Kedves Olvasóink!

Idén ismét új tagokat választott soraiba a Magyar Tudományos Akadémia. A Magyar Tudományban – korábbi szokásunkhoz híven – most is bemutatjuk az MTA új levelező tagjait. Az Akadémia honlapján olvasaható szakmai bemutatást mi néhány személyes kérdéssel egészítettük ki, s bízunk benne, hogy a válaszok a sikeres tudós szakmai életrajzokban nem olvasható arcát is megmutatják.

FELINGER ATTILA

VII. Kémiai Tudományok Osztálya

Pécsett született 1961-ben. A Pécsi Tudományegyetem Analitikai és Környezeti Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–PTE Molekuláris Kölcsönhatások az Elválasztástudományban Kutatócsoport vezetője. Szakterülete az elválasztástudomány. Kidolgozta és eredményesen alkalmazta a kromatográfia mikroszkopikus modelljét. Kromatogramok elemzésére csúcskorrelációs módszert dolgozott ki, amely a csúcsátlapolás statisztikai elméletének egyik legalaposabb leírását adja. A preparatív kromatográfia számára olyan elméleti és gyakorlati módszereket dolgozott ki, melyekkel mód nyílik az optimális elválasztási körülmények kidolgozására. Eljárást dolgozott ki, amely – az inverz kromatográfia módszereivel – rendkívül kis mintamennyiség alapján is alkalmas egyensúlyi izoterma meghatározására. A Data Analysis and Signal Processing in Chromatography című, 414 oldalas könyvét a legnevesebb szakemberek méltatták. Társszerzője továbbá a preparatív kromatográfia nemzetközileg legismertebb monográfiájának. Az Analytical Scientist Power List 2013 alapján a világ száz legbefolyásosabb analitikai kémikusának egyike.

Ki volt a mestere?

Inczédy János akadémikus irányítása mellett a Veszprémi Egyetem Analitikai Kémia Tanszékén szereztem meg doktori fokozatomat. Ő az analitikai kémia minden területén otthonosan mozgott. Pályája során is többször szakterületet váltott, és jelentős eredményeket ért el az ioncsere, a kémiai

egyensúlyok, a kromatográfia vagy a folyamatok elemzése területén. Amikor az 1980-as évek elején a Veszprémi Egyetem Analitikai Kémia Tanszékén egyetemi hallgatóként bekapcsolódtam a kutatómunkába, ott rendkívül szerteágazó kutatások folytak az analitikai kémia számos területén. Mára már sajnos a legtöbb egyetemi tanszék kutatási profilja beszűkült.

Két további mesteremtől is rengeteget tanultam. Francesco Dondival, a Ferrarai Egyetem professzorával a kromatográfia mikroszkopikus modelljének kidolgozása, illetve összetett minták kromatogramjainak statisztikai elemzése területén érdekes eredményeket értünk el. Számára a különféle modellek kidolgozásához kötődő elméleti kihívások megoldása, és az elméletekhez kapcsolható filozófiai háttér is rendkívül fontos volt. A Ferrarai Egyetemmel azóta is szoros a kapcsolatom.

A doktori fokozat megszerzése után hosszabb időt tölthettem el a Tennessee Egyetem Kémia Tanszékén, Knoxville-ban, Georges Guiochon professzor csoportjában. Később egy életre szóló együttműködés alakult ki köztünk. A csoportjában időnként akár több mint tizenöt doktorandusz vagy posztdoktor dolgozott a világ valamennyi földrészéről. A nemlineáris és preparatív kromatográfia alapjainak megértése, az adszorpciós és megoszlási folyamatok tanulmányozása a folyadékkromatográfiában volt mindannyiunk feladata. Guiochon professzor rendkívül alapos és mindenre kiterjedő kutatásainak köszönhető, hogy a nemlineáris kromatográfia elméleti alapjait ma már elég jól ismerjük.

Mi volt az az eredmény munkája során,
amelyre igazán büszke?

Nem emelnék ki egyetlen eredményt. Legizgalmasabbnak azokat az eredményeimet tartom, amelyeket az analitikai kémia és a vegyészmérnöki tudomány ötvözésével értünk el. A kromatográfia a legszélesebb körben alkalmazott kémiai elemzési módszer. A hatékony elválasztások megvalósításához, a transzportfolyamatok megértéséhez nagyon jól hasznosítható a vegyészmérnöki háttér. Az elválasztáshoz vezető folyamatok modellezésével, mélyebb megértésével az analitikai és az ipari elválasztások is rendkívül hatékonyan tervezhetők vagy optimalizálhatók.

Milyen nemzetközi kutatásban vesz részt?

Nem hiszem, hogy ma egy kutatásról el lehetne dönteni, hogy hazai vagy nemzetközi, a kutató számára nem léteznek határok. A PhD-hallgatóinkat igyekszünk külföldi kutatóhelyekre is eljuttatni a képzésük során, hogy más szemlélettel is megismerkedjenek. Japán, olasz és amerikai kutatókkal közösen vizsgáljuk és jellemezzük a legújabb fejlesztésű kromatográfiás oszlopokat. Vizsgálati módszereink és azok eredményei visszahatnak a gyártókra.

Nagyon fontosnak tartom azt a lehetőséget, hogy a Magyar Elválasztástudományi Társaság elnökeként rendszeresen nemzetközi konferenciákat szervezhetek Magyarországon, ahol a szakma elismert külföldi kutatói is megjelennek előadásaikkal, és így a fiatal kutatóinkhoz házhoz jön a tudás. Ugyanakkor a magyar kutatókat pályázatokkal is támogatjuk, hogy könnyebben eljussanak nemzetközi konferenciákra.