Magyar Tudomány, 1998/2

Holl András

A világot átfogó háló: a World Wide Web


A World Wide Web, WWW vagy Világot Átfogó Háló, Web - nevezzük bármilyen néven - az Internet egyik szolgáltatása, a legismertebb mind közül. Sokaknak már a WWW jelenti az Internetet. Egyaránt lehetôséget nyújt az információszerzésre és -szolgáltatásra. A WWW-t úgy készítették, hogy minél intuitívabb legyen a használata - ez sikerének egyik titka. Lehetôségeinek kiaknázásához azonban, különösen az információszolgáltatás tekintetében, érdemes egy kicsit jobban megismerni mûködési mechanizmusait!

A kezdet.

A WWW-t az európai fizikai kutatás fellegvárában, a CERN-ben fejlesztette ki 1989-ben Tim Berners-Lee. Széles körû elterjedésében az NCSA-ban (Nemzeti Szuperszámítógép Alkalmazási Központ, Illinois-i Egyetem, Egyesült Államok) létrehozott Mosaic böngészô (WWW kliens szoftver) játszott nagy szerepet. A Mosaic egyik alkotója, Marc Andreessen hamarosan magáncéget hozott létre - ez lett a Netscape.

A technológia.

A hipertext nemlineáris szöveg (a lineáris szöveget, mint Lewis Carrolltól tudhatjuk, az elején kell elkezdeni és a végéig olvasni): utalásokkal, más szövegrészekre, vagy más szövegekre való hivatkozásokkal teli szöveg. Ebben semmi új nincs: a jegyzet, más szerzôk mûvére való hivatkozás, a lexikon egyik szócikkében egy másikra való utalás mind hipertext-elem.

A WWW esetében a szövegben lehetnek képi illusztrációk, hanganyagok, filmecskék. Ez nem sokban különbözik attól, amit az interaktív CD nyújt. A szövegbe lehet építeni az olvasó által kitöltendö ûrlapokat - ezek funkcionálhatnak kérdôívként, vagy bevihetünk olyan szavakat, melyekre kerestetni akarunk egy szöveges adatbázisban. Lehet a szöveg része egy kis programocska is (applet), melyet a WWW-olvasó szoftverünk lefuttat. De mindettôl még nem lenne hipertext: a legfontosabb szövegelem az utalás (link), egy grafikusan kiemelt szövegrész, vagy akár kép, melyet ha a kurzorral kiválasztunk (rákattintunk), egy másik szövegbe vagy szövegrészbe jutunk. Ez a másik szöveg lehet egy másik számítógépen is, bármelyik másik, WWW szolgáltatást nyújtó számítógépen, ami az Internethez kapcsolódik. Az utalásokat követve bejárhatjuk a Világot Átfogó Háló szálait.

A WWW hiperszövegek az olvasók számára nem látható utasításokat, jelölést (markup) tartalmaznak. Ezt a nyelvet, melyen a hipertext íródik, HTML-nek nevezik (HyperText Markup Language). A markup lényege a szöveg logikai alkotóelemeinek (pl. cím, szerzô neve, fejezetcím, hivatkozás) kijelölése. A HTML nyelv megfelel a logikai kijelölônyelveket leíró szabványnak, az SGML-nek (Standard Generalized Markup Language). A HTML a Web keletkezése óta egyre fejlôdött, több változatot ért meg: létezik HTML~1.0, 2.0, a legújabb a 3.0-ás.

A WWW szolgáltató- és olvasóprogramok a HTTP (HyperText Transfer Protocol) elôírása szerint cserélnek információt. A HTML-en és a HTTP-n kívül még egy további szabványra is szükség van a Web mûködéséhez: az Internet erôforrásainak szabványos megcímezhetôségére, amit az URL-ek (Uniform Resource Locator-ok) biztosítanak. A Web létrehozóinak eredeti szándéka szerint az URL-ek rejtve maradnak a felhasználók elôtt: ki tudna megjegyezni egy ilyen címet: http://www.konkoly/hu/staff/holl/mt97.html ? Az URL-eket a WWW-olvasóprogramok használják, a felhasználók a hivatkozásokat követve, saját, egyszer már bejárt útvonalukon visszamenve, vagy kedvenc oldalaikat tartalmazó listából (hotlist) válogatva juthatnak el egy adott dokumentumhoz.

Van még egy kifejezés, mellyel a Web-bel kapcsolatban gyakran találkozhatunk: a Java. Ez a letölthetô, a böngészô által lefuttatott kis programocskák, appletek nyelve.

Internet - Intranet.

Az Internet technológiájának egyes elemeit a helyi hálózatokban is fel lehet használni. Így van ez a WWW esetében is: lokális hálózatban, lokális használatra is üzemeltethetjük a a szoftvereket, használhatjuk a szolgáltató és kliens számítógépeket. Egy belsô információs rendszer is ugyanúgy megvalósítható ugyanazokból az elemekbôl - csak a külsô kapcsolódáshoz szükséges routert kell kihagynunk, no meg az illetéktelen behatolás ellen esetleg alkalmazott védelmet (firewall). Ezt az Internet-szerû, de "házon belül" alkalmazott információs rendszert nevezik Intranet-nek. Az Internet-hez kapcsolódó WWW rendszer esetén is megoldható, hogy az információk (vagy meghatározott részük) csak adott gépekrôl, vagy jelszó ismeretében legyen elérhetôk.

