Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

A novemberi szám tartalmából

A Magyar Tudomány novemberi száma újabb tanulmányokat szentel az információs társadalomba való átmenet során fellépô problémáknak. A folyóirat rendszeres olvasói bizonyára emlékeznek a februárban A virtuális világ realitásai - a 21. század szép új világa címmel megjelent tematikus összeállításra. Most ennek folytatása olvasható - nem akkor kimaradt tanulmányok megkésett közlésével, hanem az információs társadalom újabb és újabb problémáinak elemzése útján.

Milyen lehetôségei és ellentmondásai vannak (lesznek) a számítógépes hálózatok által teremtett közösségiségnek?

Milyen forgatókönyvei lehetnek a telematika által megteremtett fenntartható társadalomnak?

Hogyan oldható meg a polgári szabadságjogok keretében a bizalmas információk továbbításakor kívánatos adatvédelem? A mobil telefonok helyének (ma már lehetséges) behatárolásával a jövô a féltékeny házastársak, adósságbehajtók és a bûnüldözôk gyôzelmét hozza?

Mit jelent a gépiparban az új generáció, és milyen fejlôdés várható e szakterületen?

Látható, hogy mennyire szerteágazó kérdéskör. Ebbôl az alkalomból talán nem érdektelen a februári számban közölt tanulmányok újraolvasása sem.

A Magyar medicina rovatban a Halász Béla vezette kutatócsoportnak a belsô elválasztású mirigyek és az idegrendszer bonyolult kapcsolatával és kölcsönhatásaival foglalkozó vizsgálatai során kapott új eredményekrôl olvasható ismertetés.

Izsák Éva PhD-disszertációja alapján született A természeti és társadalmi környezet hatása a városfejlôdésre Budapest példáján c. tanulmány. A szerkesztôség reméli, hogy más területeken is szép számmal akad olyan disszertáció, amelyet a lap és az olvasók igényei szerint átdolgozva érdemes közölni a Magyar Tudományban.

,,2020-ra kb. egymilliárd tonna gabonára van szüksége az emberiségnek, amennyiben a populáció növekedésével lépést akarunk tartani. A mostani 600 millió tonnával ezt a kihívást csak úgy lehet felvállalni, ha jelentôsen nô a kutatásra és a szaktanácsadásra szánt pénzösszeg.'' (részlet F. Tóth Tibor Bedô Zoltánnal készített interjújából)

,,A yámi mesélô megszívja tüdejét levegôvel, és bármifajta tagolás nélkül, egyvégtében kántálja el a mesét. ... A yámik között az élelemszerzésben való jeleskedés, vagyis a nagy tüdô-ûrtartalom a kiválóság elsôszámú tanújele. Szükség is van rá, hiszen a maguk elé köpött növényi olajfolton keresztül a tengerfenékig lebámulva a halászat közben célra mennek, nemritkán igen mélyre. ... Az igen mély levegôvétel ... elfedte az eredeti tagolásokat, átalakította a narráció egész mûfaját.'' (részlet Hernádi Miklós Benedek Dezsôvel folytatott beszélgetésébôl)

Kosztolányit és Babitsot már nem lehet személyesen megszólaltatni. Helyettük és róluk azok a dokumentumok beszélnek, amelyeket Gyenes György orvosprofesszor tárt fel két klasszikus költônk sugárkezelésérôl. A tanulmány további különlegessége Antall József múzeumigazgatóként írt válaszlevele a cikk szerzôjéhez.

Külön említést érdemel a Könyvszemle rovat, nemcsak terjedelme okán, hanem a bemutatott mûvek széles spektruma miatt is. Közhely, de igaz - most mindenki találhat a saját érdeklôdésének megfelelô recenziót.

A Fanyar Tudomány pedig a karikatúrák mellett a tudománnyal kapcsolatos aforizmákat is közöl.