Információs eszközök és tanulás
a kognitív pszichológiai kutatásokban
A Magyar Pszichológiai Szemle különszámában olvasható tanulmányok a
megismerési folyamatokat alapjaikban meghatározó témát érintenek: az
információs és kommunikációtechnikai (IKT) eszközök hatásait és
mindennapjainkban betöltött szerepét. E kérdéskör napjainkban
különleges figyelmet kap, hiszen az IKT-eszközök használata
akarva-akaratlanul az észleléstől kezdve a tanuláson át szociális
kapcsolataink ápolásáig életünk minden területén kiemelkedő szerepet
játszik. Az újonnan kezünkbe került eszközök (mint a hordozható
számítógépek, okostelefonok és táblagépek) lehetővé tették, hogy
pillanatnyi helyzetünktől függetlenül, bármikor óriási mennyiségű
információhoz férjünk hozzá. Alapjaiban változtatták meg a
tanuláshoz és kikapcsolódáshoz fűződő szokásainkat és nem
utolsósorban a pszichológiai kísérletek eszköztárát. Emiatt
rendkívül nagy igény van arra, hogy a fenti hatásokat alaposan,
minden lényeges szempontra kiterjedően vizsgáljuk, továbbá
kialakítsuk azt a fogalmi készletet, amelyben képesek vagyunk a
jelenségeket a lehető leghatékonyabban értelmezni.
A kötet tanulmányainak szerzői éppen ezért arra
törekednek, hogy az információszerzés átrendeződésének e meghatározó
folyamatát objektíven, előítéletmentesen szemléljék. A bevezető
tanulmányokban áttekintést kapunk arról, mit jelent az IKT fogalma
és az egyénre gyakorolt hatása a pszichológus szemével és a fiatalok
IKT-használati szokásainak rendszeréről. Az ehhez kapcsolódó
kutatások kézzelfogható osztályozási szempontokat nyújtanak. Ezt
követően körvonalazódik az IKT-eszközök és a kognitív pszichológia
találkozása: megismerkedünk a számítógép segítségével kivitelezett
mérések lehetőségeivel és előnyeivel, továbbá azok kognícióra –
kiemelten az olvasásra, a mindennapi feladatvégzés hatékonyságára és
a kognitív képességekre – gyakorolt hatásával. E gondolatsort tovább
vezetve megtudhatjuk, milyen új lehetőségeket adhatnak kezünkbe az
IKT-eszközök a képességmérés terén, hogyan alakítják az
alapképességeket iskolásoknál, és milyen hatást gyakorolnak az
iskolai teljesítményt meghatározó tanulási stratégiákra.
A bevezető tanulmány főként arra fókuszál, milyen
új jelenségeket eredményez, milyen problémákat vet fel a modern
technológiák megjelenése. Keresztmetszetet kapunk az ezzel
kapcsolatos legfontosabb vizsgálatokról és azok főbb
következtetéseiről. A leginkább tárgyalt területek a figyelem, az
emlékezés és a tanulás. Az itt megfogalmazott felvetések nagyban
segítik és előkészítik a kötet gerincét képező tanulmányok
értelmezését, gondolati soruk világos nyomon követését és azok
tágabb kontextusba helyezését.
Ezt követően két átfogó, kérdőíves módszerrel
folytatott kutatáson keresztül ismerjük meg az általános iskolások,
serdülők és főiskolások IKT-használati szokásait. Mindkét tanulmány
faktorelemzés segítségével tárja fel azokat az attitűd- és
szokásrendszereket, melyek az érintett korcsoportok IKT-használatát
alapvetően határozzák meg. Az első kutatásból kiderül, hogyan
határozza meg az IKT-eszközök jelenléte a 10–18 éves korosztály
mindennapjait: három korcsoport keresztmetszeti vizsgálatának
keretében átfogó kérdőív segítségével felméri a számítógép- és
internethasználati szokásokat, ismereteket és attitűdöket, amiket
további faktorokra bont. A következő vizsgálat kifejezetten a
főiskolás populáció IKT-használatának feltérképezését célozza.
