Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840


A márciusi szám tartalmából

A szimmetria hétköznapi fogalom, a nem beavatottak számára talán az elsô pillanatban nehezen hihetô, hogy egyszersmind különféle tudományok által vizsgált jelenség. A szimmetria léte vagy hiánya természeti, azaz tudományos okokkal magyarázható, miként az is, hogy az ember miért tartja szépnek vagy olykor unalmasnak a tökéletes szimmetriát. A szimmetria szerteágazó kutatásának eredményeit nem lehet egyetlen lapszámban bemutatni, még a magyar vonatkozásúakat sem. A most közreadott szimmetria tárgyú cikkgyûjtemény csak néhány tudományterület és mûvészeti ág szempontjából tekinti át a szimmetria szerepét, s az összeállítás a szimmetria interdiszciplináris jellegét is megmutatja.

Darvas György bevezetô tanulmányából egyebek között az is kiderül, hogy miért vált fontossá a legutóbbi évtizedekben a szimmetriaelvek alkalmazása a tudományban, s hogy a magyar tudósok és mûvészek ezen a téren is úttörô munkát végeztek. A múltba visszatekintve Hajnóczi Gábor a reneszánsz szimmetriaértelmezést ismerteti. Perjés Zoltán a szimmetriák csoportelméleti megközelítésével, a véges és folytonos szimmetriákkal, majd a részecskefizikában kimutatható szimmetriasérülés jelentôségével foglalkozik, végül az általános relativitáselmélet szimmetria-vonatkozásainak említése kapcsán leszûrhetô az a tanulság, hogy a szimmetriának bármilyen méretskálán helye van a természetben. Kálmán Alajos a szerves kristályokat alkotó molekulák 230 tércsoportjának szimmetriaösszefüggéseit tekinti át, s magyarázatot ad a kitüntetetten elôforduló tércsoportok gyakoriságára. Gévay Gábor a kaleidoszkóp példáján azt is bemutatja, hogy a rend és rendezetlenség kapcsolata hogyan válik az esztétikum forrásává, tanulmányából továbbá kiderül, hogy a tükrök számának csekély növelésével a szimmetria kimeríthetetlenné válik. Szoboszlai Mihály a számítógépes mûszaki tervezés ábrázoló geometriai vonatkozásait tekinti át. Az élettudományok egyik jelentôs eredménye az emberi test alapvetô aszimmetriáinak magyarázata. Hámori József elsôsorban az agyi aszimmetriák hatását tekinti át. A tanulmánygyûjteményt a szimmetria két további területen betöltött szerepének bemutatása zárja: Balogh Tibor a pszichológia, Tusa Erzsébet a zene szimmetriaviszonyaiból ad ízelítôt.

Ugyancsak ebben a számban kapott helyet Laky Teréz tanulmányának második, befejezô része, amelyben a szerzô a foglalkoztatás hazai helyzetét tekinti át a legfrissebb statisztikai adatok alapján. Az európai helyzettel az elôzô számban megjelent - és rögtön nagy visszhangot kiváltott cikk foglalkozik.

Az Akadémián megindított ,,diszciplína-viták'' kapcsán ismét felvetôdött az interdiszciplináris kutatások nehéz besorolhatósága, sôt kirekesztése. E vita kapcsán Garai László saját példáján mutatja be, hogy milyen helyzetbe kerülhet az, aki interdiszciplináris kutatási témát mûvel.

A Könyvszemle rovatban az alábbi mûvekrôl olvasható recenzió:
Huszár Tibor: A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon
Kövér György: Losonczy Géza
Gombár Csaba: Államoskönyv
Dunka Sándor - Fejér László - Vágás Isvtán: A verítékes honfoglalás
György Éger - Josef Langer (eds.): Border, Region and Ethnicity in Central Europe.

A márciusi szám közli az Országos Kiemelésû Társadalomtudományi Kutatások Közalapítvány által 1998-ban támogatásban részesített pályázatok listáját is. Az odaítélt támogatás összege meghaladja a százmillió forintot, és 112 pályázat között oszlik meg.


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Tartalmi kivonatok] [Akadémiai Kiadó]