Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840


Az áprilisi szám tartalmából

A Magyar Tudomány áprilisi számában közölt hosszabb tanulmányok ismét a tudománnyal és a kutatással kapcsolatos aktuális témákat tárgyalnak.

A büntetôeljárási jog reformjáról szóló cikkében Király Tibor akadémikus azt mutatja be, hogy a bûnözés visszaszorítása érdekében miképpen teremthetô egyensúly a felelôsségre vonás jogi eszközei és a büntetôeljárás által érintett személyek jogai között, vagyis az állam korlátozó és az alkotmányos jogokat tiszteletben tartó tevékenysége között.

Bármilyen furcsának is tûnik, az állatkísérletek is bekerültek a közgazdaság-tudomány kutatási módszerei közé. Hogyan értelmezhetô a bérráta a galambok csipegetésébôl, mi köze a hangyabolynak az emberek piaci vásárlói szokásához, miért érdemes zéró intelligenciájú kereskedôt kreálni számítógépekkel? Szabó Katalin cikkébôl kiderül, hogy a közgazdaságtan az effajta kísérletek révén kerülhet közelebb a természettudományok egzaktságához.

Mindannyian láthattuk ragyogni az égen a Hyakutake-üstököst 1996 tavaszán, majd 1997-ben a Hale-Bopp-üstökös felejthetetlen látványt nyújtott. Tóth Imre tanulmányában e két égi vándor kapcsán bemutatja, hogy milyen szerepet játszanak az üstökösök a Naprendszerre vonatkozó ismereteink megszerzésében.

A legtöbben talán hírét sen hallottuk eddig a már több mint negyed százada mûködô ENSZ Egyetemnek. Simai Mihály akadémikus már a hetvenes évek óta részt vesz ezen autonóm kutatóközpont munkájában. Írása az ENSZ Egyetem történetének ismertetése mellett megpróbál választ adni az intézmény létjogosultságát kétségbe vonó nézetekre is.

A Bolyai-kép új színei címû interjúból még a matematikához keveset konyító olvasó is sok-sok információval gazdagodik Bolyai János személyiségével, kutatási eredményeivel kapcsolatban. Az eddig ismeretlen tényeket Kiss Elemér marosvásárhelyi egyetemi tanár tárja fel Staar Gyula kérdéseire válaszolva.

Ebben a számban található az MTA 1997. decemberi közgyûlésének határozata, az újjáválasztott közgyûlési bizottságok tagjainak névsora, valamint a közgyûlésrôl szóló beszámoló is.

Folytatódik a Doktori Tanács szerepével kapcsolatos vita, de a Viták-vélemények rovatban újabb írás olvasható a filozófia nyelvérôl is, valamint helyet kapott az alapkutatások piacosításának lehetetlen voltát kifejtô vélemény.

Demeter Katalin tudománytörténeti tanulmánya az interdiszciplináris kutatások szép példája. Az írás annak kapcsán tárgyalja a természettudományos képzettségû filozófus Palágyi Menyhért és a fizikus-pedagógus Mikola Sándor szemléleti rokonságát, hogy mindketten elemezték egy-egy könyvben Az ember tragédiája Kepler-alakját.


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Tartalmi kivonatok] [Akadémiai Kiadó]