A szociális helyzet hatása
a daganatos betegségek előfordulásában
Van azonban az urbanizáción, migráción kívül még egy fontos
összefüggés a klímaváltozás és a daganatos betegségek között – és ez a
klímaváltozás következtében fokozódó szegénységnek a daganatok
gyógyíthatóságával való összefüggése. A szegénység egészségtelen
életmódot, rosszabb egészségügyi ellátottságot jelent. Nem meglepő
tehát, hogy számos külföldi és hazai tanulmány mutatta ki, hogy a
szociális-kulturális helyzet és a halálozás között kapcsolat van.
Igazolható az is, hogy hasonló az összefüggés a daganatos betegségek
vonatkozásában is, sőt 2009-ben közölt svédországi felmérések szerint
még fokozódik is a rossz szociális helyzet kedvezőtlen hatása a
tumoros mortalitásra (Kristinsson et al., 2009). A lyoni Nemzetközi
Rákkutató Központ 1997-ben húsz ország rákos halálozásának adatait
gyűjtötte össze, és elemezte a különböző társadalmi osztályba tartozás
alapján. Megállapítható volt, hogy a legalacsonyabb jövedelmű V.
társadalmi osztályba tartozók tumoros halálozásának relatív rizikója
mind a nőknél, mind a férfiaknál szignifikánsan nagyobb volt a
legmagasabb, I. társadalmi osztályba tartozókénál. Az is szembeötlő,
hogy angliai és walesi adatok szerint az V. társadalmi osztályba
tartozók tumoros mortalitása jelentősen emelkedő tendenciát mutat a
magasabb társadalmi osztályba tartozókhoz képest (Kogevinas et al.,
1997). Az Európai Gyermek Rákregiszter 2006-ban hasonlította össze a
különböző európai országok daganatos halálozását gyermekeknél.
Megállapítható volt, hogy a túlélés legkedvezőtlenebb
Közép-Kelet-Európában volt: Szlovákiában, Lengyelországban,
Romániában, Ukrajnában és Magyarországon (Sankila et al., 2006).
Hazánkban 1971 óta pontos Gyermek Rákregiszter működik. A gyermekek
kezelése regionális speciális központokban, egységes, a nyugati
országokéval megegyező protokollok szerint történik. A gyógyulás
aránya ennek ellenére alatta marad, bár nem szignifikánsan, az azonos
protokollokkal Nyugat-Európában kezelt betegek túlélésének. Ez, mint
az Európai Gyermek Rákregiszter összefoglaló közleményében is utaltunk
rá, mindenek szerint a kedvezőtlenebb szociális helyzetnek, a rosszabb
infrastruktúrának tudható be: gyakoribb az előrehaladottabb stádiumban
történt diagnózis, sűrűbben fordulnak elő infekciók, nem ritka az
elhúzódó kórházi tartózkodás az otthoni igen rossz életkörülmények
miatt. Az elszegényedésnek a klímaváltozással várható fokozódása tehát
mindezek szerint a gyermekkori malignus betegségek kedvezőtlenebb
kimeneteléhez fog vezetni.
Az előbbiekben ismertetett adatok arra utalnak,
hogy a klímaváltozás a gyermekonkológiában is kedvezőtlen változásokat
fog előidézni:
1.) megváltozik egyes daganatok jelenlegi régiókhoz
kötődése és relatív gyakorisága,
2.) a migráció és a fokozódó elszegényedés nyomán a
gyermekkori malignus betegségek számának emelkedése várható,
3.) a migráció következményeként a gazdaságilag
fejlett országokban egyre nagyobb számban várhatók külföldi betegek és
növekszik egészségügyi ellátásuk igénye.
A klímaváltozás gyermekonkológiára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak
megelőzése, illetve csökkentése
Az alapvető kérdés:
– hogy tudunk az előbbiekben tárgyalt kedvezőtlen
változásokra felkészülni;
– mit tudunk tenni ezeknek a hatásoknak a
megelőzése, ill. csökkentése érdekében.
