Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

A novemberi szám tartalmából

A kockázat és biztonság témakörében korábban megjelent (Magyar Tudomány, 1999. 1. szám) cikkgyûjteményhez is kapcsolódik Michelberger Pál tanulmánya a szubjektív kockázati tényezôk csökkentésérôl. Egy konkrét példát - egy artistamutatvány kockázatát - elemezve egyebek között az is kiderül, hogy az egyéni ellenállóképesség növelése és az érzékenység csökkentése egyúttal a kockázatos mûveletek során elszenvedett károsodást is csökkenti. Ezért is szükséges az életminôség és az egészségi állapot javítása.

Kolin Péter tanulmánya pedig az információs társadalommal foglalkozó korábbi tematikus számainkhoz kapcsolódik, bár nagyon egyéni elképzelést vázol. A digitális forradalom a kultúrafelfogást is megváltoztatja. A szerzô párhuzamot von a biológiai és a kulturális fejlôdés között.

Biacs Péter tanulmánya az élelmiszerek biztonságáról ugyancsak korábbi tematikus számokhoz (Magyar Tudomány, 1999. 1. és 4. szám) kapcsolódik. A cikk részletes és megnyugtató képet ad a hazai élelmiszer-szabályozásról és minôségbiztosításról, bemutatva az élelmiszerekhez kapcsolódó kockázatelemzést is.

A Magyar medicina rovatban két magyar származású amerikai kutatóorvos, Sinkovics József és Horváth József saját eredményét, a melanoma vírus onkolizátum vakcinával történô sikeres kezelését ismerteti.

Az MTA intézethálózatának megôrzése és reménybeli fejlesztése érdekében most Venetianer Pál akadémikus fejti ki véleményét. Öt érvet sorakoztat fel az önálló intézetek szükségessége mellett (szakterület, méret, minôség, infrastruktúra és a tevékenység jellege).

A hónap kérdésére adott válaszában Meskó Attila geofizikus akadémikus, az MTA fôtitkárhelyettese foglalja össze, hogy a természeti erôkön kívül milyen tényezôk vezettek az augusztusi törökországi földrengés rendkívül nagy veszteséglistájához. Fénykép is szemlélteti az emberi felelôtlenség szerepét: az egymás melletti házak egyike szinte épen maradt, míg a rosszul épített romokban hever. A tektonikai mozgásokat nem lehet leállítani, de a földrengések okozta kár körültekintô tervezéssel és kivitelezéssel jelentôsen mérsékelhetô.

Honnan származik a tudományos nagyság és hírnév? Erre a kérdésre keresi a választ Braun Tibor és Pálos Andrea. Valóban a családi név gyakoriságával fordított arányban áll a kiválóság valószínûsége?

A focihoz nálunk mindenki ért (s ez meg is látszik a hazai labdarúgás jelenlegi állapotán). A népszerû sportág a nyelvvédôket és nyelvújítókat is munkára serkentette: a sportnyelvújítás során született kétszáz új magyar szó jelentôs része a focinak köszönhetô (l. Pottyondi Nóra rövid tanulmányát a Szakmagyar rovatban).

A Kitekintés írásainak témája a tartalomjegyzékben szereplô címekbôl azonnal kiderül.

A 100 éve született Békésy Györgyre és a Nobel-díjas tudós életmûvére emlékezik Kovács László. Az érdekességet fokozzák a szöveget kísérô fényképek.

A Könyvszemle rovatban az alábbi mûvekrôl olvasható recenzió:
- Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században (Niederhauser Emil);
- N. Szabó József: Magyar kultúra - egyetemes kultúra (Majoros István);
- Békés Vera: A hiányzó paradigma (Sándor Klára);
- Bayer József: A politikatudomány alapjai (Johancsik János);
- A Környezetvédelmi kiskönyvtár eddig megjelent 6 kötete (Puppán Dániel);
- Varga Csaba - Tibori Tímea (szerk.): Magyar jövôképek (Tamási Péter);
- Bozóki András - Sükösd Miklós (szerk.): Magyar anarchizmus (M. Kondor Viktória);
- Az 1956-os Intézet 1998-as évkönyve (Szilágyi Mihály).