Folyóiratunk tudományos jellegébôl fakadóan természetes, hogy a történelmi tárgyú tanulmányokban a közismert sláger szövegével ellentétben nem csak a szépre emlékezik. A Sorsfordító évtizedek címû összeállításban olvasható mind a négy tanulmány a magyar társadalom és politika történetének egy-egy neuralgikus pontját elemzi, az egészen rövid (legalábbis történelmi mércével annak minôsülô, mert aki benne élt, annak számára hosszúnak is tûnhetett) idôszaktól a több évszázadon át tartó históriáig.
,,...Az erdélyi népek és nemzetek tragédiája
abban rejlik, hogy a nacionalista történelem- és
világszemléletnek megfelelôen az egyik fél gyôzelme
a másik vereségét jelenti. Így könnyen mártirológiai
paradicsommá lehet változtatni az erdélyi történelmet,
és ezen a történelmi megbékélési politika sem segít,
ha hitelesnek fogadja el az egyik vagy a másik nacionalista
üdvtörténetet. ... A mártirológia technikáit három
példával lehet érzékeltetni. Az elsô és kiemelt helyet
foglal el az aritmetikai mártirológia, amely egyre
inkább félfasiszta körök Auschwitz-komplexusához
kapcsolódik. ... A mártirológia második eszköze a
hôskultusz ... harmadik eszköze a hallgatás, a csend.
A csend persze sokféle lehet.'' (
,,Alig két héttel Ausztria német megszállása (az Anschluss)
után Horthy Miklós kormányzó, Magyarország államfôje
rádióbeszédet intézett az ország lakosságához. Ebben
kijelentette: `... Ausztriának Németországgal történt
egyesülése ránk nézve nem jelent mást, csak azt, hogy
egy régi jó barátunk ... egyesült egy másik régi jó
barátunkkal. ... Ennyi az egész: egyéb a mi
szempontunkból nem történt.' E szavak feltûnôen
ellentétben álltak a magyar kormányok addigi hivatalos
Ausztria-politikájával.'' (
,,Miért fontos a kollaboráció és ellenállás
témaköre? Nemcsak azért, mert fényt vet a második
világháború és a reá következô évtizedek problémáira,
hanem azért is, mert még ma is a második világháború
bûvkörében élünk. A közvéleményt, az olvasóközönséget
a második világháború jobban foglalkoztatja, mint
bármi más téma. ... A korszak megértése többé-kevésbé
hiányzik Magyarországon, mint ahogy hiányzik más
országokban is.'' (
,,A választópolgároknak 1950. október 22-én ... csak
annyi volt a dolguk, hogy bedobják az urnába a tanácstagjelöltek
névsorát tartalmazó listát. Ez azonban nemcsak joguk, hanem
kötelességük is volt. A választásoktól való távolmaradás
ugyanis rendszerellenes megnyilvánulásnak minôsült. ...
A tanácsok ünnepélyes külsôségek között megejtett nyilvános
alakuló üléseit a pártvezetés zárt ajtók mögötti
mérlegkészítései követték. Mégpedig az akkor dívó
`élezôdô
osztályharc' és az `éberség' szellemében. ... A jelentés
egyfelôl megállapítja, hogy a tanácselnökök 70 százaléka
új a közigazgatásban, másfelôl úgy értékeli, hogy
elsôsorban a végrehajtó bizottsági titkárok között
és az apparátusban sok az `osztályidegen, ... akik
belülrôl bomlasztják a tanácsokat'.'' (
A múlt megértéséhez hasonlóan fontos a jövôre való
felkészülés
is. A hazánk energiaellátásáért felelôs energiapolitikának
figyelembe kell vennie a Föld éghajlatát is befolyásoló
széndioxid-kibocsátás alakulását.
A jelenleg használatban levô gyógyszerek egyszerû molekulákból
állnak. A polimer terapeutikumok - mint
Tovább árnyalódik a fizika jövôképe is. A júliusi számban
megjelent Grüner-tanulmány és az azokra érkezett reflexiók
egyoldalúságát
Több hónap után ismét jelentkezik a Kitekintés rovat - a szokásos gazdag kínálattal.