Bevezetés

Az országok kutatási-fejlesztési (K+F) politikája alapvetően befolyásolja társadalmi-gazdasági fejlődésüket. A K+F-politika alapvető kérdéseire, nevezetesen: – milyen területeken, milyen intenzitással folytassanak kutatási-fejlesztési tevékenységet, illetve a K+F-szervezetek és -programok milyen formában és mennyi támogatásban részesüljenek, csak a meglévő szellemi-anyagi lehetőségek és igények, továbbá a nemzetközi tendenciák ismeretében lehet válaszolni.

A tudománypolitika a K+F-politika fontos része. A tudományos kutatás intézményrendszere hazánkban elsősorban az egyetemi és az akadémiai kutatóintézetekre épül, de kiterjed a kutatásigényes iparágak vállalati kutatóhelyeire, valamint egyéb intézmények, szervezetek, klinikák, kórházak laboratóriumaira is. Tudományos kutatáson mint ismereteket létrehozó tevékenységen a feltáró és szélesítő jellegű alapkutatásokat, valamint az alkalmazott kutatásokat értjük. A tudományos eredmények közzététele a tudományos kutatási tevékenység része.

Francis Narin, Kimberly S. Hamilton és Dominic Olivastro (1997) szabadalmak vizsgálatára épülő tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy az USA kutatásigényes iparágainak (mint a gyógyszeripar, a vegyipar, az elektronikai alkatrészek ipara és a műszeripar) szabadalmaiban leírt innovációk döntően (a vizsgálat idején átlagban 73,3%-ban), az egyetemeken és a kutatóintézetekben elért eredményekre támaszkodnak. Az országos tudománypolitika kialakításának szempontjából az egyik legfontosabb tanulság pedig az, hogy a 73,3%-nak mintegy 60%-a az USA-ban létrehozott ismeret, vagyis az USA kutatóinak tudományos folyóiratokban megjelentetett kutatási eredménye volt.

Megszívlelendő az az ismert tény is, hogy az USA-ban 1972 óta, kezdetben kétévente, majd évente a National Science Board (National Science Foundation) US and International Science and Engineering Enterprise High Quality Quantitative Data and Indicators címmel nyilvánosságra hozza a tudományos és műszaki információk adatait.

Más országok, pl. Franciaország, Kanada, Hollandia, Nagy-Britannia, Belgium, illetve nemzetközi szervezetek (pl.: OECD, EU) tudományos obszervatóriumai is több-kevesebb rendszerességgel végeznek nemzetközi összehasonlító vizsgálatokat (pl.: Moed et al., 2004). Magyarországon vajon miért nem végeznek hasonló, rendszeres, nemzetközi összehasonlító tudománypolitikai elemzéseket?

Az itt bemutatandó munka célja az, hogy néhány egyszerű mutatószám segítségével összehasonlítsa Magyarország tudományos publikációs tevékenységének mértékét, szerkezetét és nemzetközi hatását néhány kiválasztott ország adataival, valamint megkísérelje az adatok és mutatók szakterületenként történő bemutatását.

Összehasonlítás céljából azt a tizenegy európai országot választottam, amelyek lakossága 7,1 és 11,3 millió között van.

A tizenegy kiválasztott országból hat „fejlett” (FTG), öt pedig „felzárkózó” (FZG) gazdaságúnak minősíthető. Mindkét országcsoport tovább osztható egy felső és egy alsó csoportra. Az említett megkülönböztetést az összes nemzeti bevétel (GNI) vásárlóerő paritáson (PPP) mért, egy lakosra jutó adata (PPP/fő US $-ban) indokolja (1. táblázat). Az adatok forrása a World Bank: 2.1. World Development Indicators fejezete. A fejlett gazdaságú csoportba a következő országok tartoznak (zárójelben az ország itt használt, rövidített neve olvasható): Svájc (He), Svédország (Sw), Belgium (Bel), Ausztria (Au), Görögország (Gre), Portugália (Por), míg a felzárkózókhoz Magyarország (Hu), a Cseh Köztársaság (Cz), Bulgária (Bul), Szerbia (Ser) és Fehéroroszország (Fo).

A dolgozatban a Clarivant Analytics Web of Science (WoS) Essential Science Indicators (ESI) adatbázisát használtam és definícióit alkalmaztam. Ennek megfelelően azokat a tudományos publikációkat vettem figyelembe, amelyek az említett adattárban, megjelenésük szerint 2006. január 1. és 2016. október 31. közötti időszakban vannak nyilvántartva, illetve ugyanezen időszakban kapták az idézeteiket az adatbázisban szereplő publikációktól. (Az adatok frissítése 2017. jan. 12-én történt.) Az ESI a folyóiratokat, s így a bennük lévő cikkeket is huszonkét területre osztja. A jelen cikk 1. és 2. táblázata az országok összes publikációira (mind a huszonkét területre) vonatkozik, míg a további táblázatok tizenkilenc szakterület közleményeinek adatait dolgozzák föl, mivel hármat kihagynak: társadalomtudományok (social sciences, general), multidiszciplináris, egyértelműen nem besorolható közlemények (multidisciplinary), gazdaságtudományok és üzleti tudományok (economics & business). A közleményben különös hangsúllyal szerepelnek a leghatásosabb cikkekre vonatkozó adatok. Az összes publikációból a „top papers” kategóriába az ún. „highly cited papers” és a „hot papers” osztály közleményei tartoznak, amelyek együttesen a legidézettebb közleményeknek mintegy 1%-át teszik ki. A cikkben a szakterületek eredeti, angol megnevezését alkalmaztam, a félreértések elkerülése végett.

Eredmények

Az összehasonlító vizsgálat céljára kiválasztott tizenegy ország néhány főbb mutatószámát láthatjuk az 1. táblázatban. Az adatok segítenek tájékozódni az illető ország kutatási feltételeinek megítélésében. A GDP-ből K+F-re fordított összegek százalékos aránya a fejlett gazdaságú országok felső csoportjában (He, Sw, Bel, Au) lényegesen nagyobb, mint a többi országban. Ugyanakkor ezeknél az országoknál a tudományos termelékenység mutatószáma (totál P/M lakosság) is lényegesen nagyobb, mint a többieké. Érdemes felfigyelni arra, hogy az FTG-k közé sorolt Görögország (PPP/fő: 26 790 US $) GDP-jéből mindössze 0,80%-ot fordított K+F-re, de Portugália (PPP/fő: 28 590 US $) is csak 1,37%-ot, miközben Magyarország kevesebb GDP-ből (PPP/fő: 24 630 US $) 1,41%-ot. Mindezek ellenére az említett két ország tudományos publikációs termelékenysége (Total P/M lakosság) 10 370, illetve 11 082, lényegesen nagyobb, mint hazánk (6643/M lakosság) adata. Megemlítendő, hogy a Total P/M lakosság adatai igen jó összefüggésben állnak az országok gazdasági fejlettségét jellemző PPP/fő adatokkal (Spearman-féle korrelációs koefficiens: r = 0,95). A PPP/fő mutatóval a K+F-ráfordítások mértéke hasonlóan erős összefüggést mutat (r = 0,90).

A 2. táblázatban láthatjuk a kiválasztott tizenegy országon kívül a legtöbb publikációt megjelentetett hat és néhány további ország főbb publikációs adatait is. A számok mutatják, bár az USA 1997-2001 között még a világ összes publikációjának 32,29%-át jelentette meg (Schubert – Mosoniné Fried, 2006), a 2006–2016. közötti években már csak 21,05%-ot. Az első öt ország együttesen a világ összes tudományos információinak mintegy 46,4%-át adja. Feltűnő Kína előretörése, hiszen 1997 és 2001 között csupán 2,95%-kal állt, míg az általam vizsgált időszakban már 10,17%-ot mutat. Megemlítendő ugyanakkor Japán viszonylagos visszaesése (8,49%-ról 4,60%-ra). Érdemes felfigyelni arra, hogy Görögország gazdasági nehézségei ellenére tudományosinformáció-termelését 0,57%-ról 0,62%-ra tudta növelni. Portugália pedig még erőteljesebb növekedést mutat (0,34%-ról 0,63%-ra). Magyarország részesedése viszont csökkent (0,48%-ról 0,36%-ra). Ezzel a részesedéssel hazánk az országok közötti rangsorban a korábbi 26. helyről a 43.-ra csúszott vissza.

A 2. táblázatban a Total C/Total P-mutató a közlemények átlagos idézettségét mutatja. Azoknak az országoknak (Japán, Kína) a mutatószáma, amelyek viszonylag sokat publikálnak saját nyelvükön, jelentős mértékben kisebb. A nemzeti nyelveken megjelentetett közleményekről, ritka kivételektől eltekintve, a világ nem vesz tudomást. Az adatok mutatják, hogy az FTG-országok (kivéve Portugáliát és Görögországot) idézettségi mutatója lényegesen nagyobb, mint az FZG-csoportba tartozóké. Magyarország mutatószáma (12,13) gyakorlatilag megegyezik a portugál adattal (12,22), s alig marad el Görögországétól (12,79).

