Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

A májusi szám tartalmából

Másfél évszázad telt el az 1848-as forradalom kitörése óta. A forradalom és az azt követô szabadságharc legfontosabb eseményei és személyiségei ismertek, és évrôl évre számos megemlékezés, ünnepi ülés foglalkozik 1848-1849-cel. A Magyar Tudomány szerkesztôsége úgy vélte, hogy a kerek jubileum alkalmából a szokványos méltatás helyett a korabeli európai helyzetképet tárja olvasótábora elé. Hat önálló tanulmány tekinti át az egyes régiók, országok sajátosságait, fejlôdési vonalait - közben mindig rávilágítva az európai összefüggésekre is. A magyar nemzeti dicsôség újabb felidézése helyett így egy reális körkép rajzolódik ki, a ,,népek tavaszának'' összeurópai háttere - a történelemkönyvek szintjét jóval meghaladó részletességgel.

Az egyes tanulmányok a Habsburg-monarchiával (Niederhauser Emil), a Francia Köztársasággal (Vadász Sándor), Itáliával (Horváth Jenô), a felosztott Lengyelországgal (Kovács István), Nagy-Britanniával (Urbán Aladár), valamint a közép-európai államok parlamentjeinél fellelhetô párhuzamok és kölcsönhatások elemzésével (Gergely András) foglalkoznak. R. Várkonyi Ágnes tudománytörténeti tanulmánya pedig azt tekinti át, hogy miképpen reagált a Magyar Tudós Társaság a 48-as eseményekre, illetve miféle reformok zajlottak le vagy maradtak el abban a korszakban az Akadémián.

A Magyar Tudományban majd' egy éve megindított vita (amelyet Heller Ágnes Elmélkedés a hiszékenységrôl c. írása váltott ki) újabb állomásához érkezett: Tóth Tibor a tudomány és a hit határfelületeit, azok alapján pedig a világmagyarázatok néhány lehetséges alternatíváját elemzi. A vitairatnak szánt tanulmányra Heller Ágnes rögtön reagál: röviden tovább vizsgálja a hit-tudás-tudomány-vallás viszonyát.

Mit jelent az MTA Könyvtárának konszolidációja? A könyvtárfejlesztési koncepciót Náray-Szabó Gábor, az MTA fôtitkár-helyettese ismerteti, majd ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban Borzsák István aggódó sorai olvashatók a könyvtár elektronizációjával együttjáró takarékosság veszélyeirôl.

A májusi szám a ,,Magyarország az ezredfordulón'' c. stratégiai kutatási program pályázatán több mint kétmillió forinttal díjazott 30 munka, valamint az MTA fôtitkára által ez évben Akadémiai Ifjúsági Díjban részesített 25 pályamunka és alkotóik nevének felsorolásával zárul.

Helyesebben a két lista csak a szöveges rész végét jelenti, mert az ismét jelentkezô Fanyar Tudomány rovatban Kaján Tibor szellemes karikatúrái frissítik fel az addigi olvasástól vélhetôleg kissé elfáradt szemeket és fejeket.