Az orvosi kísérletekben nincs egyenjogúság

Közismert, hogy egyes betegségek másként zajlanak le férfiaknál, mint nőknél. A jelenség évtizedek óta ismert, és nem csak az emberi faj esetében jól dokumentált. A Nature most szerkesztőségi jegyzetében és Vélemények rovatában három dolgozatban is azt tárgyalja, hogy az orvosi kutatásokban fennálló aránytalanságnak komoly következményei vannak a nők egészségügyi ellátásában.

Az első cikk megállapítja, hogy a klinikai vizsgálatokban a nők jelentősen alulreprezentáltak. A gyógyszervizsgálatok részvevőinek kevesebb, mint negyede nő. Különbség lehet a nemek közt számos kór – autoimmun betegségek, pszichológiai rendellenességek, vagy a nők és férfiak egyaránt vezető halálozási okaként szereplő szív- és érrendszeri betegségek – esetén az előfordulás gyakoriságában, súlyosságában, a jelentkező tünetekben.

Kényes etikai kérdést vet fel a második cikk. A nemek közötti különbség legtriviálisabb megnyilvánulása a terhes nők esete. Nekik is szükségük lehet kezelésekre, gyógyszerekre, miközben hormonegyensúlyuk jelentősen megváltozott, ráadásul a magzattal is számolni kell. A szerző szerint szükség volna speciális, terhes nőkön végzett klinikai vizsgálatokra is. Nem megengedhető, és a nemzetközi etikai irányelveknek is ellentmond, hogy az állapotosakat a legtöbb klinikai vizsgálatból rutinszerűen kizárják.

A harmadik cikk szerint a nemek szerinti aránytalanságok már az állatkísérleteknél kezdődnek. Közel kétezer, 2009-ben publikált állatkísérletet megvizsgálva, tíz különböző tudományterületből nyolcban a kísérleti állatok nemében a hímek javára jelentős aránytalanság volt. Legnagyobb az ideg- és a gyógyszertudományokban, amelyekben 5,5:1, illetve 5:1 volt az arány. Például a szorongásos és depressziós kórképek a nők körében kétszer gyakoribbak, mégis az ezekkel kapcsolatos emlősállat-kísérletekben többségükben hím egyedek szerepelnek.

Putting Gender on the Agenda (Editorial). Nature. 10 June 2010. 465, 7299, 665.

doi:10.1038/465665a

Kim, Alison M. – Tingen, Candace M. – Woodruff, Teresa K.: Sex Bias in Trials and Treatment Must End. Nature. 10 June 2010. 465, 7299, 688. doi:10.1038/465688a

Baylis, Françoise: Pregnant Women Deserve Better. Nature. 10 June 2010. 465, 7299, 689. doi:10.1038/465689a

Zucker, Irving – Beery, Annaliese K.: Males Still Dominate Animal Studies. Nature. 10 June 2010. 465, 7299, 690. doi:10.1038/ 465690a

Érezhető a vodka szerkezete?

Amerikai és orosz kutatók felderítették, mi lehet az oka annak, hogy a vodkakedvelők közül sokan ragaszkodnak egy-egy márkához, holott, mint a szerzők is írják, a vodka lényegében színtelen és íztelen, 40% alkoholtartalmú tiszta etil-alkohol-víz elegy.

Öt népszerű vodkamárkát hasonlítottak össze egymással és kémiailag valóban szupertiszta víz-etanol oldatokkal. A csúcstechnológiákat is alkalmazó vizsgálataik alapján a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a vodkák nem annyira összetételükben, mint inkább oldatszerkezetükben térnek el egymástól, és különböznek a tiszta víz-alkohol rendszertől is. Feltételezésük szerint a nyomokban jelenlévő kísérőanyagok megváltoztatják a molekulák között fellépő hidrogénhíd kötéseket, és ennek eredményeként különböző mértékű – az egyes márkákra jellemző – belső rendezettség alakul ki az alkohol- és a vízmolekulák között.

Hu, Naiping – Wu, D. – Cross, K. et al.: Structurability: A Collective Measure of the Structural Differences in Vodkas. Journal of Agricultural and Food Chemistry. Article ASAP. Publication Date (Web): 21 May 2010. doi:10.1021/jf100609c

Forró tűvel rajzolt nanoáramkör

A méretcsökkenésben lassan határaikhoz érkező szilícium-alapú integrált áramköröket a jövőben felváltó utód lehetséges alapanyagának sokan a grafént tekintik, amely egy kétdimenziós (egy atomréteg vastagságú) grafitréteg. A grafénáramkörök elvileg kisebbek, gyorsabbak, és kisebb energiaigényűek lehetnek, mint a szilíciumból készültek.

Egy nemzetközi kutatócsoport, amerikai, koreai és francia résztvevőkkel, most viszonylag egyszerű, egylépéses módszert publikált nanoméretű grafénáramkör előállítására.

