A passzív néha még veszélyesebb

A gyermekek passzív dohányzásával kapcsolatban zéró toleranciára szólítja fel a szülőket és politikusokat egy, az American Heart Association folyóiratában megjelent tudományos közlemény. A szerzők szerint a gyermekkorban beszívott dohányfüst egész életre kiható keringési problémákat okozhat.

Az Amerikai Egyesült Államokban a drasztikus dohányzásellenes kampányok és törvények hatására az elmúlt ötven évben a dohányosok aránya a felnőtt népességben negyven százalékról tizennyolc százalékra csökkent. Az eredmények ellenére tíz iskoláskorú közül átlagosan négy még ma is kénytelen dohányfüstös környezetben tölteni idejének egy részét, a kamaszoknak pedig körülbelül egyharmada passzív dohányos. Kisebbségi etnikumokhoz tartozó és alacsony társadalmi-gazdasági státuszú családokban felnövő fiatalok még inkább veszélyeztetettek. Egy nemrégiben készült vizsgálat eredményei szerint a három és tizenegy év közötti gyerekek negyvenegy százalékának véréből kimutatható volt a nikotin egyik metabolitja.

A gyerekek sokkal érzékenyebbek a levegőbe kerülő dohányfüstre. Ráadásul, az éppen nem szívott cigaretta parázsló végéről a környezetbe távozó füstben néhány igen veszélyes anyagból több van, mint a dohányos által a tüdőbe szívott („letüdőzött”) füstben.
A szerzők a szakirodalomban eddig megjelent adatokat gyűjtötték össze és értékelték. Véleményük szerint a jövőbeli stratégiák számára a következő megállapítások lehetnek iránymutatók:

A leszoktató programok költségei megtérülnek az egészségügyi kiadások csökkenése miatt. Az otthoni és a nyilvános helyen való dohányzás tilalma csökkenti a gyermekek és fiatalok passzív dohányzását. A dohánytermékek adójának emelése csökkenti a dohányzók részarányát.

Raghuveer, G. – White, D. A. – Hayman, L. L. et al: Cardiovascular Consequences of Childhood Secondhand Tobacco Smoke Exposure: Prevailing Evidence, Burden, and Racial and Socioeconomic Disparities: A Scientific Statement from the American Heart Association. Circulation. Published Ahead of Print: 12 September 2016. DOI: 10.1161/CIR. 0000000000000443 • WEBCÍM
 

Ébresztő, ideje kijönni!

Amerikai kutatók (University of Texas) szerint a magzatot körülölelő membránok mintegy vekkerként működnek, és jelzik a méh számára, hogy a fájásoknak meg kell indulniuk.

Magyarázatuk szerint a terhesség során a magzati szervek fejlődésének, a magzat növekedésének következményeként a membránok folyamatosan öregszenek. Mire a babának meg kell születnie, már annyira vének, hogy gyulladást okozó anyagokat termelnek. Ezek eljutnak a méhbe, ahol úgy módosítják a hormonális működéseket, hogy a rendszer nem tartja fenn a terhességet, hanem megindulnak a méh-összehúzódások. Ramkumar Menon és munkatársai egyrészt mikroszkópos felvételekkel igazolták az öregedés tényét, de olyan anyagot is azonosítottak, amely – legalábbis részben – molekuláris magyarázatot ad az öregedési folyamatokra.

Elképzeléseik szerint a folyamatok részletes megismerése oda vezet, hogy a vekker lassításával, illetve gyorsításával befolyásolni lehet a szülés időpontját, és mind a koraszülést, mind a túlhordást meg lehet előzni. A világon évente 15 millió gyermek születik meg a 37. terhességi hét előtt, és a fejlett világban a terhességek 8–11%-a végződik koraszüléssel. A koraszülés a csecsemők halálának leggyakoribb oka. A túlhordás is végződhet az újszülött halálával, mert az elhalt, vagy túlságosan öreg méhlepény nem biztosítja a magzat fejlődését.

Menon, Ramkumar – Bonney, Elizabeth A. – Condon, Jennifer et al.: Novel Concepts on Pregnancy Clocks and Alarms: Redundancy and Synergy in Human Parturition. Human Reproduction Update. September/October 2016, 22, 5, 535–560. DOI: 10.1093/humupd/dmw022 • WEBCÍM
 

Parkinson-kórban miért pusztulnak a sejtek?

A Stanford Egyetem kutatói olyan hibás mechanizmust fedeztek fel az idegsejtekben, amely a Parkinson-kór minden formájában jelen van. A betegségnek ugyanis van bizonyos genetikai eltérésekkel magyarázható örökletes típusa, de a páciensek túlnyomó többsége – 90–95%-a – az ún. sporadikus formában szenved, melynél nem ismertek kóroki szerepetű, összefüggő mutációk.

