Lovász László elnöki köszöntője

Köszöntőjében az Akadémia elnöke a kétszáz éve született költőt, egyúttal az MTA egykori főtitkárát, Arany Jánost idézve arról beszélt, hogy „hajt az idő”: viharos gyorsasággal születnek új tudományos eredmények, és válnak elavulttá tegnap még csodált módszerek. Azonban éppen az innovatív gondolatok iránti igény és az azok nyomán megjelenő, munkamódszereinket és szokásainkat átalakító technológiák miatt szükség van a kutatókra.

„Miként három éve, akadémiai elnökké történt megválasztásom után mondtam, a legfőbb feladatomnak az elmúlt időszakban is azt tekintettem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia iránti nagy közbizalmat fenntartsam” – mondta Lovász László. Szerintem az MTA az elmúlt években újra és újra bebizonyította azt is, hogy kezdeményezései, programjai nem öncélúak, azok a Magyarország jövője iránti elkötelezettségből fakadnak.

Ez az elv jelenik meg egyebek mellett azoknak a stratégiai kutatási programoknak az elindításában, amelyek célja az egészségesebb társadalom és környezet, a tiszta víz, valamint a gyorsan változó világ igényeihez jobban igazodó oktatás tudományos megalapozása.

Az MTA elnöke szerint a tudomány gyors változásai nemcsak azt jelentik a kutatók számára, hogy mindig naprakész tudással kell rendelkezniük, folyamatosan fejlődniük kell, hanem egyúttal hatalmas lehetőséget is kínál a számukra. Azt mutatja, hogy a tudásnak értéke van – sőt, kijelenthető, hogy még soha nem volt olyan, pénzben is kifejezhető haszna, mint napjainkban. „Amit mi, kutatók mondunk, arra figyelnek. Szóljunk tehát mindig, amikor szükségesnek látjuk, hogy minél többen meghalljanak minket. Ez nem csak lehetőségünk, hanem kötelességünk is” – mondta Lovász László.
 

Díjak, kitüntetések

Az AKADÉMIAI ARANYÉRMET idén Vizi E. Szilveszter, az MTA rendes tagja, az MTA egykori elnöke vehette át.

Az MTA Elnöksége a következőknek adományozott AKADÉMIOAI DÍJAT

Csanády László, az MTA doktora, a SOTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biokémiai Intézetének egyetemi docense,

Donkó Zoltán, az MTA doktora, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet tudományos tanácsadója,

Gelencsér András, az MTA doktora, a Pannon Egyetem rektora,

Imre Sándor, az MTA doktora, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára,

Kiss Tamás József, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék egyetemi tanára,

Korompay H. János, az MTA doktora, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet osztályvezetője, tudományos tanácsadója,

Püski Levente, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi tanára,

Rechnitzer János Károly, az MTA doktora, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete tudományos tanácsadója, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanára,

Stefanovitsné Bányai Éva, az MTA doktora, a SZIE Élelmiszer-tudományi Kar Alkalmazott Kémia Tanszék egyetemi tanára.

Megosztott AKADÉMIAI DÍJAT kapott

Bérczes Attila, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszék egyetemi docense,

Hajdu Lajos, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszék egyetemi tanára és

Pintér Ákos, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Matematikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszék egyetemi tanára.

Kovács Mihály, az MTA doktora, az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézet Biokémiai Tanszék egyetemi tanára,

Málnási-Csizmadia András, az MTA doktora, az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézet Biokémiai Tanszék kutatóprofesszora és

Nyitray László, az MTA doktora, az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Intézet Biokémiai Tanszék egyetemi tanára.

AKADÉMIAI ÚJSÁGÍRÓI DÍJBAN részesült Hanula Zsolt, az Index.hu újságírója.

Az Akadémia Vezetői Kollégiuma 2017-ben Lantos Csabának, a Lantos Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának adományozott WAHRMANN MÓR-ÉRMET.

ARANY JÁNOS-ÉLETMŰDÍJAT kapott Putarich Ivánszky Veronika vízgazdálkodási szakmérnök, az Újvidéki Egyetem Agrártudományi Kar nyugalmazott egyetemi tanára.

