egyensúlyok, a kromatográfia vagy a folyamatok
elemzése területén. Amikor az 1980-as évek elején a Veszprémi
Egyetem Analitikai Kémia Tanszékén egyetemi hallgatóként
bekapcsolódtam a kutatómunkába, ott rendkívül szerteágazó kutatások
folytak az analitikai kémia számos területén. Mára már sajnos a
legtöbb egyetemi tanszék kutatási profilja beszűkült.
Két további mesteremtől is rengeteget tanultam.
Francesco Dondival, a Ferrarai Egyetem professzorával a
kromatográfia mikroszkopikus modelljének kidolgozása, illetve
összetett minták kromatogramjainak statisztikai elemzése területén
érdekes eredményeket értünk el. Számára a különféle modellek
kidolgozásához kötődő elméleti kihívások megoldása, és az
elméletekhez kapcsolható filozófiai háttér is rendkívül fontos volt.
A Ferrarai Egyetemmel azóta is szoros a kapcsolatom.
A doktori fokozat megszerzése után hosszabb időt
tölthettem el a Tennessee Egyetem Kémia Tanszékén, Knoxville-ban,
Georges Guiochon professzor csoportjában. Később egy életre szóló
együttműködés alakult ki köztünk. A csoportjában időnként akár több
mint tizenöt doktorandusz vagy posztdoktor dolgozott a világ
valamennyi földrészéről. A nemlineáris és preparatív kromatográfia
alapjainak megértése, az adszorpciós és megoszlási folyamatok
tanulmányozása a folyadékkromatográfiában volt mindannyiunk
feladata. Guiochon professzor rendkívül alapos és mindenre kiterjedő
kutatásainak köszönhető, hogy a nemlineáris kromatográfia elméleti
alapjait ma már elég jól ismerjük.
Mi volt az az eredmény munkája során,
amelyre igazán büszke?
Nem emelnék ki egyetlen eredményt. Legizgalmasabbnak azokat az
eredményeimet tartom, amelyeket az analitikai kémia és a
vegyészmérnöki tudomány ötvözésével értünk el. A kromatográfia a
legszélesebb körben alkalmazott kémiai elemzési módszer. A hatékony
elválasztások megvalósításához, a transzportfolyamatok megértéséhez
nagyon jól hasznosítható a vegyészmérnöki háttér. Az elválasztáshoz
vezető folyamatok modellezésével, mélyebb megértésével az analitikai
és az ipari elválasztások is rendkívül hatékonyan tervezhetők vagy
optimalizálhatók.
Milyen nemzetközi kutatásban vesz részt?
Nem hiszem, hogy ma egy kutatásról el lehetne dönteni, hogy hazai
vagy nemzetközi, a kutató számára nem léteznek határok. A
PhD-hallgatóinkat igyekszünk külföldi kutatóhelyekre is eljuttatni a
képzésük során, hogy más szemlélettel is megismerkedjenek. Japán,
olasz és amerikai kutatókkal közösen vizsgáljuk és jellemezzük a
legújabb fejlesztésű kromatográfiás oszlopokat. Vizsgálati
módszereink és azok eredményei visszahatnak a gyártókra.
Nagyon fontosnak tartom azt a lehetőséget, hogy a
Magyar Elválasztástudományi Társaság elnökeként rendszeresen
nemzetközi konferenciákat szervezhetek Magyarországon, ahol a szakma
elismert külföldi kutatói is megjelennek előadásaikkal, és így a
fiatal kutatóinkhoz házhoz jön a tudás. Ugyanakkor a magyar
kutatókat pályázatokkal is támogatjuk, hogy könnyebben eljussanak
nemzetközi konferenciákra.
|