200 évvel ezelőtt, 1800-ban született a fizika kiemelkedő magyar kutatója és oktatója, Jedlik Ányos. A keresztségben az Isván nevet kapta, majd amikor belépett a bencés rendbe, szerzetesi neve Ányos lett. Tanulmányait szülőfalujában, a felvidéki Szímőn kezdte, azután Nagyszombaton, Pozsonyban, végül Pannonhalmán folytatta. 1822-ben a pesti Tudományegyetemen doktorált. Ott egyik szigorlati tárgya a fizika volt, s ez meghatározta pályafutását. Életét a fizika kutatásának és oktatásának szentelte. 53 éven át folytatott tanári munkát, tudományos tevékenységét pedig nyugalmazása után is folytatta, egészen 95 éves korában bekövetkezett haláláig. 1895-ben Győrben hunyt el.
Mint oktató a fizika minden fejezetét tanította, de érdeklődése középpontjában a villamosságtan állt, legjelentősebb eredményeit ezen a területen érte el. Jedlik Ányos legalább annyira foglalkozott a villamosság alkalmazásának gyakorlati kérdéseivel, mint elméleti alapjaival. Bár 38 éven át a Tudományegyetem fizika professzora volt, joggal tekinthetjük az első magyar elektrotechnikusnak is.
Ez az oka, hogy életművének bemutatására a Magyar Elektrotechnikai Múzeum vállalkozott, s a megnyitót tudományos ülésszakkal kapcsolta össze. Az ott elhangzott előadások főbb gondolatait foglalja össze jelen cikk, három előadó közös írásaként. Bár az ülésnek az Elektrotechnikai Múzeum adott helyet, az előadások nem korlátozódtak az elektrotechnikára, hanem igyekeztek felhívni a figyelmet az egyéb területeken végzett tevékenységére is.
.
.
.