egereket kezeltek olyan kis dózisú THC-vel,
amelynek még nincs pszichoaktív hatása. A kontrollcsoport tagjai
természetesen nem kaptak THC-t.
Egy hónap elteltével az egereken kognitív
teszteket végeztek, például labirintusból kellett kitalálniuk. A
kontrollcsoportban a fiatal egerek jobban teljesítettek, mint a
többiek. A THC-vel kezelteknél azonban a középkorúak és az
idősek teljesítménye elérte a kontrollcsoport fiatal tagjaiét. A
kutatók azt is kimutatták, hogy THC hatására a
memóriafunkciókért felelős agyterületen emelkedett az idegsejtek
közti kapcsolatok száma.
A THC-s fiatal egereknél azonban a szellemi
teljesítmény romlott, hasonlóan azokhoz a fiatal emberekhez,
akiknek a tanulási és memóriafunkciói egy joint elszívását
követő órákban vagy másnap csökkennek. A kutatók hozzáteszik: a
marihuánás cigarettában jóval több kannabisz van, mint
amennyivel az egereket kezelték.
Zimmer szerint a jelenség magyarázata, hogy
fiatal korban az endokannabinoid rendszer sokkal aktívabb, így
az extra THC túlstimulálja. Időseknél azonban az aktivitás
csökken, ezért egy kis THC az optimális szintre juttathatja a
rendszert.
A kutatók emberi klinikai vizsgálatot
terveznek, hogy megállapítsák: idős embereknél származhat-e
előny a kis dózisú THC-kezelésből.
Bilkei-Gorzo, Andras –
Albayram, Onder – Draffehn, Astrid et al.: A Chronic Low Dose of
Δ9-tetrahydrocannabinol (THC) Restores Cognitive Function in Old
Mice. Nature Medicine. 2017. DOI:10.1038/nm.4311
Nagy lépés az elektrokémiai energiatárolás területén
Amerikai, kínai és szaud-arábiai kutatók új grafén-nióbium-oxid
szerkezetet alakítottak ki, amellyel – elektródként alkalmazva –
az elemek energiatároló képessége jelentősen növelhető. A
gyakorlatban alkalmazható elektródanyagokkal szembeni
követelmény, hogy megfelelő mennyiségű energiát tároljanak,
ugyanakkor ezt az energiát képesek legyenek minél gyorsabban
leadni. Ezek az elvárások azonban ellentmondóak, a sok töltéssel
ugyanis sok anyag jár, és nagy töltés-sűrűség esetén a
töltésáramlás sebessége csökken.
A nanoszerkezetű anyagok laboratóriumi
mérések során ígéretes tulajdonságokat mutattak elektródként is,
de ezidáig a gyakorlatban is használható mennyiségű töltést nem
sikerült bennük tárolni. Nagyobb rétegvastagság esetén
„behaltak”, négyzetcentiméterenként 1 mg anyagmennyiség fölött
pedig a diffúzió sebessége csökkent túlságosan.
A most megjelent cikk szerint a kutatóknak
sikerült a grafén-nióbium vázszerkezet porozitásának pontos
méretezésével elérni, hogy a töltések diffúziójának nagy
sebessége még 10 milligramm/négyzetcentiméter esetén is
megmaradt.
Sun, Hongtao – Mei, Lin – Liang,
Junfei et al.: Three-dimensional Holey-graphene/Niobia Composite
Architectures for Ultrahigh-rate Energy Storage. Science. 12 May
2017. 356, 6338, 599–604. DOI: 10.1126/science.aam5852
A hidrogénhíd ereje
Első ízben mérték meg egy hidrogénkötés erősségét közvetlen
módszerrel japán és svájci kutatatók a Bázeli Egyetemen. A
hidrogénkötés gyengébb a kémiai kötéseknél, molekulák vagy
makromolekulák egyes részei kapcsolódhatnak össze egy
hidrogénatomon keresztül (hidrogénhídnak is hívják). Gyakori és
fontos szerepe van a természetben például a fehérjék
térszerkezetének kialakulásában, de neki köszönhető, hogy a víz
szobahőmérsékleten folyékony és nem gáz halmazállapotú. A
vízmolekulák hidrogénkötéseken keresztül egymáshoz kapcsolódnak,
és ez az oka annak, hogy a víz csak 100 °C fokon forr.
A kutatók a méréshez olyan szerves
molekulákat rögzítettek egy felületre, amelyekről két
hidrogénatom mindig felfelé áll. Ezután ezt a felületet
közelítették egy pásztázó atomi erő mikroszkóp szén-monoxiddal
kezelt tűjével. A tűn lévő oxigénatomok és a felületen kötött
anyag hidrogénatomjai között mért erő jól egyezett a kutatás
finn kooperáló partnerének elméleti számításaival.
Az eredmények felhasználásával arra is
lehetőség nyílhat, hogy nagyobb szerves molekulákat a
hidrogénkötések alapján azonosítsanak.
Kawai, Shigeki – Nishiuchi, Tomohiko
– Kodama, Takuya et al.: Direct Quantitative Measurement of the
C–O…H–C Bond by Atomic Force Microscopy. Science Advances. 12
May 2017. 3, 5, e1603258 DOI: 10.1126/sciadv.1603258 •
WEBCÍM |