Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

A júniusi szám tartalmából

A tudomány rohamos fejlôdése és az ezredforduló közelsége saját kutatási területük helyzetének bemutatására ösztönzi az egyes tudományágak képviselôit, akik rendre felvázolják az utóbbi idôk eredményeit és a közeljövôre vonatkozó kilátásokat is. Ezúttal a kémiáról, illetve annak egyes részterületeirôl adunk közre ezredfordulós pillanatfelvételt.

Márta Ferenc a kémia lehetôségeit és feladatait ismertetve kitér a korszerûbb anyagok elôállításával kapcsolatos eljárásokra, az energiahasznosítás optimalizálására, az életfolyamatok alapvetô kémiai reakcióinak felderítésére és az új vegyületek megjelenése által keltett környezetvédelmi problémákra. A vegyipar állapotát - különös tekintettel a magyarországi helyzetre és fejlesztési törekvésekre - Szépvölgyi János foglalja össze. Zrínyi Miklós egy újonnan kialakult diszciplína, a biológiai kémia ígéretes kutatásaiba nyújt bepillantást. Az aktív, lágy anyagok elôállításával és használatával foglalkozó tanulmányhoz nélkülözhetetlen kiegészítést nyújt az intelligens anyagok mibenlétét megmagyarázó írás a Fogalmak-értelmezések rovatban. A néhány hónapja Nagylengyelben bekövetkezett gázkitörés miatt közérdeklôdésre tarthat számot a szén-dioxidos kôolaj-kitermelési eljárással foglalkozó cikk is ( Biró Zoltán).

Témájában a kémiai blokkhoz kapcsolódik Schôn Istvánnak a Magyar Medicina rovatban megjelent írása, amelyben a világ gyógyszeriparában érvényesülô tendenciák mellett a szerzô azt vizsgálja, hogy mennyire tud megfelelni a magyar gyógyszeripar a kihívásoknak.

A hónap kérdésére adott válaszában Niederhauser Emil történész-akadémikus ismerteti a balkáni konfliktusok kialakulásának sok évszázados gyökereit.

Ugyancsak aktuális és világméretû gond a szellemi tulajdon védelmének megoldása az információs társadalomban. Errôl a kérdésrôl Vámos Tibor fejti ki személyes véleményét.

A kutatási eredmények népszerûsítô terjesztését, a tömegtájékoztatás fontosságát két rövid írás is elemzi. Talán nem véletlen, hogy mindkettônek fizikus a szerzôje (Pócsik György és Lovas Rezsô), hiszen ez a kutatási terület a legköltségesebbek egyike.

Ismét jelentkezik a Kitekintés rovat - benne az egyes írások címei önmagukért beszélnek.

Az állandó rovatok közül újra a Könyvszemle a legterjedelmesebb, s a szerkesztôségi szándék a visszajelzések szerint összhangban van az olvasók igényeivel. A júniusi számban egyebek között a következô könyvekôl olvasható recenzió:
Diószegi István: Bismarck és Andrássy. Magyarország a hatalmi politikában a XIX. század második felében;
Szamuely László - Csaba László: Rendszerváltozás a közgazdaságtanban - közgazdaságtan a rendszerváltozásban;
Békés megye régészeti topográfiája;
Balázs Géza: Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón;
Stephen Schneider: A nagy földi laboratórium. Kísérlet, amelyben bolygónk a tét;
George C. Williams: A pónihal lámpása. Terv és cél a természetben