Ön szeretne új lendületet vinni az SZBK-ba,

ami egyben új kutatók és kutatási irányok meghatározását is jelenti. Konkrétan milyen irányokra gondol, hol keresi azokat a fiatal

– vagy nem fiatal – új kutatókat, akik ezeket az új irányokat képviselnék?

Új kutatási irányok meghonosítása új kutatókkal kulcskérdés a központ jövője szempontjából. A nemzetközi trendek, a Szegedi Biológiai Központ adottságait figyelembe véve kijelölhetőek azok az irányok, amelyekben fejlődnünk kívánatos. A teljesség igénye nélkül felsorolok néhány, az SZBK profiljába illeszkedő modern kutatási irányt: a klasszikus genomika újabb variánsai, például az epigenetika, ahol a speciális DNS-módosítások DNS-szekvenciától független kódolását vizsgálják; a transzkriptómia, ahol a fehérjét nem kódoló DNS-szakaszok átíródását tanulmányozzák; a génkifejeződés új szabályzóinak felderítése stb. A technológiai fejlődés és a felgyülemlett információtömeg eredményeként lehetőség van teljes rendszerek működésének vizsgálatára, a rendszerbiológia látványos eredményeket mutat fel. Nem csökken a szerkezetbiológia jelentősége, a szerkezet–funkció kapcsolat vizsgálata új fehérjeszerkezetek megismerésével töretlenül fejlődik, fontos új elem az alapvetően szerkezet nélküli fehérjék családjának feltárása. Különös jelentőséget ad a szerkezetvizsgálatoknak, hogy Szegeden felépül az ELI, az ultragyors nagyenergiájú impulzusokat szolgáltató lézer: ennek egyedülálló alkalmazásai vannak a szerkezetkutatásban, illetve a nagyon gyors biológiai folyamatok tanulmányozásában. Nagy lehetőségeket kínál az egyes molekulák vizsgálata. Érdekes terület a baktériumkolóniák kollektív viselkedésének, evolúciójának megértése, különösen speciális struktúrájú életterek által befolyásolva.

Meggyőződésem, hogy előnyben kell részesíteni az orvosi irányultságú kutatásokat – ez az irány nagy lehetőséget ígér a közeljövőben.

Ezek tehát a lehetséges, kívánatos, szóba jöhető irányzatok. Az a tapasztalatom, hogy lényeges szakmai újítás döntően csak új kutatók alkalmazásával honosítható meg. Kulcskérdés tehát a megfelelő kutató megtalálása: olyan kutatót keresünk, aki már bizonyította, hogy alkalmas eredményes kutatásra, új csoport alapítására. Az a véleményem, hogy döntő a megfelelő jelölt azonosítása. A fejlesztés tehát nem úgy történik, hogy meghatározzuk a kutatandó területet, és keresünk hozzá embert, mert így nem érünk el sikert. A járható út az, hogy nagyjából kijelöljük a tág területet, amely illik az SZBK profiljába – például ez lehet a fenti felsorolás bármelyike, és azután a jelölt kiválósága az igazi választás alapja. Alapvetően tehát embert választunk. Így működik ez a legjobb helyeken a világban, például egyes Max Planck intézetek tematikája teljesen megváltozik vezetőváltáskor, illetve egyetemi intézetek profilja alakul át tanszékvezetők nyugdíjazásakor.

A megfelelő jelölteken múlik tehát gyakorlatilag minden, az ő megtalálásuk a lényeg. Hol keressük őket? Mindenhol: akár Magyarországon, akár külföldön. Legígéretesebb forrás a fiatalon külföldre távozott olyan kutatók hazacsábítása, akik új témát sajátítottak el, számottevő eredményeket értek el. Ezek felderítése nagyon fontos, ezt szorgalmazom a szenior kutatóknál. Erőnk szerint kiemelten támogatjuk e kutatók hazatelepülését.

Különleges új lehetőség e területen a nemrég indított Lendület Program, az MTA egészen kiváló kezdeményezése: ez a fentiekre az általunk eddig elérhetőnél összehasonlíthatatlanul jobb, hatásos lehetőséget nyújt. Feladatunk ennek legjobb kihasználása.

Hogyan, milyen módszerekkel fűzné szorosabbra az intézetek közötti kapcsolatokat, hogyan lehetne jobban megtalálni a közös munkaterületeket, közös kutatási programokat?

A központ mérete determinálja az intézetek közötti együttműködés által kínált előnyöket, de egyben az együttműködés gátjait is. Az előny által nyújtott lehetőségeket maximálisan ki kellene használni. Természetesen az, hogy számos, egymástól aránylag távoli témát művelnek a központban, és ezek kölcsönhatása megsokszorozhatja az eredményességet, lényegesen új kutatási témákat alakíthat ki. Az együttműködést gátolja is a központ mérete: a négy intézet aránylag elkülönült a szociális és a tudományos élet tekintetében. Az intézetek mérete, a csoportok, kutatók száma akkora, hogy ezek képviselnek jól kezelhető, áttekinthető egységeket. Az információ áramlása intézeten belül jó, az intézetek között jobb kellene, hogy legyen.

