Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840


A februári szám tartalmából

A Magyar Tudomány februári száma egyetlen témával, az informatikával kapcsolatos cikkek gyûjteménye. A virtuális világ realitásai - a 21. század szép új világa címû összeállítás olvasói átfogó képet kaphatnak az informatika jelenérôl és jövôjérôl - a technikai és emberi vonatkozásokról egyaránt -, de izgalmas szellemi kaland annak megidézése is, hogy egy másfél évtizeddel korábbi, hasonló témájú cikkgyûjtemény szerzôi mennyire pontosan látták elôre az akkori helyzet alapján megítélhetô fejlôdést.

A szám terjedelme 13 cikk megjelentetését tette lehetôvé - ezért az eredetileg e profilszámba tervezett cikkek némelyike ezúttal kimaradt, közlésük ezért a következô szám(ok)ra maradt.

A cikkgyûjtemény a kötet két szerkesztôjének tanulmányával kezdôdik. Szentgyörgyi Zsuzsa a 15 éve, 1982 novemberében ugyancsak a Magyar Tudományban megjelent ,,Elektronika - Információ - Társadalom'' címû profilszám elôrejelzéseit szembesíti a valósággal, megállapítva, hogy az akkori jóslatok jelentékeny része meglepôen jól bevált. Vámos Tibor akadémikus, a kötet vendégszerkesztôje azokat a kérdéseket és fogalmakat vázolja, amelyek az új világ kialakulásában/kialakításában fontos szerepet kapnak: értékek, jogrend, személyiség, oktatás, település, gazdaság, kultúra, mobilitás, politika, nyelv, pénz, biológiai élet, mûvészet - meghökkentôen szerteágazó lista.

A bevezetôk után az informatika technikai alkalmazásaival foglalkozó négy tanulmány következik. Gyulai József azt az elképesztô anyagtudományi fejlôdést mutatja be, amelynek révén a miniatürizáció az atomi, sôt a szubatomi szintig is eljuthat a következô évtizedben. Havass Miklós az informatikához kapcsolódó technológiát és annak várható fejlôdési trendjeit ismerteti. Napjaink informatikai ,,csodafegyverérôl'', a WWW-rôl Holl András ad áttekintést. Nyiri Lajos tanulmányának témáját a tudástársadalom kihívásaira adandó válaszok képezik.

Az informatika társadalmi vetületeivel foglalkozik a cikkgyûjtemény következô része. Tamás Pál az elektronikával kapcsolatos mítoszokat, a lehetséges társadalmi szabályozási mechanizmusokat, valamint az informatika társadalmi környezetének optimalizálására irányuló nemzeti akciómodelleket tekinti át. Gyertyánfy Péter az Internettel összefüggô szerzôi jogi kérdéseket taglalja. Erdôsi Ferenc a telematika szerepét vizsgálja a regionális fejlôdés szempontjából. Marx György azt mutatja be, hogy miként módosultak alapvetô fogalmaink (erô, energia, információ) a huszadik század végére. Mérô László a psziché szempontjából vizsgálja az informatika hatásait. Cikkébôl kiderül, hogy elkerülhetetlen a ,,homo informaticus''-szá válás.

Ez utóbbi megállapítást jól példázzák a kötet végén közölt esettanulmányok. Krén Emil - aki foglalkozására nézve fizikus - tanulmányában arról szól, hogy hogyan és milyen sikerrel hozta létre a képzômûvészeti gyûjtemények internetes változatát. Végül Várszegi Asztrik pannonhalmi fôapát a hitvilág és az információs társadalom közti kapcsolatot vizsgálva az egyetemes emberi értékek védelmében emel szót.

A Fanyar Tudomány rovatban a témához kapcsolódva Kaján Tibor informatikai ihletésû karikatúrái kaptak helyet.


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Tartalmi kivonatok] [Akadémiai Kiadó]