Az amerikaiak Cell Stem Cell folyóiratban megjelent közleményének lényege, hogy az idegsejtekben meghibásodik az a rendszer, amely

normális körülmények között biztosítja, hogy a kimerült, feladatuk ellátására már képtelen mitokondriumok ne működhessenek tovább. Ezért elöregedve tovább dolgoznak, és ahelyett, hogy az energiaellátást biztosítanák, káros, mérgező anyagokkal – reaktív szabad gyökökkel – árasztják el a sejteket, így azok elpusztulnak. A kutatók ezeket a mitokondriumokat a kivénhedt autókhoz hasonlítják, amelyek rosszul hasznosítják az üzemanyagot, és a környezetet káros anyagokkal árasztják el.

A Parkinson-kórban a középagy bizonyos régiójában a dopamintermelő idegsejtek pusztulnak el, és a dopamin hiánya okozza a betegségre jellemző remegést, mozgászavarokat, izommerevséget. Ezekben az idegsejtekben az energiaellátást mitokondriumok százai biztosítják, és ezek meghibásodása okozhatja a sejtpusztulás beindulását.

A Parkinson-kórt a tünetek megjelenésekor diagnosztizálják. A sejtpusztulás azonban évekkel korábban kezdődik, és mire a szimptómák megjelennek, a dopamintermelő sejtek 70–80 százaléka már nem él. Chung-Han Hsieh és munkatársai szerint felfedezésük hozzájárulhat a Parkinson-kór korai diagnózisához és új gyógyszeres terápiás lehetőségek kidolgozásához.

Magyarországon kb. 15 ezer Parkinson-beteg él.

Hsieh, Chung-Han – Shaltouki, Atossa – Gonzalez, Ashley E.: Functional Impairment in Miro Degradation and Mitophagy Is a Shared Feature in Familiar and Sporadic Parkinson’s Disease. Cell Stem Cell. DOI: 10.1016/j.stem.2016.08.002
 

Platina helyett vas is lehet?

A kémiai kötésekben lévő energiát közvetlenül elektromos energiává alakító tüzelőanyag-elemektől mind az energiatermelésben, mind az energiatárolásban régóta sokat várnak. Az ígéretek valóra válásának egyik akadálya, hogy kellő hatékonyságú működésükhöz nemesfém, elsősorban platina szükséges. Az oxigénmolekulákat nehéz rávenni, hogy alacsony hőmérsékleten is oxidáljanak; ez legjobban platinakatalizátorokon megy, s a kutatók évtizedek óta keresik az olcsóbb alternatívákat. A University of Illinois munkatársai most vaskatalizátor használatával értek el olyan figyelemre méltó eredményeket, amelyek segíthetnek az oxigénelektródok fejlesztésében.

Korábban is ismert volt, hogy a vas is lehet aktív katalizátora az oxigén redukciójának (ezt mutatja a vas gyors korróziója is levegő jelenlétében), de hogy milyen kémiai és szerkezeti állapotban van a vas, amikor katalizátorként működik, azt mostanáig senki nem tudta kétséget kizáróan megállapítani. Az oxigén elektródként való működésének feltétele, hogy a katalizátoranyag aktivitása hosszú távon megmaradjon. A cikk szerzői szénbe zárt vas nanorészecskékkel kísérleteztek, és azonosítottak olyan folyamatokat, amelyek a vaskatalizátor aktivitását csökkentik, illetve találtak olyan eljárást, aminek hatására az aktivitás visszanyerhető.

Varnell, Jason A. – Tse, Edmund C. M. – Schulz, Charles E. et al: Identification of Carbon-encapsulated Iron Nanoparticles as Active Species in Non-precious Metal Oxygen Reduction Catalysts. Nature Communications. 7, Article number: 12582, Published 19 August 2016. DOI: 10.1038/ncomms12582 • WEBCÍM
 

Kifinomult ízlés

Sok fajnál a hímek másodlagos nemi jellegeinek kialakulásában szerepet játszott a párválasztásban elért eredményesség. A látvány valamiképp utalt a várható sikerre, például fokozott termékenységre vagy életképességre, azok az egyedek voltak vonzóbbak a párválasztáskor, amelyek biológiailag előnyösebb tulajdonságokat hordoztak.

Az embereknél a férfias arc vonzerejének tanulmányozása során kettős viselkedést tapasztaltak a kutatók. Az olyan tipikusan férfias arcvonásokat, amelyek az egészséges szervezetre utalhatnak, például a hangsúlyos szemöldököt vagy az erőteljes állkapcsot, a nők rövid távú kapcsolat, kaland esetében találják vonzónak. Hosszabb távú kapcsolatot mérlegelve inkább a férfiak idősebb korára, illetve szociális dominanciájára utaló szakállas arcok a nyerők.

Ezt a jelenséget vizsgálták ausztrál és finn kutatók számítógépes grafikai úton módosított arcképeket használva, tekintélyes létszámú (8520) hölgy résztvevő véleményét kikérve.

Dixson, Barnaby J. W. – Sulikowski, Danielle – Gouda-Vossos, Amany et al: The Masculinity Paradox: Facial Masculinity and Beardedness Interact to Determine Women’s Ratings of Men’s Facial Attractiveness. Journal of Evolutionary Biology. First published: 22 August 2016. DOI: 10.1111/jeb.12958 • WEBCÍM