Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840
A márciusi szám tartalmából
A szimmetria hétköznapi fogalom, a nem beavatottak számára
talán az elsô pillanatban
nehezen hihetô, hogy egyszersmind különféle
tudományok által vizsgált jelenség. A szimmetria léte
vagy hiánya természeti, azaz tudományos okokkal
magyarázható, miként az is, hogy az ember miért
tartja szépnek vagy olykor unalmasnak a tökéletes
szimmetriát. A szimmetria szerteágazó
kutatásának eredményeit nem lehet egyetlen lapszámban
bemutatni, még a magyar vonatkozásúakat sem. A most
közreadott szimmetria tárgyú cikkgyûjtemény csak
néhány tudományterület és mûvészeti ág szempontjából
tekinti át a szimmetria szerepét, s az összeállítás
a szimmetria interdiszciplináris jellegét is
megmutatja.
Darvas György bevezetô tanulmányából egyebek
között az is kiderül, hogy miért vált fontossá
a legutóbbi évtizedekben a szimmetriaelvek alkalmazása
a tudományban, s hogy a magyar tudósok és mûvészek
ezen a téren is úttörô munkát végeztek. A múltba
visszatekintve Hajnóczi Gábor a reneszánsz
szimmetriaértelmezést ismerteti. Perjés Zoltán
a szimmetriák csoportelméleti megközelítésével,
a véges és folytonos szimmetriákkal, majd a
részecskefizikában kimutatható szimmetriasérülés
jelentôségével foglalkozik, végül az általános
relativitáselmélet szimmetria-vonatkozásainak
említése kapcsán leszûrhetô az a tanulság, hogy
a szimmetriának bármilyen méretskálán helye van
a természetben. Kálmán Alajos a szerves
kristályokat alkotó molekulák 230 tércsoportjának
szimmetriaösszefüggéseit tekinti át, s magyarázatot
ad a kitüntetetten elôforduló tércsoportok gyakoriságára.
Gévay Gábor a kaleidoszkóp példáján azt is
bemutatja, hogy a rend és rendezetlenség kapcsolata
hogyan válik az esztétikum forrásává, tanulmányából
továbbá kiderül, hogy a tükrök számának csekély
növelésével a szimmetria kimeríthetetlenné válik.
Szoboszlai Mihály a számítógépes mûszaki tervezés
ábrázoló geometriai vonatkozásait tekinti át.
Az élettudományok egyik jelentôs eredménye az emberi
test alapvetô aszimmetriáinak magyarázata. Hámori
József elsôsorban az agyi aszimmetriák hatását tekinti
át. A tanulmánygyûjteményt a szimmetria két további
területen betöltött szerepének bemutatása zárja:
Balogh Tibor a pszichológia, Tusa Erzsébet
a zene szimmetriaviszonyaiból ad ízelítôt.
Ugyancsak ebben a számban kapott helyet Laky Teréz
tanulmányának második, befejezô része, amelyben a szerzô
a foglalkoztatás hazai helyzetét tekinti át a legfrissebb
statisztikai adatok alapján. Az európai helyzettel
az elôzô számban megjelent - és rögtön nagy
visszhangot kiváltott cikk foglalkozik.
Az Akadémián megindított ,,diszciplína-viták'' kapcsán
ismét felvetôdött az interdiszciplináris kutatások
nehéz besorolhatósága, sôt kirekesztése. E vita kapcsán
Garai László saját példáján mutatja be, hogy milyen
helyzetbe kerülhet az, aki interdiszciplináris kutatási
témát mûvel.
A Könyvszemle rovatban az alábbi mûvekrôl olvasható
recenzió:
Huszár Tibor: A politikai gépezet 1951 tavaszán
Magyarországon
Kövér György: Losonczy Géza
Gombár Csaba: Államoskönyv
Dunka Sándor - Fejér László - Vágás Isvtán: A verítékes
honfoglalás
György Éger - Josef Langer (eds.): Border, Region and
Ethnicity in Central Europe.
A márciusi szám közli az Országos Kiemelésû
Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány
által 1998-ban támogatásban részesített pályázatok
listáját is. Az odaítélt támogatás összege meghaladja
a százmillió forintot, és 112 pályázat között oszlik meg.
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Tartalmi kivonatok] [Akadémiai Kiadó]