Mi volt az az eredmény munkája során,
amire igazán büszke?
A jövőt tekintve is talán a legjelentősebb a növény
gyökéraktivitását a termőhelyen meghatározó elektromos mérési
módszer hazai bevezetése, a módszer elméletének (kétdielektrikumú
kondenzátor helyettesítő kép), méréstechnikájának
(frekvenciaspektrum, fázisszög bevezetése) és alkalmazási
lehetőségeinek (peszticidhatás, mikorrhiza-kimutatás,
szárazságstressz stb.) a továbbfejlesztése.
Büszke vagyok továbbá a Magyarország Kistájainak
Katasztere 1990-ben megjelent kétkötetes monográfia 213 kistája
talajainak jellemzésére. A MTA a monográfia szerzőit Akadémiai
Díjban részesítette. A monográfia átdolgozott, bővített kiadása
pedig 2010-ben jelent meg.
Pályája során melyek voltak
jelentősebb szakmai kudarcai?
Kudarcnak tekintem, hogy több, átgondolt mintavételekkel, igen sok
terepmunkával és laborméréssel előállított eredményből nem
készítettem jelentős közleményeket, csupán kisebb jelentőségű
anyagokat. Ilyen munka az 1981-ben a Hortobágyon mintázott mozaikos
szikes területen vett ezer darab talajminta vizsgálati eredményeinek
csupán részleges feldolgozása. Egy másik jelentős munka a
Herceghalmi Állami Gazdaság 1500 hektáros területének
geostatisztikai felvételű vizsgálati eredményeinek
konferenciaanyagaként, hazai idegen nyelvű közleményként és a Joint
Research Center kiadványában történt megjelenése. Nem kapott
jelentősebb publicitást az 1980-as években az OKTH megrendelésére a
Fertő-tó melletti szikes rét műtrágyázás utáni
fajösszetétel-változásának és rehabilitációjának korszerű vizsgálati
módszerű nyomon követése sem. Az eredményekről egy professzor
születésnapi tiszteletkötetében jelent meg beszámoló.
Van-e, és ha igen, ki a legkedvesebb
tanítványa, szellemi utóda?
Két fiatalember, Gácsi Zsolt és Cseresnyés Imre tanult bele
irányításommal doktori, illetve munkahelyi témájába. Zsolt
erdészhallgatói erdőhidrológia témája talajtani vonatkozásait és
nedvességmodellezését felügyeltem professzora felkérésére. Zsolt a
modellalkalmazást mesterfokot elérve végezte. Amikor a sikeres védés
után röviddel vállalkozó lett, úgy éreztem, hogy azzal a hazai
erdészszakma veszített egy tehetséges későbbi tanítómestert.
Imre fiatal kutatóként a gyökérkapacitás-mérés
elektromos módszerének használatába tanult bele mellettem, valamint
a mérési eredmények értékelését, értelmezését sajátította el. A
közleményeket is ő írja, nekem a konzultáció és a tanácsadás a
feladatom. Imre számára a módszerhasználat és az alkalmazás
fejlesztésének a lehetősége is biztosított.
Magányos kutató vagy inkább csapatjátékos?
Magányos is, de széles együttműködést felhasználó is. Társszerzőim
más tudományterületekről is nagyszámban vannak, például fizikus,
matematikus, botanikus, ökológus, építőmérnök, villamosmérnök,
közgazdász, meteorológus, erdész és geográfus. Az együttműködés
lényege a szakmai diszkusszió, ami csak akkor eredményes, ha
megtanulom a partner tudományterületének szakkifejezéseit és
gondolkodásmódját. Annak hiányában ugyanis nincs párbeszéd, mert nem
lehet közös a gondolkodás. Ezt megértve az együttműködésben
megfogalmazott anyag szakemberét társszerzőként kérem meg a leírtak
és/vagy az előadandók helyességének az elbírálására.
|