Az eljárás során, melyet termokémiai nanolitográfiának neveznek, grafén-oxid-rétegből indulnak ki, és erre az elektromosan szigetelő tulajdonságú anyagra egy pontosan pozicionálható és mozgatható fűtött tűvel (egy atomerő-mikroszkóp letapogató tűjével) „írnak”. A felület közelében mozgatott meleg tű alatt helyi termikus redukció következtében vezető tulajdonságú grafén- (vagy részlegesen redukált grafén-oxid) vonal keletkezik, melynek vezetőképessége (a redukáltság foka) a tű hőmérsékletének változtatásával hangolható. Egy így rajzolt vonalban a grafén-oxid vezetőképességének tízezerszeresét is elérték, vastagságban pedig a kísérletek során 12 nanométerig sikerült lemenni.

Eddig kétféle grafén-oxidon próbálták ki sikerrel a módszert, az egyiket szilícium-karbidból, a másikat grafitporból állították elő. A tű kopását vagy a réteg repedezését nem tapasztalták, és az eljárás olyan gyors, hogy áramkörök előállításához feltehetően gyakorlatban is alkalmazható.

Wei, Zhongqing – Wang, D. – Kim, S. et al.: Tunable Reduction of Graphene Oxide for Graphene Electronics. Science. 11 June 2010. 328, 1373–1376. doi: 10.1126/science. 1188119

Ellenanyag műanyagból

Amerikai és japán kutatók olyan műanyag nanorészecskéket fejlesztettek ki, amelyek a melittin nevű méhméreg ellenanyagaként viselkednek.

Természetes körülmények között az ellenanyagokat az immunrendszer termeli, és feladatuk az, hogy ellenséges anyagokat vagy mikroorganizmusokat szelektíven csapdába ejtsenek és semlegesítsenek.

A kutatók a Kaliforniai Egyetemen dolgozó Kenneth Shea vezetésével egy katalizátor segítségével érték el, hogy a műanyag nanorészecskék úgy illeszkedjenek a méhméreg molekuláihoz, mint kulcs a zárhoz. A technikát molekuláris imprintingnek nevezték el. Kísérleti egereknek méhmérget adtak be, majd húsz másodperccel később az állatok egyik része „nano-kezelésben” részesült, míg a másik nem kapott semmit. A kezelt csoportban 60 százalékos volt az életben maradás, a kezeletlen egerek azonban elpusztultak. A nanorészecskék a melittinhez kötődve kivonták azt a vérből. Ezért csökkentek az állatok mérgezéses tünetei, és ezért volt jelentős az életben maradás a kezelt csoportban.

A kutatók szerint ezzel megszülettek az első kísérleti bizonyítékok élő szervezeteken arra, hogy tervezhetők teljesen mesterséges, ellenméregként bevethető ellenanyagok. Egyelőre azonban a nano ellenanyagok jóval kevesebbet tudnak, mint az igaziak, hiszen képtelenek kommunikálni az immunrendszer sejtjeivel és más molekuláival.

Hoshino, Yu – Koide, Hiroyuki – Urakami, Takeo et al.: Recognition, Neutralization, and Clearance of Target Peptides in the Bloodstream of Living Mice by Molecularly Imprinted Polymer Nanoparticles: A Plastic Antibody. Journal of the American Chemical Society. DOI: 10.1021/ja102148f

Ultrahangos agykezelés

Egérkísérletek szerint az agy különböző területei stimulálhatók ultrahangimpulzusokkal. Az eredmény nyomán talán ki lehet majd fejleszteni az agy vizsgálatára és rendellenes működésének kezelésére egy új módszert.

Az agy aktivitásának stimulálására használt módszerek vagy sebészeti úton beültetett elektródákat igényelnek, vagy, mint például a transzkraniális (koponyacsonton keresztül végzett) mágneses stimulációnak, gyenge a felbontóképességük, pontosságuk. Ilyen kezeléseket használhatnak bizonyos idegrendszeri kórképek, például epilepszia, Parkinson-betegség, depresszió vagy kóma kezelésére.

A most közzétett eredmények szerint a rágcsálók különböző agyterületein sikerült ultrahanggal aktivitásnövekedést kiváltani, és olyan motoros válaszokat is generáltak, melyeket eddig csak beültetett elektródákkal tudtak elérni. A kutatók szerint milliméteres pontossággal lehet ingerelni az agyterületeket, és az eljárás egyszer akár a kognitív képességek módosítására is alkalmas lehet.

Tufail, Yusuf – Matyushov, Alexei – Baldwin Nathan et al.: Transcranial Pulsed Ultrasound Stimulates Intact Brain Circuits. Neuron. 10 June 2010. 66, 5, 681–694.

doi:10.1016/j.neuron.2010.05.008