Hasonló alapokon indulva kutatja az ehhez kapcsolódó attitűdöket, az
eszközök megismerési idejét, a használat jellegét, illetve az ITK
használatával való pihenés minőségét. E kutatások közelebb vihetnek
minket ahhoz, hogy megismerjük a fiatalabb korosztály – az
úgynevezett Z generáció – viszonyulását a modern technológiákhoz, és
megértsük, hogyan befolyásolják mindennapjaikat az IKT-eszközök
kínálta lehetőségek.
Ezután az IKT-eszközök gyakorlati
felhasználásának lehetőségeit ismerhetjük meg. A szerzők online,
széles körű adatgyűjtést kínáló mérőeszközt készítettek a rövid távú
emlékezet és a munkamemória vizsgálatára, melyek standardizálását
követhetjük nyomon. Az átdolgozott tesztek – a Corsi-kockák feladat
(oda- és visszafelé), a számterjedelem mérése (oda- és visszafelé),
illetve az N-vissza paradigmák – a kognitív pszichológia bevett
módszerei az emlékezet egyes komponenseinek vizsgálatában. E tesztek
online adatfelvételt is lehetővé tévő változatai számos előnnyel
kecsegtetnek: a számítógépes mérés objektívebb, pontosabb, a mutatók
automatikusan kalkulálhatók, és lehetőség van a korábbi elemszámok
sokszorosán vizsgálni az adott funkciókat. E kutatás így fontos
kezdeményezésnek tekinthető, mely bizonyosan végigvonul a kognitív
pszichológiának azokon a részterületein, ahol a funkcióvizsgálatok
során objektív teljesítményadatokra van szükségünk.
Ezután megismerhetjük az IKT-eszközök befolyását
két alapvető megismerési folyamatra: az olvasásra és a megosztott
figyelemre, pontosabban a párhuzamos feladatvégzés – az ún.
multitasking – |
|
megjelenésére, és átfogó képet kapunk az
ITK-eszközök kognitív képességekre gyakorolt hatásáról. Az első
tanulmány olyan kérdéskörrel foglalkozik, amelyre napjainkban széles
körű az érdeklődés: van-e különbség a feldolgozás sebességében és
hatékonyságában a képernyőről, illetve a papírról való olvasás
között, és ebben milyen szerepet játszanak a megjelenített
betűtípusok. Ennek keretében szemléletes tipográfiai bevezetőn
keresztül ismerkedhetünk meg az alapfogalmakkal, amelyek a
nyomtatásnál, ill. megjelenítésnél használt betűtípus
kiválasztásának szempontrendszerét alkotják. Habár a szerzők nem
tapasztaltak kézzelfogható különbségeket, az ingeranyag kialakítása
lehetőséget nyújt arra, hogy az elkövetkező kutatások támaszkodjanak
rá. Ezt követi egy – kialakítását tekintve igen kreatív –
módszertani előtanulmány, amely a multitasking jelenségének
vizsgálatára fókuszál. A szerzők egy klasszikus figyelmi-végrehajtó
funkciós feladatot, az Eriksen flanker paradigmát csavarták meg úgy,
hogy a résztvevők lehetőséget kaptak arra, hogy feladatvégzés közben
egyéb, feladatirreleváns tevékenységgel foglalkozzanak. Ez a
kísérleti helyzet ötletesen valósítja meg a mindennapi párhuzamos,
tartalomfogyasztással kombinált feladatvégzés szimulációját. Majd
egy áttekintő tanulmány kritikus szemmel veszi sorra azokat a
kutatásokat, amelyek az IKT-eszközök hatását vizsgálják a kognitív
képességekre. Ezek az észlelést, a figyelmet, a munkamemóriát és a
kognitív képességek fejlesztését is vizsgálják, továbbá új
értelmezési keretet adnak a Flynn-hatásnak, amely szerint az
emberiség átlagos IQ-ja folyamatosan növekszik. E vizsgálatok
segítenek abban, hogy a megváltozott igényekhez és lehetőségekhez
alkalmazkodva új módszertani környezetet alakítsunk ki a kognitív
kutatásokhoz, egyúttal képesek legyünk kritikus szemmel nézni a
modern technológiákkal kapcsolatban felmerülő – sokszor
ellentmondásos – eredményeket.
