A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 KÖNYVSZEMLE

X

Sipos Júlia gondozásában

 

Összefüggések a talaj termékenysége

és tápanyag-ellátottsága között


A kiadvány I. részét a szerző 1978-ban megvédett kandidátusi értekezésének anyaga képezi 176 oldalon. A bevezető irodalmi fejezet a mezőgazdaság fejlődéstörténete tükrében vizsgálja a talajtermékenység fenntartásának módszereit az elmúlt korok földművelési rendszereiben. Majd a hazai és a nemzetközi agrokémiai iskolák fejlődését elemzi. Bemutatja az országos tápelem (NPK) mérlegek módszerét. Felállítja Magyarország és Ausztria elemmérlegeit. Összefüggést talál Ausztriában a tartományok/régiók műtrágyahasználata és a gazdálkodási mód (szántók részaránya) között. Utal arra, hogy Ausztriában és Németországban a P-mérleg már az 1900-as évek elején egyensúlyba kerül. Ez az állapot nálunk az 1960-as évekkel áll be, és az intenzív műtrágyahasználattal karöltve jelentkezik.

A disszertáció nagyobb részét a mezőföldi műtrágyázási tartamkísérleteinek értékelése tölti ki. A kísérleteket széles körű talaj- és növényelemzések egészítik ki. Így sor kerül a talaj- és növényanalitikai határkoncentrációk megállapítására szaktanácsadást megalapozó céllal. A dolgozat 214 irodalmi forrásra támaszkodik, szövegközben 10 ábrát és 126 táblázatot foglal magában. Ezt követően olvashatjuk az opponensek (Dr. Pecznik János és Dr. Loch Jakab) véleményét és a szerző ezekre adott válaszát. Úgy tűnik, a harmincnyolc évvel ezelőtt írott értekezés semmit sem veszített időszerűségéből. Változatlan formában történt kiadása indokolt volt.

A kiadvány II. része az alábbi fejezeteket, a közelmúltban megjelent munkákat tartalmazza: Szemelvények az Agrokémiai és Növénytáplálási Osztály kutatásaiból (műhelymunka 1974–2000, Sarkadi János és Kádár Imre); A foszfor elöregedésének vizsgálata és eredményei 22 év után (szabadföldi tartamkísérlet adatai összegezve

 

 

Csathó Péterrel); Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérlet eredményei Mezőföldön (a negyven év adatai összegezve Márton Lászlóval); A dohány ásványi táplálása és a hazai dohánytermőhelyek talajtani/agrokémiai vizsgálata (Gondola István társszerzővel); Az angliai Rothamsted tartamkísérleteinek tanulságairól; Különböző szemléletek a tápanyagpótlás alapelveiről; Liebig és a magyar tudomány; Élelmiszerválság és az agrártudomány; Gércei alginit hatása a savanyú homoktalaj termékenységére (Ragályi Péter, Radimszky László és Gajdó Anna társszerzőkkel); A műtrágyázási szaktanácsadás ajánlott módszere.

Az említett fejezetek összesen újabb 10 szövegközi ábrát, 97 táblázatot tartalmaznak és 122 forrásra utalnak. Megemlítem, hogy a szerző az orosz, német és angol nyelvterületek kiváló ismerője, melyet az átfogó szakirodalmi feldolgozás tükröz. Ez munkája külön érdeme. Mai szemmel ez utóbbi tudománytörténeti értéket jelent, különösen az eljövendő generációk számára.

A kiadvány összesen 389 oldalon jelent meg fóliázott kötésben. Nyelvezete közérthető, olvasmányos. Haszonnal forgathatják a gazdák, akik megismerhetik a szaktanácsadás során alkalmazott fogalmakat, a talajok jellemző tulajdonságait, melyek azok termékenységét és ezáltal a gazda jólétét is meghatározzák. Részletes műtrágyázási tanácsadás a főbb növényekre ajánlást tartalmaz a közölt kísérleti eredményekre alapozva. Így például a kalászosok, kukorica, repce, napraforgó, burgonya, lucerna szántóföldi kultúrákra, valamint a gyepekre is. (Kádár Imre: Összefüggések a talaj termékenysége és tápanyagellátottsága között. Budapest: MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, 2015)

Németh Tamás
az MTA rendes tagja
Kaposvári Egyetem, MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet