Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840
Az áprilisi szám tartalmából
A Magyar Tudomány áprilisi számában közölt hosszabb
tanulmányok ismét a tudománnyal és a kutatással
kapcsolatos aktuális témákat tárgyalnak.
A büntetôeljárási jog reformjáról szóló cikkében
Király Tibor akadémikus azt mutatja be, hogy
a bûnözés visszaszorítása érdekében miképpen
teremthetô egyensúly a felelôsségre vonás jogi
eszközei és a büntetôeljárás által érintett
személyek jogai között, vagyis az állam korlátozó
és az alkotmányos jogokat tiszteletben tartó
tevékenysége között.
Bármilyen furcsának is tûnik, az állatkísérletek
is bekerültek a közgazdaság-tudomány kutatási módszerei
közé. Hogyan értelmezhetô a bérráta a galambok
csipegetésébôl, mi köze a hangyabolynak az emberek
piaci vásárlói szokásához, miért érdemes zéró
intelligenciájú kereskedôt kreálni számítógépekkel?
Szabó Katalin cikkébôl kiderül, hogy a
közgazdaságtan az effajta kísérletek
révén kerülhet közelebb a természettudományok
egzaktságához.
Mindannyian láthattuk ragyogni az égen a
Hyakutake-üstököst 1996 tavaszán, majd 1997-ben
a Hale-Bopp-üstökös felejthetetlen látványt
nyújtott. Tóth Imre tanulmányában e két
égi vándor kapcsán bemutatja, hogy milyen
szerepet játszanak az üstökösök a Naprendszerre
vonatkozó ismereteink megszerzésében.
A legtöbben talán hírét sen hallottuk eddig
a már több mint negyed százada mûködô ENSZ Egyetemnek.
Simai Mihály akadémikus már a hetvenes évek óta
részt vesz ezen autonóm kutatóközpont munkájában.
Írása az ENSZ Egyetem történetének ismertetése
mellett megpróbál választ adni az intézmény
létjogosultságát kétségbe vonó nézetekre is.
A Bolyai-kép új színei címû interjúból még a
matematikához keveset konyító olvasó is
sok-sok információval gazdagodik Bolyai János
személyiségével, kutatási eredményeivel kapcsolatban.
Az eddig ismeretlen tényeket Kiss Elemér marosvásárhelyi
egyetemi tanár tárja fel Staar Gyula
kérdéseire válaszolva.
Ebben a számban található az MTA 1997. decemberi
közgyûlésének határozata, az újjáválasztott
közgyûlési bizottságok tagjainak névsora, valamint
a közgyûlésrôl szóló beszámoló is.
Folytatódik a Doktori Tanács szerepével kapcsolatos vita,
de a Viták-vélemények rovatban újabb írás olvasható a
filozófia nyelvérôl is, valamint helyet kapott az
alapkutatások piacosításának lehetetlen voltát
kifejtô vélemény.
Demeter Katalin tudománytörténeti tanulmánya
az interdiszciplináris kutatások szép példája.
Az írás annak kapcsán tárgyalja a természettudományos
képzettségû filozófus Palágyi Menyhért és a
fizikus-pedagógus Mikola Sándor szemléleti rokonságát,
hogy mindketten elemezték egy-egy könyvben
Az ember tragédiája Kepler-alakját.
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Tartalmi kivonatok] [Akadémiai Kiadó]