A leglényegesebb lenne annak a folyamatnak, tehát a
káros gázkibocsátásnak a megállítása, amely a klímaváltozáshoz
vezetett, s fokozza a fejlődő világ elszegényedését, az éhezők számát,
a korai halálozást. Ez ugyan társadalmi hozzáállás, társadalmi-,
politikai döntés kérdése, azonban ebben az orvostársadalomnak is
segíteni kell azzal, hogy rámutat a klímaváltozás súlyos egészségügyi
következményeire, s arra, hogy ez nemcsak a trópusokon élőket, a
fejlődő világot fogja érinteni, hanem elkerülhetetlenül globális, a
fejlett világra is kiterjedő hatása lesz.
További sürgető feladat a klímaváltozás
egészségügyi hatásainak ismertetését és az ezzel kapcsolatos
egészségügyi feladatokat beiktatni az egyetemi kurrikulumba.
Az egyetemi oktatásba és a továbbképzésekbe be kell
iktatni azokat az onkológiai betegségeket is, melyek eddig döntően
csak a trópusokon fordultak elő. Ez nemcsak a várható hatásokra való
felkészülés elengedhetetlen feltétele, hanem hozzájárul a társadalom
informálódásához a klímaváltozás egészségügyi hatásairól.
Elősegíthetné a figyelem ráterelését erre a
problémára, és formálhatná a társadalmi hozzáállást is, ha a
klímaváltozás és az egészségügy, ezen belül az onkológia,
összefüggésével több kutatás, közlemény és értekezlet foglalkozna
(Costello et al., 2009).
A fejlődő világ egészségügyének támogatása részben
önkéntes szerepvállalással, részben a fejlődő országokból jövő, nálunk
tanuló hallgatók képzésével sokat segíthet a klímaváltozással járó
fenyegető veszélyek elhárításában, illetve az azokra való
felkészülésben. Jó példa Tajvan, ahol 1997-ben megállapították, hogy a
6–9 évesek hepatocelluláris karcinóma incidenciája 0,52/100 000-ről
0,13/100 000-re csökkent a hepatitisz B-vakcináció bevezetése után
(Chang et al., 1997). A HIV-pozitív anyák terhesség alatti kezelése
20–30%-ról 1–2%-ra csökkenti az újszülött veleszületett
AIDS-betegségét.
A gazdaságilag fejlett országokba irányuló migráció
következtében jelentősen megnőtt bevándorlás miatt az utóbbi időben
egyre gyakrabban kell kivizsgálnunk, gyógyítanunk és ápolnunk olyan
onkológiai betegségben szenvedő gyermekeket, akik trópusi vagy
távol-keleti országokból érkeztek, és gyakran nemcsak a gyermekek,
hanem gyakorlatilag a családjuk sem beszél saját anyanyelvén kívül más
nyelvet. Ez újabb feladat elé állít minket, hiszen a gyógyító és
ápolói munkában alapvetően fontos a gyermek–orvos-, szülő–orvos
kapcsolat, melyhez elengedhetetlen egymás megértése. E nélkül az
anamnézis felvétele, a kezelés megmagyarázása és az ebbe való
beleegyezés elnyerése, a mindkét részről állandóan felmerülő problémák
megbeszélése nem lehetséges. Tolmácsszolgálat megszervezése, írott
anyagok, információ közlése segíthet ezen a problémán. A bizalom
megnyeréséhez azonban, ami nélkül nincs gyógyulás, nemcsak érteni kell
egymást, hanem ezen túlmenően meg kell ismernünk kulturális-, vallási
hozzáállásukat, a nonverbális kommunikáció megfelelő formáját (Pergert
et al., 2008). Ezzel a fejlett világra globálisan jellemző
problémával, az egészségügyi személyzettel a transzkulturális
megközelítés fontosságának és módjának megismertetésével kell
megküzdenünk, s tudomásul kell vennünk, hogy ez időigényes. (Pergert
et al., 2008; Smith et al., 2009).