Ha idáig eljut az olvasó, jól felépített képet
kap arról, milyen elvárásokat fogalmazhat meg egy IKT-val
kapcsolatos kutatásban. Ez a gondolati fonal a képességméréssel és
tanulással kapcsolatos összeállításban csúcsosodik ki. Ennek első
tanulmánya az IKT-eszközök egyik gyakorlati alkalmazási lehetősége:
az IQ adaptív mérése. A módszer lényege, hogy a feladatsorban a
következő feladat nehézsége minden esetben a megelőző feladatokon
mutatott teljesítményhez igazodik, ezáltal folyamatosan szűkíti a
mérés hibalehetőségét és tartományát. Az eljárás lényeges hozadéka,
hogy a pontosság növelése mellett jelentősen lecsökkenti a
tesztfelvételre fordított időt. A módszer kidolgozása igen
szemléletes és részletes, lehetőséget ad a kognitív pszichológiában
jelenleg használt valamennyi teszt gyakorlatorientált
továbbfejlesztésére. A következő vizsgálat egy keresztmetszeti
kutatás 10, 14 és 18 éves tanulókon, akiket az IKT-eszközök
használatának gyakorisága szerint – keveset, átlagosan és sokat
használók – csoportosítottak tovább. A kutatás e változók mentén
hasonlítja össze az alapképességeket figyelmi, végrehajtó funkciós,
emlékezeti, illetve összetett problémamegoldást megkövetelő
feladatok segítségével; továbbá a verbális és motoros készségeket,
az általános kompetenciamérések adatait, valamint a tanulók
tanulmányi eredményeit. A vizsgálat tanulságai szerint eltérés
adódik a pszichomotoros tempóban az ITK-eszközöket gyakran
használók, míg a tanulói képességekben és egyes verbális
részkészségekben a mérsékelt IKT-használók javára. A kötet utolsó
tanulmánya egy komplex problémakörrel, az önszabályozó tanulás
kérdésével foglalkozik. Az elméleti alapvetéseken keresztül pontos
képet kapunk a tanulás metakognitív szabályozásának hátteréről,
amelynek vizsgálatára a szerzők részletes kérdőívet dolgoztak ki.
Ennek eredményeit – hasonlóan az előző vizsgálathoz – az általános
iskolától a fiatal felnőttkorig terjedő keresztmetszeti kutatás
keretében az IKT-használat gyakoriságának mentén értelmezték. Az
eredmények megvitatásában a szerzők jelentős gyakorlati
következtetéseket fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, milyen
szempontok alapján érdemes fejleszteni a tanulás módszerének
tudatosságát – általános iskolás kortól kezdve – annak érdekében,
hogy a későbbiekben a hatékonyságot az önszabályozó tanulási
mechanizmusok segítségével növeljük.
A kötet számos kérdésben nyújt támpontot ahhoz,
hogyan érdemes foglalkozni a modern technológia egyénre gyakorolt
hatásaival. A tanulmányokon keresztül kialakíthatunk egy olyan
kritikai szemléletet, amely segíthet értelmezni a témában
felhalmozódott, sokszor ellentmondásos eredményeket. Nem
utolsósorban innovatív módon tágítja ki a kognitív pszichológia
kutatási hagyományának eszköztárát, valamint lehetővé teszi az
eddigi vizsgálatok finomítását és hatékonyságuk növelését. (Pléh
Csaba szerkesztő: Információs eszközök és tanulás a kognitív
pszichológiai kutatásokban. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2016. Amicus
azonosító: 3631798)
Markója Ádám
a BME Pszichológia Doktori Iskolájának
ösztöndíjas doktorandusza
|
|