Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

Az áprilisi szám tartalmából

Miért olyan fontos napjainkban az élelmiszerek hordozta kockázatok vizsgálata? Erre a kérdésre kimerítô választ kaphat, aki elolvassa a szám elején található cikkgyûjtemény nyolc rövid tanulmányát. A helyzetet jól érzékelteti, hogy az életfolyamatokra károsan ható anyagok 70-a a táplálékkal kerül a szervezetbe. Az MTA tavalyi közgyûléséhez kapcsolódó osztályülésen elhangzott elôadások szerkesztett változata áttekinti az élelmezés biztonságát veszélyeztetô számos tényezôt. Az állat- és humán-egészségügyi vonatkozások bemutatása során szó esik a mérgezô fehérje által okozott prion betegségekrôl, amelyeknek különbözô fajtái emberre és/vagy állatra veszélyesek. A halálos kimenetelû kergemarhakór is ilyen prion betegség. A talaj növény állat ember táplálékláncba épülô mikotoxinok (mikroszkopikus gombák anyagcseretermékei) közegészségügyi veszélyét annak felismerése óta intenzíven vizsgálják. Már mintegy százféle mikotoxin káros hatását bizonyították, az ezek közé tartozó fumonizinek például az idegrendszert károsítják. A kukoricát világszerte fertôzô fumonizin-félék emberre és állatra egyaránt toxikus hatásúak. A régóta ismert szalmonellafertôzések ellen évtizedek óta küzdenek a szakemberek, de az ilyen eredetû betegségeket (pl. az emberre nem veszélyes baromfitífuszt) még nem sikerült leküzdeni. A tanulmánycsokor a hazai helyzet mellett az Európai Unió élelmiszer-biztonsággal kapcsolatok álláspontját is ismerteti.

A következô két tanulmány is megkülönböztetett figyelmet érdemel. A tudományos fokozatot szerzett több mint 4000 személy által 1997-ben kitöltött kérdôívek alapján a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai elemezték a tudományos minôsítéssel rendelkezôk élet- és munkakörülményeit. Az összefoglaló értékelésben a demográfiai jellemzôk mellett a tudósok anyagi helyzetére és pályaútjára vonatkozó megállapítások is szerepelnek.

Ugyancsak egészen széles réteget érint az alkotói díjak közterheirôl szóló tanulmány, amellyel a szerzô, Faludi Gábor célja az, hogy az adó- és járuléktörvények egyes pontjainak értelmezésével elôsegítse a közterheket elôíró szabályok elônyös alkalmazását a jogszerûség keretei között.

Vajda Ferenc az informatika újabb térnyerését mutatja be, egyebek között a kollaboratórium és a kiszámítástudomány újkeletû fogalmának segítségével.

A Kitekintés kínálatából kiemeljük az utolsó éveiben Magyarországon letelepedett világhírû fizikusról, Vlagyimir Gribovról szóló személyes hangú visszaemlékezést és az amerikai Holocaust-kutatás áttekintését.

A posztmodernséggel és a tudományos kutatás értékelésével kapcsolatos vitákat átmenetileg lezáró írások és az azokban foglalt érvek nem jelentik azt, hogy e viták a késôbbiekben nem lángolnak fel újra.

A Könyvszemle recenziói ezúttal a következô tudományágakkal kapcsolatos mûveket ismertetnek: filozófia, fizika, irodalomtörténet, nyelvtudomány, mentálhigiéné, hadtörténet, történettudomány, de az esetek egy részében nem egészen jogos egyetlen tudományág megnevezése.

A szerkesztôségbe érkezett könyvekrôl e számunktól kezdve nemcsak a bibliográfiai adatokat közöljük, hanem egy bekezdésnyi tartalmi összefoglalót is, mivel ennyi színvonalas könyv részletes bemutatására és értékelésére sajnos nincs lehetôség.