Az átlagos idézettséget mutató adat mellett, érdemes az átlagos relatív idézettség (ÁRI) mutatószámát is meghatározni. Ez az adat az illető ország cikkeinek átlagos idézettségét az adatbázis összes cikkére vonatkozó átlagos idézettséggel (idézetek száma/cikkek száma) mint viszonyítási alappal veti össze. Az egységnél nagyobb mutatók a világ átlagánál idézettebb, az egységnél kisebbek viszont ennél kisebb hatású közleményekre utalnak. Az ÁRI-adatok megerősítik a Total C/Total P-mutatók vizsgálatánál írottakat. Az FZG-országok közül Magyarország adata (1,02) a legnagyobb, amely lényegében azonos a portugál (1,03) és a görög (1,08) mutatóval. Érdemes megemlíteni, hogy 1997–2001 között hazánk ÁRI-mutatója csupán 0,85 volt. Viszont az is igaz, hogy a két időszakot összevetve, csaknem minden ország relatív idézettségi mutatója emelkedett mintegy 5–20%-kal.

Az előzőek alapján arra a következtetésre juthatunk, ha méreteihez képest az ország mennyiségileg nem is termel elegendő tudományos információt, a publikált ismeretek átlagos színvonala a világszínvonalhoz képest megfelelő.

A legidézettebb s így tudománymetriai értelemben véve a leghatásosabb közlemények vizsgálata lehetővé teszi, hogy ne csak az átlagot, hanem a világ szakirodalmának kiemelkedően hatásos (a legidézettebb 1%) cikkeihez való nemzeti hozzájárulások mértékét is vizsgáljuk. Ezt a hozzájárulást a Top P%-mutató méri. Az adatok szerint (2. táblázat) az USA a táblázatban szereplő országok összes igazán hatásos cikkének mintegy negyedét (26,49%) adja. Magyarország hozzájárulása 0,34%. Ez az adat valamivel kisebb, mint az országnak az összes publikációhoz történő hozzájárulása (0,36%), de lényegesen kisebb, mint akár az osztrák (1,01), a portugál (0,53%), a görög (0,57%) vagy a cseh (0,47%) mutatószám. Megemlítendő, hogy David A. King (2004) vizsgálatai szerint az 1997–2001 közötti időszakban az USA még 62,76%-os hozzájárulással szerepelt. Ugyanakkor például Ausztria általunk talált mutatószáma megegyezik a korábbi adattal (1,01%). Portugália és Görögország viszont jelentősen tudta emelni ezt a mutatóját, hiszen Top P% mutatójuk korábban csak 0,25%, illetve 0,30% volt.
Egyébként az összes vizsgált országot tekintve a Top P%-mutatószám a Total P%-mutatóval igen erős korrelációban áll (r = 0,90).

A 3. táblázat terjedelmi okok miatt csupán néhány ország szakterületenkénti hozzájárulásának mértékét mutatja a világ összes, az illető területen megjelent publikációját tekintve. Az egyes szakterületek hozzájárulása hazánk esetében átlagosan: 0,55%. Az adat lényegesen elmarad mind Csehország (0,84%), mind Görögország (0,82%) és Portugália (0,92%) átlagos hozzájárulásától. Magyarország részesedése a legnagyobb a farmakológia / toxikológia területén (1,06%), ahol a cseh adatot (1,05%) is meghaladja. Az ország hozzájárulása viszonylag nagy a matematika (0,90%) területén, bár így is elmarad a cseh adattól (1,11%). A részesedés viszonylag kevés a földtudományok (0,48%), a fizika (0,68%), az űrtudomány (0,85%) területén, és különösen alacsony a számítógéptudomány (0,37%), környezettudomány / ökológia (0,39%), az anyagtudomány (0,27%) és a mérnöki tudomány (0,28%) témákban; természetesen ha nem az abszolút számokat, hanem a többi ország adatait tekintjük.

Az egyes országokban művelendő tudományterületek arányaira vonatkozóan nincsenek nemzetközi normák. Nyilvánvaló, hogy az egyes szakterületeken folytatott kutatások mértékét az illető ország gazdasági-társadalmi igényeinek és lehetőségeinek kell(ene) megszabnia. Ezért az ország kutatási potenciáljának mértékét és eredményeit szakértő módon rendszeresen felül kellene vizsgálni, majd ezt követően a torz arányokat korrigálni kellene.

Érdemes az egyes kutatási területek művelésének mértékét nagyobb egységekben vizsgálni, így a fejlett és a felzárkózó gazdaságok közötti különbségek még nyilvánvalóbbakká válnak. Az adatok azt mutatják, hogy élettani kutatásokra az FTG-országok 41,53%-ot, ezzel szemben az FZG-országok csupán 28,40%-ot fordítanak az összes tudományos publikációjukból következtethetően. Magyarország (36,23%) a kutatások szerkezetét illetően közelebb áll a fejlett gazdaságú országokhoz. A természettudományi kutatások csaknem tükörképét mutatják az előzőekben említetteknek, hiszen ezeken a területeken az FZG-országok részaránya lényegesen nagyobb (42,87%), mint az FTG-ké (25,84%). Hazánk adata: 35,78%. A mezőgazdasági kutatásokat tekintve hazánk hozzájárulása (11,43%) a világ összes publikációjához meghaladja mindkét országcsoport adatainak átlagát (FTG: 8,18%, FZG: 8,69%). Ugyanakkor a gyakorlati orientációjú kutatások (Comp, Eng, Env, Mater) közleményeinek aránya (12,23%) mindkét adatnál kisebb (FTG: 17,57%, FZG: 16,94%). A társadalomtudományi kutatási eredmények publikációinak viszonylag alacsony hányada az FZG-országokban (3,10% vs. FTG: 6,88%, Magyarország: 4,33%) bizonyára a helytelen publikációs stratégia következménye. Azaz a nemzeti nyelven publikált, esetleg csak lokális jelentőségű eredmények nem jutnak el az FTG-országok kutatóihoz.

Ha az egyes országok átlagos relatív szakterületi idézettségét (RW) vizsgáljuk (4. táblázat), akkor az illető ország egy közleményre jutó idézeteinek számát viszonyítjuk az összes országra vonatkozó hasonló átlagos adathoz az adott szakterületen. Nyilvánvaló, hogy az RW=1,00 érték azt jelenti, hogy az ország adott területen publikált közleményeinek hatása megfelel a világátlagnak. Ha a szám ennél nagyobb, akkor a hatás felülmúlja az átlagos nemzetközi színvonalat. Az adatok azt mutatják, hogy Magyarország a fizika (1,39), a klinikai orvostudomány (1,30), az űrtudomány (1,14), a pszichiátria / pszichológia (1,09), az immunológia (1,08), a farmakológia / toxikológia (1,04) és a molekuláris biológia / genetika (1,04) területén átlagosan a világátlagnál nagyobb hatású cikkeket közöl. Meglepő viszont az agrártudomány (0,62), a matematika (0,74) és a mérnöki tudomány (0,74) területek viszonylag alacsony mutatója. Feltehető, hogy a gyengébb adatok ugyancsak a rossz publikációs stratégiára vezethetők vissza.

Megjegyzendő, hogy 2001–2005 között a klinikai orvostudomány terület RW-mutatója a fenti értéknél lényegesen gyengébb volt (0,73). Ugyancsak lényegesen kisebbnek, bár egységnyinél nagyobbnak találtam (Vinkler, 2008) a fizika terület akkori adatát (1,08) is. A matematika terület cikkeinek itt közölt átlagos hatása lényegében megegyezik a 1995–2005 közötti évekre vonatkozó adattal (0,77). Ezzel szemben a mérnöki tudományterület mutatója korábban lényegesen nagyobb volt (1,19). Az előzőekben írottak okait érdemes lenne részletesen megvizsgálni.

Az országok közleményeinek átlagos relatív szakterületi idézettség (RW) mutatója mellett érdemes figyelmet fordítani a kiemelkedően idézett cikkekből való százalékos részesedés (Top P%) mutatószámára is (5. táblázat).

Amint az várható, az FTG-országok mutatószámai minden területen öt-tízszeresét teszik ki a felzárkózók átlagának. Az átlagok arányai csupán a matematika (2,08), a fizika (2,53) és a pszichiátria / pszichológia (2,31) területén kedvezőbbek. Az említettek azt jelentik, hogy a világ tudománya az FTG-országokra épül, hiszen az igazán hatásos tudományos eredményeket az azokban élő kutatók publikálják.

Magyarország csupán néhány területen – ideg- és viselkedéstudomány (0,65), pszichiátria / pszichológia (0,59), fizika (2,04) és földtudományok (1,06) – mutat viszonylag kedvező részesedési adatot a többi országhoz képest. A kiemelten idézett cikkekből való részesedés mértéke kedvezőtlen a következő területeken: agrártudomány (0,17), kémia (0,22), matematika (0,21), számítógéptudomány (0,29), mérnöki tudomány (0,17), környezettudomány / ökológia (0,42). A nemzetközileg jelentős közleményekhez való hozzájárulás mértéke különösen kevés az anyagtudományok területén (0,09).

Ha egy területen a publikációk átlagos relatív hatása (ÁRI) viszonylag kicsi, ugyanakkor a TOP P%-mutató viszonylag nagy, az arra utal, hogy az országban dolgozó kutatócsoportok szakmai színvonala általában alacsony, de van, esetleg vannak nemzetközileg is kiemelkedő csoportok. Ha mindkét mutatószám viszonylag kis értéket ad, akkor feltehető, hogy a világszínvonaltól való lemaradás általános az illető országban.

Záró megjegyzések

Tévhit, hogy a tudományos kutatási eredmények rövid távon gazdasági hasznot képesek generálni. Korábbi vizsgálataink (Vinkler, 2008) kimutatták, hogy az országok K+F-re fordított támogatásának mértékét elsősorban a pénzügyi lehetőségek és nem a szükségletek határozzák meg. Azok az országok, amelyek nem rendelkeznek a sikerhez szükséges mértékű kutatási potenciállal, jobban teszik, ha inkább az oktatásba és az infrastruktúrába ruháznak be, semmint a kutatásba. A társadalmi-gazdasági fejlődésnek egy viszonylag magas szintjéről azonban a további fejlődés már csak a tudományos kutatások által elért újabb ismeretek révén lehetséges.

Fentiek értelmében az országos tudománypolitika kialakításához mind a társadalmi-gazdasági igényeket, mind a rendelkezésre álló K+F-potenciál méretét és szerkezetét, mind annak korábbi teljesítményét rendszeresen, szakszerűen, nemzetközi összehasonlításban fel kell(ene) mérni.
 

Kulcsszavak: tudományos publikációk száma, országok publikációs teljesítménye, legidézettebb cikkek aránya, publikációk szakterületenként
 

IRODALOM

King, David A. (2004): The Scientific Impact of Nations. Nature. 430, 6997, 311–316. DOI:10.1038/430311a

Moed, Henk F. – Glänzel, Wolfgang – Schmoch, Ulrich (eds.) (2004): Handbook of Quantitative Science and Technology Research. Dordrecht: Kluwer • WEBCÍM

Narin, Francis – Hamilton, Kimberly S. – Olivastro, Dominic (1997): The Increasing Linkage between U.S. Technology and Public Science. Research Policy. 26, 3, 310–330. DOI: 10.1016/S0048-7333(97)00013-9

Schubert András – Mosoniné Fried Judit (2006): A magyar tudomány mérhető teljesítménye. KSZI tanulmány. 2006. 07. 10.

Vinkler Péter (2008): Correlation between the Structure of scientific Research, Scientometric Indicators and GDP in EU and Non EU Countries. Scientometrics. 74, 2, 237–254. DOI: 10.1007/s11192-008-0215-z

Svájc

Svédország

Belgium

Ausztria

Görögország

Portugália

Magyarország

Csehország

Bulgária

Szerbia

Fehéroroszország

USA

Kína

Németország

Anglia

Japán

Franciaország

Olaszország

Spanyolország

India

Dél-Korea

Oroszország

Svájc

Svédország

Belgium

Ausztria

Portugália

Görögország

Csehország

Magyarország

Szerbia

Bulgária

Fehéroroszország

agrártudomány

növény- és állattudomány

biológia / biokémia

klinikai orvostudomány

immunológia

mikrobiológia

molekuláris biológia / genetika

ideg- és viselkedéstudomány

farmakológia / toxikológia

pszichiátria / pszichológia

kémia

földtudományok

matematika

fizika

űrtudomány

számítógép-tudomány

mérnöki tudomány

környezettudomány / ökológia

anyagtudomány

átlag

SD

agrártudomány

növény- és állattudomány

biológia / biokémia

klinikai orvostudomány

immunológia

mikrobiológia

molekuláris biológia / genetika

ideg- és viselkedéstudomány

farmakológia / toxikológia

pszichiátria / pszichológia

kémia

földtudományok

matematika

fizika

űrtudomány

számítógép-tudomány

mérnöki tudomány

környezettudomány / ökológia

anyagtudomány

átlag

SD

agrártudomány

növény- és állattudomány

biológia / biokémia

klinikai orvostudomány

immunológia

mikrobiológia

molekuláris biológia / genetika

ideg- és viselkedéstudomány

farmakológia / toxikológia

pszichiátria / pszichológia

kémia

földtudományok

matematika

fizika

űrtudomány

számítógép-tudomány

mérnöki tudomány

környezettudomány / ökológia

anyagtudomány

átlag

SD