Az MTA egységes, és annak is kell maradnia

Lovász László elnöki beszámolója

Az Akadémia feladatairól szólva Lovász László az alapkutatások mellett az alkalmazott kutatásokat, az innovációt, valamint a tudástranszfert említette. Mint mondta, az MTA-nak tudományos kérdésekben a „nemzet tanácsadójának” kell lennie.

„Az Akadémia a legnagyobb közbizalommal övezett, egységes szervezet, és annak is kell maradnia” – mondta az MTA elnöke. Szerinte egy ilyen összetett, köztestületet, kutatóhálózatot és a különböző tudományterületek művelőit is magába foglaló intézmény a jellege miatt viták, nézeteltérések forrása lehet, de ezeket meg kell vitatni, és a legjobb hely erre maga az Akadémia. Tapasztalata szerint ezt vallják az MTA tagjai is.

Lovász László szólt arról a törekvésről, amely szerint növelni kell a nők arányát az akadémikusok, az MTA doktorai és a posztdoktorok között. E célból egy elnöki bizottság is alakult az év elején, a testület által készített ajánlásokról pedig a 188. közgyűlés dönthet.

Kitért az idei közgyűlésen új elemként megjelenő Fiatal kutatók fórumára. Mint elmondta, annak reményében kezdeményezte a tanácskozást, hogy a pályájuk elején álló, hasonló élethelyzetben lévő, sokszor szinte azonos nehézségekkel, gondokkal küszködő fiatal kutatók elmondják, hogyan látják a lehetőségeiket, mit tartanak problémának, és hogyan lehetne ezeket szerintük megoldani. Reményét fejezte ki, hogy ez a találkozó – amelynek ideje alatt szimbolikus jelentőségű lépésként a kisgyermekes kutatónők számára gyermekfelügyeletet is biztosít az MTA – hozzájárulhat azoknak a formális és informális együttműködési kereteknek a kialakításához, amelyek segíthetik a tudományos pályájuk elején járókat a mindennapokban.

Beszélt arról is, hogy nem támogatja az akadémiai taggá választás felső korhatárával kapcsolatos adminisztratív szabályokat.

Alapvető kérdésekre kell válaszolni

„Az MTA intézményhálózata nemzeti kincs” – mondta Lovász László. Lényegesnek nevezte, hogy az egyetemek ne vetélytársként, hanem erőforrásként tekintsenek rá. A kutatóintézet-hálózat 2010 és 2015 közötti tevékenységéről szóló két beszámoló megállapításait összegezve megállapította: a nagy szerkezeti átalakítások után konszolidáció folyik. „Bár szükség van egy középtávú koncepcióra, ez önmagában nem elegendő, hosszú távú stratégiát kell kidolgozni a következő egy évben. Olyan alapvető kérdésekre kell válaszolni, mint hogy miként alakuljanak a jövőben a tudományágak és az új területek arányai, vagy, hogy hogyan tud gyorsabban reagálni a társadalmi problémákra az Akadémia” – fejtette ki Lovász László. Bejelentette azt is, hogy felújítják a Stratégiai Tanácsadó Testület munkáját.

Lovász László szerint a tudományterületek közötti együttműködés sokszor nem könnyű, és ez elmondható az alapkutatások és az alkalmazott kutatások művelőiről is. „Az alapkutatást végző intézményeknek nemcsak az a céljuk, hogy segítsék az alkalmazott kutatásokat, hanem az is, hogy csúcstechnológiát használó és a tudományt ismerő fiatalokat neveljen ki” – mondta az elnök.

A jövő nagy társadalmi kérdéseire válaszoló átfogó akadémiai multidiszciplináris programokról, a Nemzeti Agykutatási Programról, a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programról, a Nemzeti Víztudományi Kutatási Programról, az Agrártudományi Programról és az Egészségügyi Programról, valamint a kiválósági együttműködési programokról szólva azt mondta, hogy azokra egyfajta kísérletként is tekint, olyan lehetőségként, ahol sok kutató működik együtt hálózatokba szerveződve.

