erősíti azoknak a tradicionális gyógyszereknek a
hatását, amelyek ellen számos plazmódium faj rezisztenssé vált az
évtizedek folyamán. Egereken végzett kísérletek azt mutatják, hogy a
szer kombinálható a régi, kinint és klorokinint tartalmazó
orvosságokkal.
A maláriát okozó paraziták a vörösvértestekben
élnek, ahol lebontják az oxigént szállító hemoglobint, és külön
stratégiájuk van arra, hogy az ilyenkor keletkező, számukra mérgező
hem csoportot nem toxikus anyaggá alakítsák. Az új vegyület ezt a
folyamatot gátolja, de egyidejűleg felfüggeszti azt a rezisztenciát,
amelyet számos kórokozó a hasonló hatásmechanizmussal működő kinint és
származékait tartalmazó gyógyszerek ellen kifejlesztett. A rezisztens
plazmódiumfajok ugyanis olyan mutációval rendelkeznek, amelyek a
kininszerű vegyületek jelenléte ellenére képesek a hem csoport
méregtelenítését elvégezni. Az új vegyület az e mutáció eredményeként
működő enzim funkcióját is felfüggeszti, a kutatók ezért kettős
hatásmechanizmusról beszélnek. Az eddigi állatkísérletek sikeresek
voltak, de Kellyék hangsúlyozzák, hogy legalább tíz év, míg a
gyógyszerfejlesztés valamennyi állomását végigjárva, piacra kerülhet
az új gyógyszer.
A malária elleni szerek kutatása világszerte
kiemelt támogatást élvez, hiszen évente 250 millió ember betegszik
meg, és 880 ezer hal meg ebben a betegségben. És sok szakember szerint
a klímaváltozás miatt nőni fog a malária által fenyegetett területek
nagysága is.
Nature, 2009. DOI:
10.1038/nature07937
Petefészekből őssejtek
Kínai kutatók azt állítják, hogy felfedezésüknek köszönhetően
megdőlhet az a dogma, amely szerint a nők adott számú petesejttel
születnek. Vu Ji (Ji Wu) és munkatársai (Jiao Tong Egyetem, Sanghaj)
ugyanis felnőtt egerek petefészkében új petesejtek és egészséges
utódok létrehozására alkalmas őssejteket találtak. Amennyiben emberben
is találnak ilyen sejteket, az új utakat nyithat bizonyos meddőségek
kezelésében.
A kutatók ötnapos és felnőtt egerek petefészkéből
először olyan sejteket izoláltak, amelyek termelik a petesejtekre
jellemző MVH nevű fehérjét. Ezektől elválasztották a gyorsan osztódó
sejteket, majd mikor már befejezték az osztódást, külön sejtkultúrában
tenyésztették őket. Ezt követően a sejteket olyan egerek petefészkébe
juttatták, amelyeket korábban kemoterápiával meddővé tettek, azaz
petesejtjeit elpusztították. Az állatok petefészkében hamarosan új
petesejtek jöttek létre, sőt, az állatok teherbe estek, és egészséges
utódoknak adtak életet.
Hogy az utódoknak az implantált sejtekből való
származását bizonyítsák, Vuék fluoreszkáló fehérjével jelölték meg az
őssejteket. Néhány utód valóban hordozta a fluoreszcens fehérjét.
Természetes a jövőben független laboratóriumoknak
is meg kell ismételniük ezeket az eredményeket ahhoz, hogy a
tudományos világ tényként elfogadja őket. Korábban ugyanis voltak már
olyan adatok, amelyek arra utaltak, hogy a csontvelőben vagy a
petefészekben lehetnek petesejtek produkálására képes őssejtek,
ezekből azonban sosem sikerült utódokat létrehozni.
Ha a kínai kutatók valóban petesejtek létrehozására
alkalmas őssejteket fedeztek fel, még mindig nyitva marad a kérdés,
hogy felnőtt nőkben is vannak-e ilyenek, és ha igen, milyen funkciójuk
lehet. A Harvard Medical School kutatója, Jonathan Tilly, aki 2004-ben
először azonosított petefészek eredetű őssejtszerű sejteket, a New
Scientist-nek így kommentálta a kínaiak eredményeit: „…az őssejtek
jelenlétéből nem következik, hogy ezek a sejtek csinálnak is valamit.”
Mások szerint nem kell, hogy „csináljanak” valamit,
elég, ha léteznek az emberi petefészekben. Már ez is új lehetőségeket
teremthet bizonyos meddőségi problémák kezelésében, illetve az
őssejtkutatásban.
Nature Cell Biology, 2009. DOI:
10.1038/ncb1869
A légszennyeződés lassíthatja
a magzat növekedését
Amerikai kutatók (School of Public Health, University of Medicine and
Dentistry, New Jersey) közel 336 ezer, 1999 és 2003 között New Jersey
államban világra jött újszülött adatait elemezve arra a
következtetésre jutottak, hogy a magzati korban elszenvedett
légszennyeződés befolyásolja a gyermek születési súlyát. A kutatók az
anyák otthonának kb. 10 km-es környezetében lévő mérőállomások
légszennyeződési adatait is összegyűjtötték, és ezekből átlagot
számítottak a terhességek időszakaira.
Azt találták, hogy az első és harmadik
trimeszterben a szállópor koncentrációjának minden 4
mikrogramm/köbméteres emelkedése növelte az alacsony születési súly
kockázatát, és a levegő nitrogén-oxid koncentrációja is negatív
korrelációt mutatott a születési súllyal.
David Rich és munkatársai azt is megállapították,
hogy a levegőben lévő szállópor mennyisége a méhlepény leválásának
kockázatával is összefüggést mutatott.
A kutatók nem szolgálnak magyarázattal a
jelenségre. Korábbi feltételezések szerint a levegőben lévő szennyező
anyagok csökkentik a magzathoz jutó oxigén és tápanyag mennyiségét.
Journal of Epidemiology and Community
Health, Apr 2009; doi:10.1136/jech. 2008.082792
|