Boda Miklós hozzászólása
Török Ádám A krétakör közepén: K+F és innovációs stratégiai dilemmák Magyarországon 2006-ban című tanulmányához szeretnék ezúton hozzászólni.
Nem tartom szerencsésnek az alap- és alkalmazott kutatások éles szétválasztását. Úgy gondolom, kétfajta jó kutatás létezik, az egyiknél a hasznosíthatóság, a másiknál pedig a kiválóság a mérvadó.
Számunkra valóban a kutatási eredmények gazdasági vagy társadalmi hasznosíthatósága a legfőbb szempont, azonban nemcsak a tanulmány által említett közvetlen, hanem közvetett formában is. Nem az alap- és alkalmazott kutatások szembeállítására törekszünk, hanem arra, hogy egymással összhangban, egymásra épülve hozzanak eredményt. Itt jegyezném meg, hogy a KSH adatai alapján Magyarországon a költségvetési ráfordítások 41 %-a megy alapkutatásokra, ami jóval fölötte van az EU által célként kitűzött 30 %-nak. Ebből is látszik, hogy az állam nem az alapkutatások visszaszorítására törekszik. A hivatal pályázatainak kiírásánál valóban minden esetben szem előtt tartjuk az eredmények hasznosíthatóságát, ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy kizárnánk az alapkutatásokat. Példának említeném a Jedlik Ányos-programot, melyben kiemelten szerepelnek az alapkutatások, illetve a 2006-ban indított Öveges József és Polányi Mihály programokat is.
A hivatal Tudás, Alkotás, Érték című kutatás-fejlesztési és innovációpolitikai stratégiáját az Európai Unióban általánosan elfogadott célokkal összhangban dolgoztuk ki. Ennek értelmében helyeztük a fő hangsúlyt a versenyképesség növelésére, az együttműködésre, az erőforrások koncentrálására, a tudományos eredmények hasznosíthatóságra.
Stratégiánk alapelvei a fókuszálás, hasznosíthatóság és a regionalitás. Ezek mentén fogalmaztuk meg prioritásainkat és a konkrét elérendő célokat.
A hasznosíthatóság szempontjából rendkívül fontos mérőszám a szabadalmak száma. A KSH adatai alapján Magyarországon az állami kutatóhelyeken létrehozott szabadalmak száma az elmúlt években szinte fordított arányban állt a K+F ráfordításokkal. A vállalati szférában ez fordítva van. A szabadalmak számának alakulása egyben a hasznosíthatóság-orientáltságot is jelzi. Ezért tartom nagyon fontosnak a Török Ádám által is említett együttműködés megerősítését a kutatóintézetek, egyetemek és a vállalkozások között. A Pázmány Péter program keretében olyan kutatóegyetemek létrehozását támogatjuk, melyek minden esetben együttműködnek a régió vállalkozásaival. A vállalkozások jelenléte a pályázó konzorciumban biztosítja a kutatások hasznosíthatóság-orientáltságát, míg az egyetemek megfelelő kutatói hátteret tudnak nyújtani nekik.
A cikkben a szerző kitér az egyetemek szerepére a kutatásban, valamint hogy az oktatás- és K+F politikának meg kellene állapodnia az egyetemek szerepéről a K+F stratégiában. A korábban említett kutatás-fejlesztési és innovációpolitikai stratégiát az NKTH – többek között – az OM-mel együttműködve dolgozta ki, így az egyetemekről szóló részről is egyetértés van az intézmények közt.
A kutatói előrejutás, hálózatépítés valóban nagyon fontos elem. Stratégiánkban fontos szerepet kap a fiatal kutatók képzési és foglalkoztatási támogatása. Az NKTH 2006-ban meghirdetette a Kozma László programot, mely támogatást nyújt innovatív vállalkozások számára fiatal kutatók alkalmazásához. Szintén a fiatal kutatók támogatását célozza a Polányi Mihály és az Öveges József program.
Jelenleg Magyarországon a K+F ráfordítás a GDP ~1 %-a, ezen belül az állami és a vállalati K+F ráfordítások aránya 2:1. Célunk, hogy 2010-re ez az arány legalább megforduljon, az állami ráfordítások szinten tartása mellett. A tavalyi évben, az APEH adatai szerint, a K+F-et végző vállalatok száma 450-ről 630-ra nőtt. Ez nagymértékben köszönhető annak, hogy az innovációs járulék befizetése helyett a vállalkozások inkább választják a saját K+F tevékenységet. Tehát nem a Török Ádám által említett strukturális problémáról van szó, így célunk elérhető.
Összességében úgy gondolom, hogy Török Ádámnak számos kérdésben igaza van, ám a cikk több helyen is téves felvetésekkel él, melyeknek tisztázását fontosnak tartottam, hogy pontosabb helyzetkép alakuljon ki a magyar K+F és innováció helyzetéről.
Boda Miklós
elnök, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
<-- Vissza a 2006/7 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]