Beszélt az akadémiai infrastruktúra megújításának eredményeiről és a további tervekről, szükségesnek nevezve az MTA Székházának felújítását. Örömmel jelentette be, hogy egy jelentős informatikai fejlesztés eredményeként létrejött az akadémiai felhő.

Kiemelte a nemzetközi tudományos életben való részvétel jelentőségét. A tavalyi év kiemelkedően sikeres volt az elnyert kutatási támogatások területén. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) egyenként 1,5–3 millió euró összegű támogatásai világszerte a kutatói kiválóság mércéjének számítanak. Tavaly 12 tudós nyert ERC-pályázatot Magyarországról. Közülük kilencen akadémiai kutatóhelyről, hatan a Lendület program résztvevőjeként jutottak e magas presztízsű támogatáshoz. Fontosnak nevezte a visegrádi négyek országainak akadémiai együttműködését és azt, hogy együtt próbáljanak még eredményesebbek lenni a kutatásfinanszírozási pályázatokban.

Az Akadémia elnöke emlékeztetett arra is, hogy idén Jordániában lesz a világ legfontosabb tudományos szervezeteivel együtt megrendezett World Science Forum, amelynek előkészítésében az MTA jelentős segítséget nyújt a közel-keleti országnak.

A tavalyi esztendő fontos eredményei között említette a tudomány népszerűsítése terén elért eredményeket. Szerinte hatékonyan szolgálja ezt a célt a Magyar Tudomány Ünnepe nagy érdeklődéssel kísért rendezvényei mellett az Akadémia megújult honlapja, továbbá az MTA és az InfoRádió együttműködésében tavaly indult tudományos magazin, a Szigma. A Magyar Tudomány című folyóirat elektronikus változatát pedig a jövőben minden köztestületi tagnak szeretnék eljuttatni.
 

Tavaly csaknem negyedével nőttek
az akadémiai intézmények saját bevételei

elnöki beszámoló az MTA gazdálkodásáról

Az MTA tavalyi gazdálkodásának fő számait, valamint a jövő évi költségvetési irányelveket ismerhették meg a Közgyűlés tagjai a hétfői munkaközgyűlésen.

Az Akadémia javaslata alapján a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjak 2018. január 1-től adó- és köztehermentesek lesznek – jelentette be Lovász László. Ez fejezeti szinten 110–120 millió forint többletjövedelmet jelent az ösztöndíjasok részére, személyenként pedig havi közel 40 ezer forintot.

Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy 2016-ban az MTA két alkalommal írt ki kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatot. A januári és őszi pályázati fordulók alapján a 2016. évi 1,7 milliárd Ft támogatás odaítélése történt meg.

A Lendület programban 2016-ban felhasznált 3,3 milliárd forint támogatásból 1,8 milliárd az MTA intézményeiben, 1,5 milliárd forint az egyetemeken hasznosul.

Akadémiai kutatóközpontok egyetemi partnerekkel 2014-ben koncentrált, hároméves kutatási programokat indítottak. Ezeket a kutatásokat és kiválósági központokat az Akadémia 2016-ban 300 millió forinttal támogatta.

Az MTA a 2015. évig a meghirdetett, kétéves posztdoktori ösztöndíj, valamint a 2016-ban meghirdetett, hároméves Prémium posztdoktori ösztöndíjpályázatok finanszírozására 0,6 milliárd forintot használt fel. 2016-ben is két ütemben volt lehetőség pályázati kiegészítő támogatások elnyerésére. A kutatóközpontok és kutatóintézetek összesen 921,1 millió Ft támogatásban részesültek.
A különböző létesítmények állagának megóvását, illetve tényleges megújítását szolgáló támogatás összege 2016-ban 0,9 milliárd Ft-ot tett ki.

