Feltárul a Világegyetem

A Természet Világa 2009. évi I. különszámában valóban feltárul a Világegyetem – ahogyan ezt a lap címe is sugallja. 2009-ben ünnepelte a világ a Csillagászat Nemzetközi Évét. Volt is ok az ünneplésre, hiszen Galilei négyszáz évvel ezelőtt fordította először a csillagos ég felé teleszkópját, örökké megváltoztatva ezzel az Univerzumról, a minket körülvevő világról vallott ismereteinket.

Ám a különszám olvasója mégsem emlékkötetet tart a kezében. A Feltárul a Világegyetem nem Galilei életét és felfedezéseit mutatja be 96 színes oldalán, noha a nagy tudósról természetesen több cikk is megemlékezik. A kiadó elsődleges célja a Galilei óta eltelt négy évszázad fejlődésének nyomon követése, s a csillagászat tudománya jelenlegi legnagyobb kihívásainak bemutatása. Így bár az apropót a négyszáz évvel ezelőtti események adják, a különszám naprakész információkkal szolgál, miközben a csillagászat egyes területeit összefoglaló módon is bemutatja.

Az első két cikk Galilei életét, felfedezéseit, azok jelentőségét mutatja be (Vekerdi László és Horvai Ferenc tollából). Ezután Galileo Galilei Csillaghírnök című művének részletei következnek Csaba György Gábor tolmácsolásában. Hetesi Zsolt egy, a Galilei életével kapcsolatban szinte mindig fölmerülő kérdést boncolgat A Galilei-per tanulságai című cikkében, a perrel kapcsolatos nézeteket egészen új megvilágításba helyezve.

A különszám második része a csillagászat máig legfontosabb eszközéről, a távcsőről szól. Szabados László, a különszám szerkesztője, a távcső négy évszázados fejlődésén kíséri végig az olvasót, s hasonlóan tesz Székely Péter is. Szabados a felfedezések, Székely elsősorban a műszaki fejlesztések oldaláról mutatja be a teleszkóp eddigi történetét. Ám a különszám továbbmegy – miért kéne a jelenben megállni? Fűrész Gábor cikke a távcső jövőjéről, a jelenlegi távcsőfejlesztési tervekről szól.

A kiadvány következő, s egyben legnagyobb blokkja a csillagászat tudományának különböző területeit mutatja be egy-egy összefoglaló jellegű cikkben, a legújabb eredmények alapján. Illés Erzsébet a Naprendszer-kutatásról, Kun Mária a galaktikus, Frey Sándor az extragalaktikus csillagászatról ír, Kővári Zsolt és Hotya Hajni a csillagászat Nobel-díjat érő eredményei közül válogat. Ezután az új megfigyelési módszereket bemutató cikkek sorában Kovács József tollából az

űrcsillagászat fejlődésének történetéről, eredményeiről olvashatunk, Szokoly Gyula pedig a röntgencsillagászatot mutatja be. Haiman Zoltán egy, a csillagászatban igen népszerű kérdéskörrel, a csillagok és fekete lyukak születésével foglalkozik. A nem elektromágneses sugárzásban vizsgálódó csillagászati „távcsöveket” (neutrínótávcső, gravitációs hullámdetektor) mutatja be cikkében Vasúth Mátyás. A teljes terjedelmében színes különszám sokszínűségét tovább emeli a Silberer Vera által Szalay Sándorral, a Johns Hopkins Egyetem kutatójával készített interjú, melynek során napjaink csillagászának munkájával, kutatásaival ismerkedhetünk meg. Ugyanerről a kérdésről saját tapasztalatai alapján számol be Kiss László az Így dolgozik egy XXI. századi csillagász című cikkében. A csillagászat területeinek bemutatása Malcolm S. Longair kozmológiát, illetve Kálmán Béla napfizikát tárgyaló cikkével folytatódik.

A különszám végül a magyar csillagászattal, a csillagászati megfigyelések lehetőségével foglalkozik. Zsoldos Endre a magyar csillagá­szat történetét mutatja be az elmúlt évszázadok nemzetközileg is nagy elismerést kivívó csillagászain keresztül, majd hazai amatőrcsillagászok mutatják be eredményeiket – lenyűgöző fotók segítségével. Szatmáry Károly ezután a csillagászat oktatásáról, illetve az ismeretterjesztés jelenlegi helyzetéről értekezik, a záró cikkben pedig Kolláth Zoltán a fényszennyezésről, illetve az ezzel kapcsolatos legújabb hazai eredményekről ír.

A Természet Világa csillagászat iránt érdeklődő olvasói számára komoly segítségül szolgálhat Szatmáry Károly összefoglalója a különszám végén, amely a hazai információforrások mellett A Természet Világában az elmúlt években megjelent csillagászati-űrkutatási témájú cikkeket is felsorolja.
Talán nem szükséges tovább dicsérni a megjelenésében, terjedelmében és tartalmában is unikális különszámot, hiszen aki kézbe veszi, észre fogja venni, hogy olyan műről van szó, amely nem hiányozhat a csillagászat iránt érdeklődők polcáról. (Feltárul a Világegyetem, a Természet Világa 2009. évi I. különszáma, szerk. Szabados László, kiadja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, 96 színes p.)

Horvai Ferenc
a Nagy Károly Csillagászati
Közhasznú Alapítvány elnöke