A Magyar Tudományos Akadémia
2006. május 30-i, rendkívüli elnökségi ülésének állásfoglalása
Az MTA elnöksége üdvözli, hogy a politikai és gazdasági döntéshozók egyre nagyobb figyelmet tanúsítanak a magyar tudomány iránt, valamint hogy csatlakoznak az Akadémia által elindított reformfolyamatról zajló vitákhoz. Tisztában vagyunk annak jelentőségével, hogy az Akadémia minőségelvű megújulása és nemzetközi orientációjú fejlesztése példaként szolgál az egész ország versenyképességét javítani igyekvő törekvésekhez.
Ezért az elnökségi ülésen elhangzott vita alapján a következő konkrét kezdeményezések indulnak:
I. Az elnökség fontosnak tartja, hogy a politikai-gazdasági döntéshozatal képviselői és a sajtó munkatársai mind többen rendelkezzenek felelősségükkel arányos ismeretekkel a magyar tudomány, a tudományos kutatómunka jellegzetességeinek és az MTA működésének tényeiről – ami megóvná őket a járatlanságról tanúskodó nyilvános megszólalások kínos gyakorlatától. Ezért közvetlen tájékoztatást nyújtunk nekik minderről, melynek kiemelt témakörei:
• a Magyar Köztársaság Alkotmányának rendelkezései a tudományművelés szabadságáról és autonómiájáról;
• a tudományos kutatás értelme, fontossága a szellemi tőke működőképességének megalapozásában, az innovációs lánc fennmaradásában, az egyetemi oktatás színvonalának biztosításában és a nemzeti, euro-atlanti kultúra egészében;
• a mindennapi, azonnali bevételtermelés és a közösségek, gazdaságok, szellemi produktumok hosszú távú működését lehetővé tevő értékteremtés különbségei;
• az USA és az Európai Unió stratégiai irányváltása az alapkutatások preferálása érdekében;
• az Akadémia jogállása, döntési kompetenciái;
• az akadémiai intézethálózat mint a magyar tudományos kapacitás egyhatodát kitevő intézményi kör leírása;
• az akadémiai kutatóhálózat európai teljesítményei;
• az OTKA mint az alapkutatások legfontosabb támogató intézménye és annak teljes döntéshozatali-anyagi függetlensége az Akadémiától;
• az Akadémia szerepvállalása a kutatóegyetemi modell megerősödésében a másfél száz támogatott felsőoktatási kutatócsoportja révén;
• a tudóstámogatásban részesülő háromezer vezető magyar kutató, egyetemi oktató, kutatás-fejlesztő egzisztencális biztonságának jelentősége a tudásgazdaság szellemi háttere, a félmilliós felsőoktatási hallgatói közösség színvonalas oktatása és a közügyek szakmai megalapozottságú intézése érdekében;
• az Akadémia mint a legfiatalabb korátlagú kutatási hálózat Magyarországon és Európában, az ezt lehetővé tevő, fiatal kutatóknak szóló státusfejlesztések rendszere;
• az Akadémia által fenntartott Bolyai-ösztöndíjprogram keretében hatszáz fiatal, teljesítményelvű pályáztatással kiválasztott oktató-kutató munkafeltételeit javítja az egyetemek számára.
II.
Az elmúlt parlamenti ciklusokban igen jó együttműködés
alakult ki az illetékes országgyűlési
bizottságok tagjaival, akik mindig szakpolitikusi
hozzáértéssel és értékelvű
érzékenységgel foglalkoztak a tudomány
ügyeivel. Ezért, megelőzve a jövőre
esedékes, a magyar tudomány helyzetéről
szóló országgyűlési beszámoló
benyújtását, a most megválasztott
Országgyűlés Oktatási és Tudományos,
Gazdasági, Költségvetési, ill. Kulturális
Bizottságának tagjaihoz eljuttatjuk a
magyar és európai tudománypolitika
folyamatait bemutató monitoringjelentésünket.
III. Az Akadémia ma a leghitelesebb közintézmény és a legnagyobb hatóerejű köztestület. Ezért az akadémiai reformról és magyar tudománypolitikáról nyilvános, tv- és internetes vitát indítunk a legilletékesebbek, a magyar tudományos köztestület tizenkétezer tagjának lehető legteljesebb informálásával, bevonásával, valamint a széles társadalmi közvélemény tájékoztatásával.
IV. Az akadémiai reform eddig megtett intézkedési és lefolytatott vitáinak eredményei alapján támogatjuk az MTA vezetésének konkrét reformlépéseit:
• a kutatás szabadsága és a tudomány autonómiája alkotmányos elvének megvédése érdekében szükség esetén az Alkotmánybíróság állásfoglalásának kérése;
• az intézethálózat koncentrálása az inter- és multidiszciplinaritás követelményeinek és a nemzeti kutatólaboratóriumok szervezeti elveinek megfelelően, figyelemmel az uniós források elérhetőségének tartalmi és területi prioritásaira;
• nemzetközi pályázatok kiírása a kutatóhelyek vezetésére
• a kutatói életpályamodell egységbe foglalt fejlesztése, az ehhez szükséges helyzetfeltárás, szervezés és képviselet ellátása az egyetemekkel együttműködésben;
• a természettudományos szakember-utánpótlás drámaian rossz tendenciáinak megfordítására alkalmas kommunikációs és finanszírozási kezdeményezések indítása;
• az Akadémia köztestületi demokratizmusának szélesítése a köztestület tagjainak tájékoztatása és bevonása révén, ami lehetővé teszi, hogy a központi döntéshozatali mechanizmusban a túlburjánzott testületi rendszert egy hatékony, a kompetenciát és felelősséget egyértelműen megjelenítő és kellőképpen rugalmas döntési folyamat váltsa fel;
• a kutatóegyetemi fejlesztések támogatása az akadémiai kutatóhálózat közreműködésének egyetemi megállapodásokban rögzített kialakításával;
• az MTA saját költségvetési tervezésében a matching fund elv továbbvitele, arányának további növelése a bázisfinanszírozás rovására;
• egyetemi kutatócsoportok klaszterekbe szerveződésének ösztönzése;
• köztestületi kezdeményezések, amelyek érdemben bevonják a magyar tudományos közéletet a tudománypolitika, a kutatás-fejlesztés, valamint a tudományos hátteret és kultúrát igénylő nemzeti ügyek megvitatásába, stratégiaalkotásába és végrehajtásába;
• szervezeti átvilágítás alapján a központi titkárság szolgáltatás-elvű átalakítása;
•nemzetközi kezdeményezések az európai tudományos autonómiák és kutatásszervezetek körében az uniós alapkutatási potenciál megerősítése érdekében.
<-- Vissza a 2006/7 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]