A sikeres pályázatok éve volt 2016
 

Török Ádám főtitkár beszámolója

A főtitkár beszédében kimagasló pályázati eredményekről számolt be. A 2012. évi átalakítások óta 2016 volt a legsikeresebb pályázati év az MTA kutatóhálózata számára. A magyar kutatók voltak tavaly a legeredményesebbek az EU Horizont 2020

legnagyobb presztízsű együttműködési pályázatán, a „Teaming” kutatási kiválósági programban. A 27 országból 169 pályázat érkezett be, a kihirdetett tíz nyertes közül két konzorciumban is részt vesz MTA-kutatóhely. A 2016. év kiemelkedően sikeres volt a magyar kutatók – köztük az MTA szakemberei – számára az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain is. A kutatói kiválóság egyik mércéjének számító pályázaton tavaly tizenkét hazai kutató nyert támogatást, egyenként mintegy 1,5–3,5 millió euró összegben. A program 2007. évi indulása óta ez a legjobb magyar eredmény. A nyertesek közül kilencen az akadémiai kutatóhálózatban dolgoznak, ezen belül hatan az MTA Lendület programjának korábbi nyertesei. Az eredmények a Lendület program és a célzott rásegítő támogatások hatékonyságát támasztják alá a magyar kutatók pályázati sikereinek tükrében.

A 2015 végén megnyílt, európai uniós források támogatásával meghirdetett hazai pályázati lehetőségek komoly esélyt nyújtottak az MTA intézményei számára újabb kutatási források megszerzéséhez, különösen a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázatai révén.

A tudományos teljesítmény mutatószámai

Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2016-ban valamivel kevesebb tudományos publikáció született, mint 2015-ben. Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a publikációk száma az élettudományok területén gyakorlatilag változatlan volt, a bölcsészet- és társadalomtudományok terén 10,5%-kal, míg a matematikai és természettudományok területén 7,5%-kal csökkent. Míg a tudományos teljesítmény mutatószámai, a publikációs és idézettségi adatok némi visszaesést jeleznek az előző évhez képest, hosszú távon stabil növekedés figyelhető meg az impaktfaktoros folyóiratokban megjelent publikációk vonatkozásában. A bölcsészet- és társadalomtudományok területén, ha a külföldi tudományos folyóiratokban megjelent publikációk számát tekintjük, szintén növekedés tapasztalható. A nemzetközi társszerzőségben született közlemények részaránya csaknem minden tudományágban meghaladja az EU-13 országainak átlagát.

Az MTA vezetése a publikációs tevékenységben megfigyelhető folyamatok hátterét a kutatóközpontok, illetve az önálló kutatóintézetek 2015-ben elindított hosszú távú értékelése, valamint célzott elemzések során tárja fel.

Elkészült és induló beruházások

A főtitkár beszámolt arról, hogy elkészült az MTA Humán Tudományok Kutatóháza, amely új otthont ad az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont öt és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont valamennyi intézete számára, és rövidesen szintén ideköltözik a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont két intézete is.

Megkezdődött a martonvásári új Agrár-innovációs Centrum létesítése is, amely magába foglalja a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának (ATK) új kutatótömbjét. Az új centrumba, a Mezőgazdasági Intézet mellé költözik majd az MTA ATK jelenleg más telephelyen működő Talajtani és Agrokémiai Intézete, valamint a Növényvédelmi Intézet is. Az épület felépítését 6 milliárd forinttal, a kutatási berendezéseket 3 milliárd forinttal támogatja a kormány. A beruházás részét képezi a további 800 millió forintnyi támogatásból megvalósuló látogatóközpont és a környezetében található Brunszvik-kert rekonstrukciója is. 2016-ban a kutatóközpont keretein belül megalakult a teljes projekt lebonyolításáért felelős szervezeti egység, és aláírták a projektalapító dokumentumot is. Megtörtént a teljes projektterület geodéziai felmérése és a park projekt által érintett területén található értékes, megóvandó növények kijelölése, valamint a kutatótömb épületére vonatkozó nyílt tervpályázati felhívás előkészítése is.

Szintén 2016-ban született döntés arról, hogy az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet jelenlegi korszerűtlen épülete területén 3,5 milliárd forintos kormánytámogatással új kutatóház épül. A beruházás az MTA a kormánytámogatásokat saját forrással kiegészítő programjának része, amelynek eredményeként a jelenleg költségesen működtethető ingatlanokban elhelyezett intézetek korszerű és kutatásra tervezett épületekben folytathatják a munkát. Az új épületbe a tervek szerint a 2019. év végén költözhetnek a kutatók.