A felhasználó.

A WWW kliens-szerver rendszerû: ez azt jelenti, hogy van egy szolgáltató program, és van egy olvasó: a böngészô. A Web akár egy DOS alatt futó PC-rôl, vagy karakteres terminál-ablakból is elérhetô: léteznek karakteres böngészôk (például a Lynx). Persze, ezekkel csak a Web oldalak szöveges információja jeleníthetô meg. A grafikus böngészôk is sokfélék lehetnek. Vannak olyanok, melyekkel a HTML szabvány bizonyos verzióit lehet csak megjeleníteni (ilyen a Mosaic), és vannak olyanok, melyek látványosabb, ám nem szabványos Web-oldalakat is megmutatnak: mint a Netscape Navigator vagy a Microsoft Internet Explorer-je. A Netscape és a Microsoft a szabványtól (és egymástól) eltérô megoldásokat alkalmaz: az ilyen elemeket tartalmazó oldalak nem biztos, hogy más böngészôvel megjeleníthetôk!

A felhasználó legnagyobb gondja az, hogyan találja meg a keresett információt? Vannak a tájékozódást segítô WWW szolgáltatások: a földrajzi vagy tematikus alapon szervezett listák, valamint keresômûvek. Általában minden országnak van egy központi Web-lapja - ilyen a Magyar Ottlap. (Egy WWW szolgáltató kiinduló Web-lapját ottlapnak (homepage) szokás nevezni.) A Magyar Ottlapon a térképen feltüntetett városokra kattintva megkapjuk az adott városban regisztrált szolgáltatók listáját, és a kívánt szolgáltatóra kattintva már meg is jelenik az ottlapja. A Magyar Ottlapról a nagyvilágba is eljuthat a felhasználó: az Európa- vagy a világtérképrôl kell a kívánt szolgáltató országát kiválasztania. A tematikus listák egy érdeklôdési körön belül nyújtanak tájékoztatást. A különbözô tudományterületek, mûvészetek, szakmák stb. listáit a WWW Virtual Library foglalja össze. A harmadik lehetôség a keresômû: ilyen szolgáltatást nyújt például a Yahoo, a Lycos vagy az AltaVista. A keresômû lapján a megfelelô mezôbe egy (vagy több) szót gépelhetünk be, és azoknak a Web-oldalaknak a jegyzékét kapjuk vissza, melyeken az adott szó (szavak) szerepel(nek). Valószínûleg nagyon sok olyan lap van a világban, melyen egy-két szó szerepel - a keresômû legtöbbször csupán annyit segít, hogy a tût egy kisebb szalmakazalban kereshetjük tovább.

Bizony vannak olyan helyzetek, melyekben a legkönnyebben a cím megadásával juthatunk el a keresett oldalra. Meg is indult a vetélkedés a beszélô Internet címekért: egy www.taxi.hu cím valószínûleg sok utast jelentene a szemfüles taxivállalatnak. De a legtöbb oldalt miden bizonnyal úgy látogatjuk meg, hogyha egy ismert oldalon egy utalást követünk...

A szolgáltató.

A WWW elsô szerver oldali szoftvereit http démonoknak nevezték. Az NCSA és a CERN készített ilyen httpd szoftvert - az elsô néhány évben a szolgáltató gépek többnyire UNIX munkaállomások voltak, és az említett két szoftver valamelyike mûködött rajtuk. Ma már sokféle hardver és szoftver közül válogathatunk, de a nagy forgalmú szerver gépnek ma is célszerû egy nagy teljesítményû, drága UNIX-os munkaállomást választani. A szoftverek közül nem feltétlenül kell drágát választani - ingyen is lehet megfelelôt szerezni, talán csak az installáláshoz kell nagyobb szakértelem (ilyen az Apache httpd).

Mint az elôzôekbôl kiderült, nem mindegy, hogy milyen hardvert-szoftvert használ az, aki WWW dokumentumok szolgáltatását akarja végezni. Aki nem számít nagy forgalomra, annak lassabb, (ám mindenképpen bérelt vonalas!) összeköttetés is megfelel, es egy Windows NT-t (vagy ingyenes Linux-ot!) futtató PC. Bizony a legnagyobb forgalmat bonyolító szolgáltatóknak ez már nem elég: a Netscape Web oldalait több, speciális módon összekapcsolt munkaállomás szolgáltatja, nagy sávszélességû bérelt vonalon. Az utóbbi idôk egyik legtöbbet látogatott Web-oldala a NASA Marsszondájának, a Pathfindernek az oldalai voltak. Naponta több tízmilliószor léptek rá ezekre az oldalakra! Ezt már a legjobb szerverek sem bírták volna, az oldalakat más országok szervereire is átmásolták ("letükrözték"). A tükrözés, illetve a gyakran felkeresett oldalak puffertárakban való tárolása nagyon sokat csökkenthet a hálózat terhelésén - és ezáltal nagyon sokat gyorsíthat! Minden Web-használónak érdemes megtudakolnia, hogyan használhat ilyen puffer-tárakat (mit kell a böngészôjében beállítania, hogy elmentse a felkeresett oldalakat, vagy valamelyik pufferelést végzô szerveren (cache) keresse az oldalakat elôször).

