Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840
A februári szám tartalmából
A Magyar Tudomány februári száma egyetlen témával, az
informatikával kapcsolatos cikkek gyûjteménye. A
virtuális világ realitásai - a 21. század szép új világa
címû összeállítás olvasói átfogó képet kaphatnak az
informatika jelenérôl és jövôjérôl - a technikai és
emberi vonatkozásokról egyaránt -, de izgalmas szellemi
kaland annak megidézése is, hogy egy másfél évtizeddel
korábbi, hasonló témájú cikkgyûjtemény szerzôi
mennyire pontosan látták elôre az akkori helyzet
alapján megítélhetô fejlôdést.
A szám terjedelme 13 cikk megjelentetését tette lehetôvé
- ezért az eredetileg
e profilszámba tervezett cikkek némelyike ezúttal
kimaradt, közlésük ezért a következô szám(ok)ra maradt.
A cikkgyûjtemény a kötet két szerkesztôjének tanulmányával
kezdôdik. Szentgyörgyi Zsuzsa a 15 éve, 1982 novemberében
ugyancsak a Magyar Tudományban megjelent ,,Elektronika -
Információ - Társadalom'' címû
profilszám elôrejelzéseit
szembesíti a valósággal, megállapítva, hogy az akkori
jóslatok jelentékeny része meglepôen jól bevált.
Vámos Tibor akadémikus, a kötet vendégszerkesztôje
azokat a kérdéseket és fogalmakat vázolja, amelyek
az új világ kialakulásában/kialakításában fontos
szerepet kapnak: értékek, jogrend, személyiség, oktatás,
település, gazdaság, kultúra, mobilitás, politika,
nyelv, pénz, biológiai élet, mûvészet - meghökkentôen
szerteágazó lista.
A bevezetôk után az informatika technikai alkalmazásaival
foglalkozó négy tanulmány következik. Gyulai József
azt az elképesztô anyagtudományi fejlôdést mutatja be,
amelynek révén a miniatürizáció az atomi, sôt a szubatomi
szintig is eljuthat a következô évtizedben. Havass
Miklós az informatikához kapcsolódó technológiát
és annak várható fejlôdési trendjeit ismerteti. Napjaink
informatikai ,,csodafegyverérôl'', a WWW-rôl Holl
András ad áttekintést. Nyiri Lajos tanulmányának
témáját a tudástársadalom kihívásaira adandó válaszok
képezik.
Az informatika társadalmi vetületeivel foglalkozik
a cikkgyûjtemény következô része. Tamás Pál
az elektronikával kapcsolatos mítoszokat, a lehetséges
társadalmi szabályozási mechanizmusokat, valamint
az informatika társadalmi környezetének optimalizálására
irányuló nemzeti akciómodelleket tekinti át. Gyertyánfy
Péter az Internettel összefüggô szerzôi jogi kérdéseket
taglalja. Erdôsi Ferenc a telematika szerepét
vizsgálja a regionális fejlôdés szempontjából. Marx
György azt mutatja be, hogy miként módosultak
alapvetô fogalmaink (erô, energia, információ) a
huszadik század végére. Mérô László a psziché
szempontjából vizsgálja az informatika hatásait.
Cikkébôl kiderül, hogy elkerülhetetlen a ,,homo
informaticus''-szá válás.
Ez utóbbi megállapítást jól példázzák a kötet végén
közölt esettanulmányok. Krén Emil - aki
foglalkozására nézve fizikus - tanulmányában arról
szól, hogy hogyan és milyen sikerrel hozta
létre a képzômûvészeti gyûjtemények internetes
változatát. Végül Várszegi Asztrik pannonhalmi
fôapát a hitvilág és az információs társadalom közti
kapcsolatot vizsgálva az egyetemes emberi értékek
védelmében emel szót.
A Fanyar Tudomány rovatban a témához kapcsolódva
Kaján Tibor informatikai ihletésû karikatúrái
kaptak helyet.
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Tartalmi kivonatok] [Akadémiai Kiadó]