A kutatási infrastruktúra fejlesztése

2016-ban az MTA a kutatóhálózatában a kiemelkedő tudományos tevékenység feltételeit biztosító kutatási infrastruktúra-fejlesztést 1504,7 millió forinttal támogatta. Ebből 100 millió forintot meghaladó támogatásban 8 MTA-intézmény részesült: az MTA Atommagkutató Intézet, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az MTA Természettudományi Kutatóközpont és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont.

Szorosabb együttműködés a felsőoktatással

Az MTA közfeladatai megvalósításában továbbra is fontos partnerként tekint az egyetemekre, hiszen az együttműködés erősítése mindkét fél számára előnyökkel jár. A felsőoktatásban oktató kutatóintézet-hálózati kutatók száma a matematikai és természettudományok területén szignifikánsan nőtt, a másik két tudományterületen lényegében változatlan. 2016-ban a kutatóintézet-hálózati kutatók 40,5%-a oktatott felsőfokú oktatási intézményben (2015-ben ez a mutató 38,6% volt). Azon doktori iskolák száma, ahol a vezető az MTA intézethálózatának kutatója, 21-ről 25-re nőtt.

Miután a főtitkár befejezte beszámolóját, az MTA Közgyűlése határozatban elfogadta az akadémiai kutatóhelyek 2016. évi tudományos tevékenységéről szóló beszámolót, a Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről (2015–2016) című országgyűlési beszámoló koncepcióját, valamint az akadémiai kutatóhálózat felügyeletét ellátó Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót.
 

Alapszabályt módosított és a nők helyzetével is foglalkozott az MTA 188. közgyűlése.

A Kutatóhálózat Működését Értékelő Bizottság beszámolója

A 2016-os, 187. közgyűlés felkérte az MTA elnökét, hogy bízzon meg egy kilenctagú bizottságot az akadémiai kutatóhálózatban 2012-ben történt átalakítások hatásának elemzésére. A bizottság szerint nem indokolt lényegileg – vagyis az MTA-törvényt érintő módon – változtatni a jelenlegi, a 2012. évi szerkezeti átalakítással létrejött kutatóhálózati struktúrán, viszont az intézethálózat tevékenységét értékelő három tudományterületi testülettel egyetértésben javasolja a kutatóközpontok működtetésének módosítását. Ennek lényege, hogy a kutatóközpontok tagintézetei kapjanak a jelenleginél nagyobb kutatási, pénzügyi és adminisztratív autonómiát, legyen hatékonyabb az információáramlás, javuljon a pályázati eredményesség. Közép- és hosszú távon többek között javasolják, hogy a hazai kutatási főirányok prioritásainak meghatározásában az Akadémia vegye ki a maga elméleti-szelektáló és gyakorlati-tudományszervezési részét, növekedjen a hazai és a nemzetközi szabadalmak benyújtásának és gyakorlati hasznosításának aránya, valamint alakuljon újjá az MTA elnöke Akadémia Stratégiai Tanácsadó Testülete.

A kutatóhálózattal kapcsolatos beszámolókat a Közgyűlés elfogadta.
 

A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság beszámolója

A tizenhárom tagú bizottság szintén a 187. közgyűlés határozata nyomán alakult meg 2017 elején, miután a 2016-os Magyar Tudomány Ünnepén Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese kezdeményezésére kerekasztal-beszélgetést rendeztek Nők a tudományban címmel. A testületnek a 188. közgyűlésre beterjesztett javaslatai között szerepel egyebek mellett, hogy az akadémikusválasztás során a nők esetében tekintsen el az MTA a levelező tagságra való többszöri jelöléssel kapcsolatos korlátoktól, és a tudományos osztályok akadémikus tagjai ismerjék meg jobban a számításba jövő női jelöltek szakmai munkáját. A bizottság értékelése szerint a 418 DSc- vagy MTA doktora címmel rendelkező nő között 50–60 olyan van, aki tudományos eredménye alapján az MTA tagja lehetne. Az MTA pályázati rendszereiben nagyobb figyelmet kellene fordítani a női pályázókra (a beszámoló hangsúlyozza, hogy azonos teljesítmény esetén a női pályázók segítéséről van szó), és bizonyos akadémiai kutatói állások meghirdetésénél fel kellene tüntetni, hogy a pályázatok elbírálásánál azonos teljesítmény esetén a női pályázók előnyt élveznek – hangzott el.

