Másfél évszázad telt el az 1848-as forradalom kitörése óta. A forradalom és az azt követô szabadságharc legfontosabb eseményei és személyiségei ismertek, és évrôl évre számos megemlékezés, ünnepi ülés foglalkozik 1848-1849-cel. A Magyar Tudomány szerkesztôsége úgy vélte, hogy a kerek jubileum alkalmából a szokványos méltatás helyett a korabeli európai helyzetképet tárja olvasótábora elé. Hat önálló tanulmány tekinti át az egyes régiók, országok sajátosságait, fejlôdési vonalait - közben mindig rávilágítva az európai összefüggésekre is. A magyar nemzeti dicsôség újabb felidézése helyett így egy reális körkép rajzolódik ki, a ,,népek tavaszának'' összeurópai háttere - a történelemkönyvek szintjét jóval meghaladó részletességgel.
Az egyes tanulmányok a Habsburg-monarchiával
(
A Magyar Tudományban majd' egy éve megindított
vita (amelyet Heller Ágnes Elmélkedés a
hiszékenységrôl c. írása váltott ki) újabb
állomásához érkezett:
Mit jelent az MTA Könyvtárának konszolidációja?
A könyvtárfejlesztési koncepciót
A májusi szám a ,,Magyarország az ezredfordulón'' c. stratégiai kutatási program pályázatán több mint kétmillió forinttal díjazott 30 munka, valamint az MTA fôtitkára által ez évben Akadémiai Ifjúsági Díjban részesített 25 pályamunka és alkotóik nevének felsorolásával zárul.
Helyesebben a két lista csak a szöveges rész
végét jelenti, mert az ismét jelentkezô
Fanyar Tudomány rovatban