A helyzet javítása a központ kutatói közösségének jobb összekovácsolásával érhető el, fontos lenne a különböző intézetekben dolgozó kutatók rendszeres szakmai eszmecseréje, lehetőleg kötetlen formában. Különböző intézkedéseket tervezek e helyzet javítására. Korábban a központ szemináriumi rendszere az egyes intézetek szemináriumaiból állt össze: itt alapvetően az adott intézet valamennyi kutatója beszámol kutatásairól, a szűkebb szakmának szóló stílusban, részletességgel. Bár a szemináriumok nyilvánosak, mégis az a tapasztalat, hogy csak a téma iránt különösen érdeklődő kutatók vesznek rajtuk részt. E szemináriumi rendszert részben átalakítjuk: a szeniorkutatók témáikról nagyobb ívű előadásokban számolnak be, és ezeken a központ valamennyi szenior kutatójának részvételét elvárjuk. Bevezetjük a központi szemináriumok rendszerét: itt havi rendszerességgel kiemelkedő hazai vagy külföldi vendégek adnak elő a teljes kutatói közösségnek. Úgy gondolom, e rendezvények, az őket követő diskurzusok stimulálni fogják kutatóink együttműködését.

A Szegedi Biológiai Központ tradicionális éves konferenciája az úgynevezett Straub-napok. E rendezvényeket késő ősszel tartjuk. Intenzíven gondolkozunk azon, hogyan érjük el, hogy ez is az együttműködés serkentője legyen. Alapvető gondolat itt is a témavezetők összefoglaló jellegű, a nyitott kérdéseket, perspektívákat hangsúlyozó prezentációinak előnyben részesítése, a más szempontokat, gondolkozásmódokat képviselő kutatók érdeklődésének felkeltése.

Mindezek mellett nagy jelentőséget tulajdonítok a kutatókkal folytatott személyes eszmecseréknek, fontos feladatom, hogy személyes ráhatással segítsem e folyamatot.

Mit vár attól, hogy az SZBK bekapcsolódhat a szegedi ELI (szuperlézer) biológiai alkalmazásával

kapcsolatos kutatásokba? Vannak-e már most konkrét tervei, ötletei?

Óriási lehetőség az ELI Szegedre kerülése, ritkán adatik meg, hogy egy abszolút élvonalbeli technika testközelbe kerül. A szegedi ELI speciális tulajdonsága, hogy nagyenergiájú, nagyon rövid lézerimpulzusokat fog szolgáltatni. Ezeknek számos biológiai alkalmazása van: a nagyon gyors biológiai folyamatok követése, a szerkezetvizsgálat kerül először szóba. A biológiai óriásmolekulák szerkezete, működés közbeni mozgása centrális kérdéskör, ebben nyújt óriási lehetőségeket az eszköz. A nagyon rövid impulzusokkal lehetőség van elvileg nem kristályos fehérjék szerkezetének meghatározására is. Nagyon gyors biológiai folyamatok jellemzésére egészen új lehetőség nyílik itt, hiszen e lézer fog nagyenergiájú, a biológiai kísérletekben is jól (rutinszerűen) használható attoszekundumos impulzusokat szolgáltatni. A központban, elsősorban a Biofizikai Intézetben, folynak releváns kutatások, elsősorban a nagy időfeloldású kísérletek tekintetében. Van néhány témánk, amelyekben direkt módon alkalmazhatjuk az új lézert. Természetesen sok teljesen új lehetőség is felmerül, ezek tanulmányozása jelenleg folyik. Ilyen irányú kísérleteink egyébként általában kooperációban zajlanak a magyar (szegedi és budapesti) lézerfizikusokkal, akik e terület kiválóságai, és az ELI létrehozásában is fontos szerepük van. E területek az ELI által nyújtott lehetőségekkel felértékelődnek, mindent megteszünk, hogy az ELI elkészültére minél több releváns problémával-kísérlettel, illetve felkészült fiatal szakemberrel rendelkezzünk.

Úgy gondolom, hogy az előre látható menetrend szerint megfelelően készülünk a nagyműszerre.

Hogyan lehetne még több olyan kutatójuk,
akik a Lendület Fiatal Kutatói Program keretében hívhatóak haza, elég csak a példa, hogy Önöknél már dolgozik két ilyen munkatárs, vagy tervez operatív lépéseket arra, hogy ez a tendencia folytatódjék?

