A kutatók egy olyan epigenetikai változást
derítettek fel, amely a striátumban a glutamát nevű
idegingerület-átvivő anyag működését rontja el, segítve ezzel a
függőség kialakulását.
Már több betegség kialakulásában igazolták az
epigenetikai folyamatok szerepét, s ezek gátlására különböző
vegyületeket állítottak elő. Egervári és munkatársai heroinozó
patkányokat olyan vegyülettel kezeltek, amelyet eredetileg
daganatos betegségek ellen fejlesztettek ki. A JQ1 nevű anyag
absztinens patkányoknál csökkentette a sóvárgást és a drogkereső
magatartást, így a kutatók azt remélik, új utat találtak a
heroinfüggőség kezeléséhez.
Egervari Gabor – Landry, Joseph –
Callens, James et al.: Striatal H3K27 Acetylation Linked to
Glutamatergic Gene Dysregulation in Human Heroin Abusers Holds
Promise as Therapeutic Target. Biological Psychiatry. 1 April
2017. 81, 7, 585–594. DOI: 10.1016/j.biopsych.2016.09.015
Tűvel gerjesztett oxigén
A Földön lejátszódó egyik leggyakoribb és legfontosabb kémiai
reakció az oxigénnel való egyesülés. E reakció kulcseleme a
kétatomos oxigénmolekula aktiválódása/aktiválása. Az élő
szervezetek energiatermelésük során ezt enzimek segítségével
oldják meg, a tüzelőanyagok égésekor az aktiválást a magas
hőmérséklet biztosítja, alacsonyabb hőmérsékleten pedig –
például tüzelőanyag-elemekben – az oxigénmolekula aktiválása
katalizátorok segítségével történik. Ennek a fontos lépésnek az
atomi szintű felderítéséhez járultak hozzá az Institut für
Angewandte Physik der Technische Universität Wien munkatársai.
Pásztázó tűszondás méréstechnikával,
kombinált atomerő-mikroszkóp és alagútmikroszkóp segítségével
különbséget tudtak tenni titán-dioxid felületen adszorbeált
semleges oxigénmolekulák és aktivált (O2)- gyökök között, sőt
utóbbit a pásztázó tű segítségével elő is tudták állítani.
A titán-dioxid érdekes és fontos anyag,
például a szövetbarát titán implantátumok felületét is
oxidbevonat borítja. Ugyanakkor fotokatalizátor is, azaz
felületén fény hatására kémiai reakciók játszódhatnak le, s a
fényenergiát felhasználva képes az oxigént aktiválni. A most
megjelent publikáció szerint a kutatók bebizonyították, hogy a
csúcskategóriájú atomerő-mikroszkóp tűje által plusz elektronhoz
jutott, aktivált oxigénmolekulák ugyanolyanok, mint azok,
amelyek a fotokatalitikus felületen a fényenergia hatására
keletkeznek.
Az eredmények gazdagítják az
oxigénaktiválódás mechanizmusáról szóló ismereteket, és egy új
vizsgálati technikát is kínálnak, mert az ismertetett módszerrel
a felületen adszorbeált oxigénmolekulák aktív állapotát tetszés
szerint ki-be lehet kapcsolni.
Setvina, Martin – Hulva, Jan –
Parkinson, Gareth S. et al: Electron Transfer between Anatase
TiO2 and an O2 Molecule Directly Observed by Atomic Force
Microscopy. Proceedings of the National Academy of Sciences of
the USA. Early edition. DOI: 10.1073/pnas.1618723114
Kell-e látni a tanút, hogy hihessünk neki?
A büntetőeljárások során a tanúvallomások videofelvétele,
illetve az ezekről készült írásos változat, jegyzőkönyv nem
egyenértékűek, eltérő megítélést válthatnak ki – állapítja meg
egy most megjelent tanulmány.
A University of Liverpool pszichológus
kutatói azt vizsgálták, hogy a büntetőperekben a tanúk
vallomásának prezentációja milyen hatással lehet a vallomást
értékelő esküdtekre.
A kísérletekben hatvan önkéntes személyt
három csoportba osztottak. Az egyik csoport csak írásos
vallomásokat, a másik csak videofelvételeket kapott, míg a
harmadik mindkét változatot. A vallomások valódi esetekkel
kapcsolatosak voltak, valódi bizonyítékokat szolgáltattak,
csupán az írásos vallomásokban változtatták meg a szereplők és
résztvevők nevét. A videofelvételeket színészek részvételével
rekonstruálták.
A kísérleti személyeknek a vallomások
alapján, kérdőíveken, 9-es skálán kellett értékelniük a tanúkat,
például, hogy mennyire voltak magabiztosak, meggyőzőek vagy
világosak. Mielőtt a vallomásokat megkapták, a résztvevők felét
figyelmeztették, hogy személyes benyomásuk a vallomást tevő
személyről befolyásolhatja értékelésüket, amit csak a
vallomásban szereplő tényleges információk alapján kellene
kialakítaniuk.
Az eredmények szerint a vallomás formája
leginkább a tanúk magabiztosságának megítélését befolyásolta. A
videofelvételek alapján magabiztosabbnak találták a tanúkat,
mint az írásos vallomások alapján. A video + írásos vallomások
után pedig a résztvevők nagyobb valószínűségét látták annak,
hogy a tanú hazudott, mint a csak írott vallomásokat értékelők.
Ugyancsak kimutatható volt az előzetes figyelmeztetés hatása is.
A szerzők szerint eredményeik azt az
álláspontot erősítik, hogy a vallomások írásos változatát az
ítélkezési eljárások során mellőzni kellene.
Wheatcroft, Jacqueline M. – Keogan,
Hannah: Impact of Evidence Type and Judicial Warning on Juror
Perceptions of Global and Specific Witness Evidence. The Journal
of Psychology. DOI: 10.1080/00223980. 2016.1261077 •
WEBCÍM |