Nem kell feltétlenül szervert üzemeltetnie annak, aki a Web-en információt akar szolgáltatni: bérelhet helyet valamelyik kereskedelmi Internet-szolgáltatónál, vagy ha a tudományos-felsôoktatási-közgyûjteményi körbe tartozik, fordulhat az NIIF Programhoz.

A Web lap.

Ahány Web-lap, annyiféle - mást kíván egy reklám-üzleti jellegû lap, mást egy tudományos. Manapság azonban sokan megfeledkeznek arról, hogy az információ még a reklám esetében is legalább annyira fontos, mint a külalak! Sajnos, még a szakmai kritika (ilyen is van már!) is gyakran csak a grafikai kivitelezést bírálja.

A Web lap gazdájának mindig szem elôtt kell tartania, hogy a lapját még az is megnézhesse, aki, horribile dictu, csak egy karakteres böngészôt használ; a lassú vonalon, vidékrôl hívó magánembernek se kelljen negyedórát várnia (és a telefonszámla miatt tönkremennie) egy hatalmas háttér-kép miatt. Legyen a Web-lapunk informatív, a HTML szabványnak megfelelô! Nem árt, ha szép - ehhez azonban leginkább jó ízlésre, esetleg grafikai ismeretekre van szükség, nem többre!

Végül egy figyelmeztetés: gondoljuk meg, mi az, amit mindenkinek meg akarunk mutatni, amely információ közreadását nem bánjuk meg! Nem biztos, hogy a telefonszámunkat, a lakáscímünket, a gyerekeink fényképét célszerû a hálózatra feltenni! És legyünk tisztában azzal, hogy a böngészés során akaratlanul is információt adhatunk magunkról - például az e-mail címünket! Vannak WWW szolgáltatók, melyek összegyûjtik az ôket felkeresôk címeit, és ezeket a listákat pénzért árusítják reklámanyagok terjesztôinek! A hibás böngészôprogramok - mint a Netscape egyik változata, míg ki nem javították - ennél többet is elárulhatnak használójukról.

Hogyan készíthetünk WWW oldalakat? Jó pénzért készítenek nekünk. De az is lehetséges, hogy a szövegszerkesztô programunk ki tudja menteni a kész anyagot HTML formátumban. Alkalmazhatunk speciális, Web-oldalak készítésére való programokat is. Léteznek konverter programok is, melyek egy adott formátumú dokumentumot fordítanak át HTML-be (ilyen a latex2html). Nem kell megijedni a HTML nyelvtôl sem. Megtanulhatjuk az elemeit egy néhány oldalas - persze, a Web-en elérhetô - leírásból, vagy példa alapján is. A böngészônk meg tudja jeleníteni, és el is tudja menteni egy tetszôleges, mintának kiválasztott oldal nyers HTML szövegét. Ezt kicsit megváltoztatva, próbálgatásos alapon megtanulhatjuk a HTML elemeit.

A WWW fejlôdése.

A World Wide Web hôskora még le sem zárult, máris megkezdôdött az új kor: az adatok automatikus Web-re kerülésének kora. A kezdeti lelkesedés múltán sokan felismerték, hogy nem lehet hôsies erôfeszítéssel, manuálisan készíteni a WWW oldalakat. A WWW-n keresztül elérhetô adatbázisokba (gondoljunk akár csak egy egyszerû telefonszám-listára) már automatikusan kell átvezetni a változásokat, a Web-re kerülô újságok HTML oldalait már programok kell, hogy generálják.

Nemsokára a hazai iskolák többsége bekapcsolódik majd az Internetbe. A kutatóintézetek, felsôoktatási intézmények és közgyûjtemények felelôssége is, hogy legyen mit keresniük az Interneten a középiskolásoknak, és a kisebbeknek! Nagy jelentôséggel bír az is, hogy Magyarország ne csak fogyasztója legyen a World Wide Web-nek, hanem szolgáltatója is! Az NIIF Program már eddig is sokat segített a hazai WWW szolgáltatások beindulásában, az elsô hálózati adatbázisok felépítésében. Reméljük, lesz folytatása is az ilyen célú pályázataiknak!


URL-ek:

MTA:   http://www.mta.hu/ 

Magyar Ottlap:   http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage.html 

NIIF:   http://www.iif.hu 

WWW Virtual Library:  http://celtic.stanford.edu/vlib/Overview.html 

AltaVista:   http://www.altavista.digital.com 

E cikk:   http://www.konkoly.hu/staff/holl/mt97.html 



<-- Vissza a 98/2 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Tartalmi kivonatok] [Akadémiai Kiadó]