Valóban, az első két év mindegyikében volt sikeres pályázónk a Lendület Fiatal Kutatói Programban. Óriási jelentősége van e programnak az egész kutatóhálózat jövője szempontjából, hiszen a támogatás úgymond nyugati színvonalú lehetőséget kínál a csoportalapításhoz. Ez valóban jó lehetőség arra, hogy a legjobb, nyugaton is „piacképes” fiataljainkat hazahozzuk – és itthon tartsuk. Elhangzik néha olyan vélemény, hogy magyar viszonyok között túlzott ez a támogatás. Az a helyzet, hogy a legjobb önállósodó kutatók esetén valóban ilyen színvonalú támogatást, azaz lehetőséget kell kínálnunk, hogy nálunk folytassák munkájukat. Persze minden jól teljesítő kutatónak jó lenne ilyen mértékű támogatást adni, de amíg erre nincs lehetőség, fel kell vállalni, hogy néhány valóban megfelelő, a jövőt képviselő fiatalnak megadjuk. Kiváló döntése volt ez az MTA vezetésének.

A kutatói gárda megújítása a kulcsa központunk jövőjének. Mindenképpen el kell érnünk, hogy minden évben legyen alkalmas jelöltünk. Kiemelt feladatuk az igazgatóknak, illetve a szenior kutatóknak a megfelelő személyek felkutatása – akár tőlünk kerültek külföldre, akár nem. Vállaltam, hogy a főigazgatói keretből fedezzük a „toborzás” költségeit: látogatás, bemutatkozó szeminárium stb. Ráadásul ez a program a kutatóintézetek közti differenciálás eszköze is, hiszen sikeres munka esetén a támogatás beépül az intézet költségvetésébe, azaz így hosszú távon jelentősen megnő a jól teljesítő kutatóhelyek támogatása.

Hogyan lehetne jobban kihasználni azt a helyzetet, hogy az intézetben a teljes biológia repertoárja jelen van?

Ez a kérdés nagyon hasonlít a másodikra. Arról van szó, hogy az SZBK előnye más, hasonló kutatóhelyekkel szemben, hogy egy helyen a teljes repertoár megtalálható, vagyis kiváló lehetőség nyílik összetett kérdések tanulmányozására, újszerű megközelítésre. Ezt a lehetőséget szerintem az SZBK nem használja ki kellőképpen, ennek a központot alkotó intézetek nem elegendően intenzív szakmai kapcsolata az oka. Különböző, nem hozzáadott bürokráciát képviselő intézkedésekkel igyekszem javítani a szakmai kapcsolatot a különböző intézetek csoportjai között: az intézeti szemináriumok egy részét közös összefoglaló megbeszéléssé alakítjuk, összintézeti szemináriumsorozatot indítottunk, amelyeken jó lehetőség van szakmai megbeszélésekre. Általában a különböző intézetek szakmai kapcsolatait próbálom minden eszközzel erősíteni.

Hogyan tervezi, hogy az SZBK rendszeresen megjelenjék kutatásaival, annak eredményeivel vagy részeredményeivel a társadalom előtt, vagyis vannak-e tervei a tudománykommunikáció javítása terén?

Nagyon fontos kérdésről van szó, hiszen a társadalommal láttatnunk kell, mire költjük a kutatásra fordított pénzt.

Korábban is nagy energiát fektetett az SZBK a tudomány kommunikációjára, a jövőben az intenzitás fokozásáról, illetve új lehetőségek megragadásáról lehet beszélni. Kibővítettük meglévő kapcsolatainkat a helyi sajtóval, tévével: az általunk arra érdemes eredményekről rendszeresen beszámolnak. Élő, jól működő csatornáink vannak országos fórumokhoz. Az MTA központi tudománykommunikációs aktivitása is jelentősen javult a legutóbbi időben.

Fokozzuk aktivitásunkat a társadalmi szervezetekben való láthatóságunk tekintetében: a tudományos nyílt napok az eddigieknél nagyobb intenzitással folynak.

Szeged város, a Szegedi Tudományegyetem, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Szegedi Biológiai Központ részvételével megvalósítási szakaszban van az úgynevezett Agóra Szeged Pólus intézmény, amely újszerű közművelődési intézményként fogja szolgálni egyebek mellett a tudományos ismeretterjesztést. Ebben az SZBK úgynevezett disszeminációs látványlabort hoz létre, ahol a legmodernebb olyan kutatásainkat ismertetjük, amelyek jellegüknél fogva látványos bemutatóra adnak lehetőséget, reményeink szerint élvezetes, lebilincselő módon tudjuk itt bemutatni kutatásainkat. Ebben az SZBK-t és tágabb értelemben a biotechnológiai fejlesztéseket hozzuk közelebb a nagyközönséghez.