Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

A júniusi szám tartalmából

Ismét gazdag tematikából válogathat az érdeklôdô, mert a három hosszabb tanulmány is egészen széles olvasótáborhoz szól és a többi rovat is sok érdekességet kínál.

Energiaforrások. A szerény és tömör cím egy harminc oldalas tanulmányt - sôt, nem túlzás azt állítani, hogy monográfiát - rejteget. Vajda György ugyanis precízen és teljes részletességgel foglalja össze az emberiség rendelkezésére álló kimerülô és megújuló energiaforrásokat. A tanulmány (ill. a szerzô) stílusa gondoskodik arról, hogy bárki könnyedén eligazodhasson az energiafajták világában. Számos táblázat szemlélteti a jelenlegi energiavagyont, és szóba kerül a 21. század energiaigényének kielégíthetôsége is.

Az elôkészületben levô szimmetria-tárgyú tematikus szám ,,elôzetese'' Hargittai István és Magdolna tanulmánya a szimmetriák szépségérôl, bár a szimmetria témájához nem igazán kell kedvcsináló. Az írás Kepler, Buckminster Fuller, Linus Pauling, Alekszandr Kitajgorodszkij, John Bernal és Pierre Curie tevékenységének összefoglalásával illusztrálja a szimmetria fogalmában rejlô lehetôségeket a két kultúra közötti kapcsolat építésében.

Hanyatlás vagy valami új születése? A 20. század végi történetírás állapotát szemlélve vissza-visszatér a kérdés. Gyáni Gábor helyzetértékelése magában rejti a választ is.

Marosi Sándornak a talajról mint a földrajzi környezet elemérôl szóló fogalommagyarázatának és az Alapozás kedvezôtlen talajokon c. könyvrôl a Könyvszemle rovatban olvasható recenziónak szomorú aktualitása van - az olaszországi hegycsuszamlás, ami ugyanis elkerülhetô lett volna a talajra vonatkozó tudományos ismeretek figyelembevételével.

A vitarovatban a tudományetikai kódex alapelveit fejti ki Beck Mihály, aki hosszú idôn át az MTA Tudományetikai Bizottságának elnöke volt. Az általa kidolgozott javaslathoz három hozzászóló fûz észrevételeket.

A hónap kérdésére pedig a két nagy pályázati alap, az OTKA és az OKTK egy-egy vezetôje válaszol. A kérdés ezúttal így hangzik: Mi a helyes elosztás?

Érdekes összehasonlítás eredményeit foglalja össze Baranyai András: az ELTE gazdálkodását veti egybe egy tipikus amerikai egyetemével, annak tudatában, hogy a gazdálkodási arányokon túl a feltételrendszer többi eleme is meghatározója a felsôfokú képzésnek.