Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

Az augusztusi szám tartalmából

A tíznél több tanulmány ugyan a magyar századokról szól, de a szerzôk között külföldi tudósok is szerepelnek. Az illem kedvéért velük kezdjük a lapszám bemutatását. Richard Plaschka osztrák történész a kötelességet és a lojalitást mint az egyéni felelôsség tényezôit vizsgálja történelmi párhuzamok tükrében. Lehet, hogy az árulásról és a lázadásról eddig kialakult (vagy kialakított) fogalmaink átértékelésre szorulnak.

Michel Durand-Delga saját szakterületén, a geológiában a múlt században kialakult francia-magyar tudományos kapcsolatokat mutatja be, külön kiemelve, hogy a magyar geológia mennyit profitált a ,,francia kapcsolatból''.

A hazai szerzôk tanulmányai tovább színesítik a palettát. A teljességre való törekvés nélkül felhívjuk a figyelmet Szabadváry Ferencnek a másfél évszázadot átfogó magyar barokk kor iskolarendszerét és természettudósait bemutató tanulmányára, továbbá Romány Pál írására, amelyben Darányi Ignác miniszteri tevékenységén keresztül rajzolódik ki a századforduló agrárpolitikája.

Kiemeljük még Bodri Ferenc cikkét Bánócziné Balogh Vilmáról, akinek írói, mûfordítói, de különösen az irodalomhoz kapcsolódó szervezô tevékenysége ,,egy sóhajnyi fôhajtást mindenképpen megérdemel''.

Kürti László tanulmányának végérôl is szó szerint érdemes idézni. A szerzô az elvégzetlen magyarságkutatás kapcsán azt írja, hogy ,,Az észak-amerikai magyarság még mindig jelentôs népcsoportot képvisel: az 1990-es népszámlálás szerint csak az USA-ban 1582302 fô vallotta magát magyar származásúnak; ezzel szemben csak 147902 beszél rendszeresen otthon anyanyelvén. A magyarság intézményei, a magyarságtudat azonban lassan felmorzsolódik a globális kultúra és a harmadik világ bevándorolt csoportjainak tömegeiben."

A hónap kérdésére válaszoló Palugyai István, aki a Tudományos Újságírók Európai Szövetségeinek Uniójában alelnöki tisztséget tölt be, a sajtó tudományos ismeretterjesztô szerepérôl szólva egyebek között így fogalmaz: ,,A kutatóknak meg kell érteniük, hogy a jó tudományos újságíró nem egyszerûen a tudós tolmácsa''.

A Szakmagyar rovat az Internet nyelvi udvariasságával foglalkozik. Az augusztusi szám az elmaradhatatlan Könyvszemlével zárul.