezetből áll (Szántay Csaba, Lars Hanson) amelyek az NMR
elméletének fundamentumaihoz nyúlnak vissza „antropikus” szemmel. Ez
a rész több, a szakmában általánosan konszolidáltnak tekintett
fizikai magyarázatot új vagy újszerű értelmezésben tálal, illetve
rámutat néhány széles körben elterjedt félreértésre az NMR
alapjelenségét tekintve.
A harmadik rész (6–15. fejezetek) tíz olyan
fejezetet tartalmaz, amelyek témája az NMR és az MS alkalmazása a
kismolekulás szerkezetkutatásban. Itt fontos megemlíteni, hogy a
szerzők világszínvonalú csúcsműszereken dolgozó főállású NMR- és
MS-spektroszkópusok, akik több mint huszonöt év szerkezetkutatási
tapasztalatát sűrítették ezekbe a fejezetekbe, mind szakmai, mind
emberi szempontból. Minderre a különleges tapasztalatra alapozva, a
6. fejezet (Szántay Csaba) egy „antropikusan tudatos” szemlélet
mentén áttekintést ad a kismolekulás szerkezetvizsgálatok tényleges
mibenlétéről, rámutatva a kémikusi társadalomban ezzel kapcsolatban
uralkodó számos közhiedelemre és félreértésre, elemezve a
szerkezetvizsgálatok technikáján túl annak „pszichológiáját”,
továbbá ajánlást adva arra is, hogy milyen működési protokollt
célszerű megvalósítani a téves szerkezeti következtetések elkerülése
érdekében. A 7. fejezet (Szakács Zoltán és Sánta Zsuzsanna),
valamint a 8. fejezet (Háda Viktor és Dékány Miklós) intuitív
áttekintést nyújt azokról a legfontosabb modern NMR- és
MS-technikákról, amelyeket a kismolekulás szerkezetvizsgálatok
módszertanában alkalmazunk, ugyancsak építve az első fejezet
gondolatiságára. A 9. fejezet (Béni Zoltán, Szakács Zoltán, Sánta
Zsuzsanna) azt a fontos problémakört analizálja, hogy a számítógépes
spektrumértékelő szoftverek ki tudják-e kerülni az adatinterpretáció
során fellépő humán tényezőket, biztos szerkezeteket generálva
ezzel. A 10–15. fejezetek (Béni Zoltán, Dubrovay Zsófia, Háda
Viktor, Szakács Zoltán, Kóti János, Sánta Zsuzsanna, Szántay Csaba,
Demeter Ádám) néhány konkrét és izgalmas szakmai detektívmunkát
igénylő szerkezetkutatási problémán keresztül illusztrálják azt,
hogy a sikeres szerkezetvizsgálatokhoz milyen kritikusan fontos az
emberi tényezők tudatos kezelése mind saját magunkon belül, mind a
szakmai együttműködéseinkben.
Kiknek ajánlható a könyv? Tekintettel az üzenetek
széles spektrumára, egy hasonlóan széles spektrumú szakmaiságot
képviselő olvasótábor számára lehetnek fontosak ezek az üzenetek. A
szerkezetkutatás filozófiáját, valamint ennek gyakorlatát bemutató
fejezetek szemléletileg is újszerűek és a gyakorlatban is fontosak
és hasznosak szintetikus kémikusoknak és analitikusoknak egyaránt.
Ezeknek a fejezeteknek a megértése nem igényel különösebb NMR- vagy
MS-előismereteket. Az elméleti részek inkább azok számára lesznek
érdekesek, akik több vonzalmat éreznek a fizika és a matematika
iránt, azonban számukra ezek a fejezetek „szemfelnyitó” élményt
fognak jelenteni. Az első fejezet mindenkinek ajánlható, aki a
természettudományokban érintett, beleértve pszichológusokat is.
Összességében a könyv izgalmas és új szemléletet, gondolkodási módot
tükröz, ami minden olvasójának át fogja alakítani a világlátását és
a gondolkodását, mind a tudományban, mind pedig a mindennapi
életben.
A 442 oldalas könyv ötletgazdája, szerkesztője,
öt fejezet szerzője, továbbá egy fejezet társszerzője ifj. Dr.
Szántay Csaba, a Richter Gedeon Nyrt. Szerkezetkutatási osztályának
vezetője. A könyv összesen tizenöt fejezetből áll, ezek további
szerzői egy kivételtől eltekintve a Szerkezetkutatási osztály jelen
és volt munkatársai: dr. Béni Zoltán, dr. Demeter Ádám, dr. Dékány
Miklós, dr. Dubrovay Zsófia, dr. Háda Viktor, Kóti János, dr. Sánta
Zsuzsanna, és dr. Szakács Zoltán, a kivétel egy dán fizikus, dr.
Lars Hanson, aki az egyik elméleti fejezet írója. (Szántay Csaba Jr.
editor: Anthropic Awareness. The Human Aspects of Scientific
Thinking in NMR Spectroscopy and Mass Spectrometry. Amsterdam:
Elsevier, 2015)
E. Kövér Katalin
egyetemi tanár, az MTA levelező tagja,
Debreceni Egyetem
|
|