professzorhoz jelentkeztem, és büszke vagyok
arra, hogy azóta is mellette dolgozhatok. Ő az a stratégiai
gondolkodású vezető, aki rendkívül széles körű ismereteivel képes a
tudományterületek közé hidat építeni. A járműdinamika és irányítás
területei a nyitottságukkal és lehetőségeikkel fogtak meg.
Lelkesített, hogy ezen kérdéseket az irányításelmélet segítségével
megválaszolhatjuk, vagy legalábbis közelebb juthatunk a válaszokhoz.
Michelberger professzor sokszor támogatott ezen az úton.
Mi volt az az eredmény munkája során,
amelyre igazán büszke?
Kezdő kutatóként részt vettem a Bokor professzor által vezetett
zajdiagnosztikai rendszer fejlesztésében, reaktor és primerköri
területeken való alkalmazásában. Erre a munkámra két ok miatt is
büszke vagyok: egyrészt különböző tudományterületek nagytudású
művelői vettek részt a kutatási és fejlesztési munkában, akik
elfogadtak, és akiktől rengeteget tanulhattam, másrészt közvetlen
kapcsolatba kerültem ipari szakemberekkel, akiktől tapasztalatokat
és gyakorlati gondolkodást leshettem el.
Későbbi kutatásaimban a rendszer- és
irányításelmélet általános elveire és módszertanára alapozva a
járműipar által motivált kutatási területekre koncentráltam az MTA
Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében. Legfontosabb
eredményeim az integrált és koordinált irányítástervezéssel voltak
kapcsolatosak, amelyekben a komponensek és funkciók összehangolt
működését és a prioritások kezelését kellett biztosítani. Tíz évvel
ezelőtt készítettem el akadémiai doktori értekezésemet, amelyben
ezek az eredmények már megjelentek. Abban az időben a járműipari
fejlesztők a különböző irányítórendszereket egymástól függetlenül
fejlesztették ki, és a közöttük lévő kölcsönhatásokat utólagosan
verifikálták, azaz általában elképzelhetetlennek tartották az
irányítórendszerek összehangolt tervezését. Ugyanakkor
bebizonyosodott, hogy az összetett irányítási feladatokat gyakran
nem lehet egyetlen irányítórendszerrel megoldani, felmerült az
erőforrások kihasználhatóságának, továbbá a biztonság és
megbízhatóság garantálásának igénye. E tényezők miatt az integrált
tervezés módszere alapvetővé vált. Kutatási eredményeim a vezetést
támogató feladatokra fókuszálva vészhelyzetek és az esetleges
veszélyeztetések kezelésére alkalmasak. Fontos megemlíteni, hogy
járművekkel és infrastruktúrával való kommunikációval elért
információt felhasználva az autonóm járműirányítási alkalmazás is
küszöbön áll, bár még sok a nyitott kérdés. Nagyon izgalmas kutatási
terület például a jármű környezetének feltérképezése és az aktuális
szituáció meghatározása, hiszen az irányításnak mindig az adott
körülmények figyelembevételével kell a megkövetelt működést
biztosítania.
Magányos kutató vagy inkább csapatjátékos?
Mérnöki végzettségem miatt a kutatási eredmények alkalmazhatóságának
elemzése mindig izgalmas volt számomra. Az ipari motiváltságú
kutatás általában egy jól körülhatárolt kutatási és fejlesztési célú
projekthez kapcsolódik. Egy projektben ugyanakkor elengedhetetlenül
fontos, hogy mind az ipari szakemberekkel, mind a részt vevő
kutatókkal és fejlesztőkkel az adott keretek között hatékonyan
tudjunk együtt dolgozni. Gyakran ütközünk nehéz feladatokba és
kihívásokba, de elégedettséget ad a közös munka sikere.
Természetesen szükség van olyan időszakokra is, amikor a kutató az
új eredmények elérése érdekében ismeretlen és járatlan területekre
indul, és ekkor leginkább magára számíthat, hogy elemezzen és
tervezzen, vagy csak további kérdéseket fogalmazzon meg. Mindkét
szerepben jól érzem magam.
|