Összefoglalás

Az MTA Környezet és Egészség Bizottsága 2009. december 10-én konferenciát rendezett. E tudományos ülésen elhangzott előadásokon az előadók ismertették a máj-, a gyerekgyógyászati-, a bőr-, a fej-nyaki és a hólyagdaganatok azon csoportjainak okát és ellátási helyzetét, amelyekre a klímaváltozás és a következményes migráció hatást gyakorol.

Az International Panel on Climate Change (IPCC) 2009-ben közzétette IV. jelentését. E jelentésben többek között vezető szerepet játszik a klímaváltozás környezet-egészségügyre gyakorolt hatása. Hazánkban erről az összefüggésről kitűnő összefoglalást olvashattunk Páldy Anna és Berencsi György tollából (Páldy – Berencsi, 2009).

Mi a probléma onkológiai vonatkozásait kívántuk részletesebben megtárgyalni. Ennek érdekében az MTA Környezet és Egészség Bizottsága 2009 decemberében A klímaváltozás hatása az onkológiai gyakorlatban címmel tudományos ülést tartott. A legfontosabb problémákat igyekeztünk elemezni kiváló szakemberek segítségével. A konferencia megállapításait szeretnénk a tudományos nyilvánosság elé tárni – annál is inkább, mert hazánk az utóbbi évtizedben közvetlenül és közvetve is a migráció terévé vált, ami nemcsak a fertőző betegségek új, széles skáláját eredményezte, hanem feltételezhetően egyes daganatos betegségek megszaporodásához is vezetett. E kórképek pedig esetleg új tünetekkel is jelentkezhetnek (Boyle – Levin, 2008).

A klímaváltozás az emberi egészséget több irányban befolyásolhatja:

a.) gyakoribbá válik a hőség, aszály alakulhat ki;

b.) következményként tűzvész pusztíthat;

c.) a csapadékeloszlás extrém értékek között változhat, és óriási szélviharok kísérhetik;

d.) árvizek léphetnek fel, amelyek földcsuszamlásokat eredményezhetnek.

E természeti csapások a népességet lakóhelye elhagyására kényszeríthetik, fokozva ezzel a migrációs szándékot. Nemcsak a klímaváltozás, hanem egyéb tényezők is szükségessé teszik a fokozott onkológiai aktivitást. Ezek közül kiemelhetők a következő tényezők:

• A hazai felsőoktatás intézményei egyre több, a klímaváltozás által sújtott országokból (afrikai, dél-ázsiai államok, India stb.) származó diákot vonzanak.

• Elterjedőben van az ún. keleti étkezési kultúra, amelynek nélkülözhetetlen velejárója az élelmiszerek és a kiszolgáló személyzet folyamatos és szabad áramlása (Kína, Vietnam, Indonézia, India, Maghreb-országok stb.) (Illés, 2009).

• A globális turizmus egyre nagyobb méreteket ölt.

• A személyi kiküldetések száma megnőtt (közös tudományos kutatások, művészeti csoportok tartós tevékenysége stb.).

A felsorolt kategóriák daganatos betegségeinek profilja is tágabb ismeretanyagot követel meg

minden onkológustól. Ennek érdekében azokat a daganatos lokalizációkat tűztük napirendre, amelyek leginkább rászorulnak diagnosztikus áttekintésre és terápiás bővítésre.

Dank Magdolna a májdaganatok problematikáját elemezte. A májrák gyakorisága a migrációban részt vevő országokban rendkívül magas. Ennek oka a hiányos vagy toxikus táplálkozás, és az idült hepatitis → cirrhosis → karcinoma kórfolyamat. Schuler Dezső és Garami Miklós a gyerekgyógyászati vonatkozásokat foglalta össze. Egyes klímaváltozástól érintett országokban a fehérvérűség és a nyirokcsomó-daganatok bizonyos speciális formái gyakrabban fordulnak elő. A gyermekonkológia azonban úrrá lett a legtöbb rosszindulatú daganaton. Az előadók 80%-ot meghaladó gyógyulásról számoltak be saját és nemzetközi centralizált gyógyító központjaik statisztikája alapján. Liszkay Gabriella a bőr daganatainak modern kezelési módszereit foglalta össze. Nyilvánvaló, hogy az UV-sugárzás fokozódása és a bőr malignomáinak megszaporodása között összefüggés van. Az onkodermatológia tehát kiemelt figyelmet érdemel. Kásler Miklós írása a fej-nyaki daganatok előfordulásának bemutatására, különös tekintettel a szájüregi daganatok okainak nyomozására és korszerű ellátására vállalkozott. Előadásában helyet kapott a papilloma vírus oki szerepe, a genetikai összefüggések, a Délkelet-Ázsiára/Indiára jellemző bételdió-fogyasztás, illetve az EB-vírus által okozott garatrák. Romics Imre záró előadásában a hólyagrák és a bilharziosis közötti összefüggést ismertette, és beszámolt a hólyagrák korszerű klinikai ellátásáról. A Nílust övező államok veszélyeztetetteknek tekinthetők, mivel a vízben élő bilharzia a hólyag falában megtelepedve elindíthatja a rákosodás folyamatát.

A konferencia tervezésében szerepet vállalók (Petrányi Győző, Poór Gyula, Eckhardt Sándor) most annak reményében bocsátják útjára a rendezvény fontos megállapításait, hogy azok értő és cselekvő olvasói szándékkal fognak találkozni. Hiszik, hogy az orvosi oktatásban és ezen belül az onkológiai szakképzésben a következő években kedvező változás következik be. Az ismeretanyag bővülése valamennyiünknek jól felfogott érdeke.
 

Kulcsszavak: klímaváltozás, migráció, onkológiai oktatás
 

IRODALOM

Páldy Anna – Berencsi György (2009): A klímaváltozás és ennek környezet-egészségügyi hatása. Népegészségügy. 87, 322–338.

Boyle, Peter – Levin, Bernard (2008): World Cancer Report 2008. 1-508. WHO International Agency for Research on Cancer • WEBCÍM > 

Illés Sándor (2009): Magyarország vonzásában. A KSH NKI kutatási jelentései 85. Statisztikai tájékoztató. 97–98. • WEBCÍM >