Csathó Péterrel); Az Országos Műtrágyázási
Tartamkísérlet eredményei Mezőföldön (a negyven év adatai összegezve
Márton Lászlóval); A dohány ásványi táplálása és a hazai
dohánytermőhelyek talajtani/agrokémiai vizsgálata (Gondola István
társszerzővel); Az angliai Rothamsted tartamkísérleteinek
tanulságairól; Különböző szemléletek a tápanyagpótlás alapelveiről;
Liebig és a magyar tudomány; Élelmiszerválság és az agrártudomány;
Gércei alginit hatása a savanyú homoktalaj termékenységére (Ragályi
Péter, Radimszky László és Gajdó Anna társszerzőkkel); A
műtrágyázási szaktanácsadás ajánlott módszere.
Az említett fejezetek összesen újabb 10
szövegközi ábrát, 97 táblázatot tartalmaznak és 122 forrásra
utalnak. Megemlítem, hogy a szerző az orosz, német és angol
nyelvterületek kiváló ismerője, melyet az átfogó szakirodalmi
feldolgozás tükröz. Ez munkája külön érdeme. Mai szemmel ez utóbbi
tudománytörténeti értéket jelent, különösen az eljövendő generációk
számára.
A kiadvány összesen 389 oldalon jelent meg
fóliázott kötésben. Nyelvezete közérthető, olvasmányos. Haszonnal
forgathatják a gazdák, akik megismerhetik a szaktanácsadás során
alkalmazott fogalmakat, a talajok jellemző tulajdonságait, melyek
azok termékenységét és ezáltal a gazda jólétét is meghatározzák.
Részletes műtrágyázási tanácsadás a főbb növényekre ajánlást
tartalmaz a közölt kísérleti eredményekre alapozva. Így például a
kalászosok, kukorica, repce, napraforgó, burgonya, lucerna
szántóföldi kultúrákra, valamint a gyepekre is. (Kádár Imre:
Összefüggések a talaj termékenysége és tápanyagellátottsága között.
Budapest: MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet, 2015)
Németh Tamás
az MTA rendes tagja
Kaposvári Egyetem, MTA Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és
Agrokémiai Intézet
|