Az országos térképezés programjával elfoglalt
kis létszámú Földtani Intézet és a csekély anyagiakkal
rendelkező Földtani Társulat számára nagy megterhelést jelentett
a földrengésekkel kapcsolatos rendszeres adatgyűjtés. Így,
amikor 1903. február 10-én a földmívelésügyi miniszter
rendeletileg a M. Kir. Országos Meteorológiai és Földmágnességi
Intézet tevékenységi körébe utalta a földrengések megfigyelését,
Böckh János a következőt írta igazgatói jelentésében: „Azt
hiszem, hogy így az ügy a legtermészetesebb megoldást nyerte.”
(Böckh, 1904)
A miniszteri intézkedést követően mind a
Földrengési Bizottság, mind a Földtani Intézet az obszervatórium
működésére kapott éves támogatás maradékát átadta a téma új
gazdájának, a Meteorológiai Intézetnek. A műszer azonban a
helyén maradt. A Földrengési Bizottság két önkéntese, a Földtani
Intézet munkatársai, Kalecsinszky Sándor és Emszt Kálmán,
mindketten vegyészek, három éven keresztül folytatták még a
megfigyeléseket. Az obszervatórium működéséről kéthavonta
jelentést közöltek a Földtani Közlöny hasábjain, az 1903–1905
közötti időszakra összesen tizennyolcat, magyar és német
nyelven. Az utolsó jelentés, az 1905. évi 6. számú,
november-december hónapokról szól.
Itt kapcsolódunk Varga Péter tanulmányához, a
történet folytatásához, miszerint Kövesligethy Radó
előterjesztése nyomán a Földtani Intézet szeizmográfjai
miniszteri jóváhagyással átkerültek az 1905 végén, újonnan
alapított Földrengési Obszervatóriumba.
Kulcsszavak: földrengés-megfigyelés, Földrengési Bizottság,
Magyar Állami Földtani Intézet, Magyarhoni Földtani Társulat,
tudománytörténet
IRODALOM
Böckh János (1904): Igazgatósági
jelentés. A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1903-ról.
1–38. •
WEBCÍM
Brezsnyánszky Károly (2002):
Szeizmológiai obszervatórium a Földtani Intézetben. Földtani
Közlöny. 132, 3–4, 449–456. •
WEBCÍM
Hála József – Maros Gyula (2000):
Art Geo Palota a Stefánián. 100 éves a Földtani Intézet Lechner
Ödön által tervezett szecessziós épülete. – A Magyar Állami
Földtani Intézet 198. alkalmi kiadványa.
Schafarzik Ferenc (1901): Jelentés a
Strassburgban tartott 1. Nemzetközi Földrengéstani
Értekezletről. Földtani Közlöny, 31, 137–144. •
WEBCÍM
Schafarzik Ferenc (1902): A
budapesti földrengést megfigyelő állomás első berendezéséről. A
Magyarhoni Földtani Társulat Földrengési Bizottságának jelentése
1.
Varga Péter (2016): A Földrengési
Obszervatóriumtól a Kövesligethy Radó Szeizmológiai
Obszervatóriumig. Magyar Tudomány. 177, 10, 1192–1217. •
WEBCÍM
LÁBJEGYZET
* Az intézet
igazgatója 1996–2006.
<
|