A bizottság javasolta, hogy azok a tudományos osztályok, amelyek a levelező tagságra történő jelöléskor a rangsor első vagy második helyére női jelöltet állítottak, a „maradékhelyek” elosztásakor nagyobb eséllyel kapjanak majd levelező tagsági helyeket.

A bizottság javaslatait a Közgyűlés nagy többséggel elfogadta.
 

Alapszabály- és Ügyrend-módosítás

A 188. közgyűlés több ponton módosította az MTA Alapszabályát és Ügyrendjét. A javaslatok a külső tagok, a külső köztestületi tagok és a tiszteleti tagok státuszára, a közgyűlési bizottságok póttagjaira, a tudományos osztályok és a Magyar Tudományos Akadémia titkársági adminisztráció kapcsolatára, a szavazások rendjére, a kutatóintézeti főigazgatói és önálló igazgatói pályázatok elbírálására, az akadémikusválasztásra és a Jelölőbizottság felállítására vonatkoztak.

A közgyűlés határozata a CEU-ról

A Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlése javasolja Magyarország kormányának, hogy fogadja el az MTA elnökének közvetítési ajánlatát, és tegye lehetővé a CEU további zavartalan működését.

Több mint hétmillió forint gyűlt össze az Akadémián az erdélyi árváknak, a közgyűlés után a tehetséges magyar fiatalok támogatására indul gyűjtés.

Az MTA társadalmi felelősségvállalása részeként a 187. közgyűlés a jótékonysági gyűjtés céljaként az erdélyi árva vagy félárva, hátrányos helyzetű gyermekek támogatását jelölte meg. E célra 2017. április 21-ig 7 031 051 forint gyűlt össze. A Közgyűlés támogatta a jótékonysági gyűjtésre vonatkozó előterjesztést, amelynek értelmében a 2018. évi közgyűlésig a gyűjtés célja a tehetséges magyar fiatalok támogatása.
 

Megválasztották az MTA új vezetőit

A Jelölőbizottság előterjesztését Keviczky László, az MTA rendes tagja, a testület elnöke ismertette a jelenlévőkkel. Az Akadémia huszadik elnökévé nagy többséggel Lovász Lászlót, főtitkárává Török Ádámot, főtitkárhelyettesévé pedig Barnabás Beáta Máriát választották meg. Az élettudományi alelnök Freund Tamás, a társadalomtudományi alelnök Vékás Lajos, a természettudományi alelnök pedig – új tisztségviselőként – Bokor József lesz a következő három évben.

A Közgyűlés tagjai ugyancsak döntöttek az MTA választott elnökségi tagjainak személyéről. Az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete a Közgyűlés, két ülése között azonban az Elnökség az Akadémia döntéshozó testülete. Az MTA Elnökségét az elnök, az alelnökök, a tudományos osztályok elnökei, a hazai területi bizottságok elnökeinek egy képviselője, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Közgyűlés által választott három akadémikus és a Közgyűlés által választott három nem akadémikus közgyűlési képviselő, továbbá a Közgyűlés által választott három kutatóintézeti igazgató alkotja. Utóbbi három tag közül egy-egy képviseli a matematikát és a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a társadalomtudományokat.
 

A külső Tagok Fórumán adták át az Arany János-díjakat és az Arany János-érmeket.

ARANY JÁNOS-DÍJAT kapott Egyed Emese romániai irodalomtörténész, Lanstyák István szlovákiai nyelvész, Papp Kinga romániai irodalmár és Sebők Szilárd szlovákiai nyelvész.

ARANY JÁNOS-ÉRMET vehetett át Basa Molnár Enikő, aki összehasonlító irodalomtudománnyal foglalkozik, Dávid László villamosmérnök, Deák Ernő történész, Gyenge Csaba gépészmérnök, Gyéresi Árpád gyógyszerész, Selinger Sándor fizikus és Tigyi Gábor gyógyszerkutató.