Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

Az augusztusi szám tartalmából

A Magyar Tudomány augusztusi száma sem ígér könnyû nyári olvasmányt, bár kétségtelenül lehet - és érdemes - strandon vagy vízparton heverve belemerülni a folyóiratba.

Az elsô fejesugrás a magyar nyelv helyzetének áttekintésébe juttatja az olvasót. Andrássy György tanulmánya elméletileg modellezi a modern állam és a nyelvi jogok problémáját. Tolcsvai Nagy Gábor módszertani vázlatából a magyar nyelvközösség fogalomtörténete rajzolódik ki, miközben a szerzô különbséget tesz a nyelv- és a beszélôközösség között. Kiss Jenô szociolingvisztikai áttekintése a magyar nyelvjárásokat elemzi határainkon belül és azokon túl. A helyzetképet egy korábban készített észak-erdélyi felmérés eddig nem publikált eredményei egészítik ki (ha nem is teszik teljessé, mert a nyelv helyzetét további szempontok szerint is lehetne még értékelni): Tóth Pál Péter tanulmánya az anyanyelv és az otthon használt nyelv viszonyának vizsgálatával kapcsolatos eredményeket összegzi.

A magyar nyelv után a magyar gyógyszerkutatás helyzetét áttekintô cikk következik. Galamb Vilmos a gyógyszeriparhoz kapcsolódó kutatás és fejlesztés legutóbbi két évtizedének hazai és külföldi tapasztalataiból kiindulva azt is vázolja, hogy mi a teendô a jövôbeni kedvezô helyzet elérése érdekében.

Felhevült testtel a Fogalmak-értelmezések rovatba ugrani tilos! Most két tanulmány kínálja az elmélyedést, mégpedig a felvilágosodás, illetve a fenntarthatóság fogalmával kapcsolatban. Köpeczi Béla a felvilágosodás értékelésében újonnan jelentkezett ellentétek kritikai ismertetését adja, Szlávik János pedig egyebek között azt vizsgálja, hogy a piac elôsegítheti-e a fenntartható fejlôdést.

A mélyvíz helyett a Föld mélyébe vezet a hónap kérdése. Jankovich B. Dénes arra válaszol, hogy miért szükséges a régészet segítségével a múltat kutatni, és mi a szerepe a magyar kutatók munkájának más régiók letûnt kultúráinak feltárásában.

A következô két tanulmány címének végén is kérdôjel van (Mérünk, de mit?; Összehasonlíthatók-e egyes tudományterületek?), de igazából egyik sem csupán a hónap kérdése, hiszen a kutatás értékelésének módszerei évek óta belsô viták forrásai.

A tudománytörténeti tanulmány címe ugyan kijelentô módú, de a tartalomjegyzékbôl mégsem derül ki, hogy Terplán Zénó a nagy magyar gépészmérnökrôl szóló megemlékezésében Jendrassik György munkásságát ismerteti.