Kulcsszavak: gyermekonkológia, klímaváltozás, migráció
IRODALOM
Adelman, Aaron S. – McLaughlin, C. C. –
Wu, X. C. – Chen, V. W. – Groves, F. D. (2005): Urbanisation and
Incidence of Acute Lymphocytic Leukaemia Among United States Children
Aged 0–4. British Journal of Cancer. 92, 2084–2088. •
WEBCÍM >
Athale, Uma H. – Patil, P. S. – Chintu, C.
– Elem, B. (1995): Influence of HIV Epidemic on the Incidence of
Kaposi’s Sarcoma in Zambian Children. Journal of Acquired Immune
Deficiency Syndromes and Human Retrovirology. 8, 96–100. •
WEBCÍM >
Chang, Mei-Hwei – Chen, C-J. – Lai, M-S. –
Hsu, H-M. – Wu, T-C. – Kong, M- S. – Liang, D-C. – Shau, W-Y. – Chen,
D-S. (1997): Universal Hepatitis B Vaccination in Taiwan and the
Incidence of Hepatocellular Carcinoma in Children. Taiwan Childhood
Hepatoma Study Group. The New England Journal of Med. 336, 1855–1859.
•
WEBCÍM >
Costello, Anthony – Abbas, M. – Allen, A.
– Ball, S. – Bell, S. – Bellamy, R. – Friel, S. – Groce, N. – Johnson,
A. – Kett, M. – Lee, M. – Levy, C. – Maslin, M. – McCoy, D. – Mcguire,
B. – Montgomery, H. – Napier, D. – Pagel, C. – Patel, J. – De
Oliveira, J. A. – Redclift, N. – Rees, H. – Rogger, D. – Scott, J. –
Stephenson, J. – Twigg, J. – Wolff, J. – Patterson, C. (2009):
Managing the Health Effects of Climate Change: The Lancet and
University College London Institute for Global Health Commission. The
Lancet. 373, 1693–1733. •
WEBCÍM >
Kinlen, Leo J. – Dickson, M. – Stiller, C.
A. (1995): Childhood Leukaemia and Non-Hodgkin’s Lymphoma Near Large
Rural Construction Sites, with a Comparison with Sellafield Nuclear
Site. British Mediacal Journal. 310, 763–768. •
WEBCÍM >
Kogevinas, M. – Pearce, N. – Susser, M. –
Bolfetta, P. (1997): Social Inequalities and Cancer. IARC Scientific
Publications. No 138. •
WEBCÍM >
Kristinsson, Sigurdur Yngvi – Derolf, A.
R. – Edgren, G. – Dickman, P. W. – Björkholm M. (2009): Socioeconomic
Differences in Patient Survival Are Increasing for Acute Myeloid
Leukemia and Multiple Myeloma in Sweden. J. of Clinical Oncology. 27,
2073–2080. •
WEBCÍM >
Lim, Victor – Stubbs, J. W. – Nahar, N. –
Amarasena, N. – Chaudry, Z. U. – Weng, SC. – Mayosi, B. – van der
Spuy, Z. – Liang, R. – Lai, K. N. – Metz, G. – Fitzgerald, G. W. –
Williams, B. – Douglas, N. – Donohoe, J. – Darnchaivijir, S. – Coker,
P. – Gilmore, I. (2009): Politicians Must Heed Health Effects of
Climate Change. The Lancet. 374, 973. •
WEBCÍM >
McMichael, Anthony J. – Nyong, A. –
Corvalan, C. (2008): Global Environmental Change and Health: Impacts,
Inequalities, and the Health Sector. British Mediacal Journal. 336,
191–194. •
WEBCÍM >
Nyári Tibor A. – Kajtár P. – Bartyik K. –
Thurzó L. – Parker, L. (2006): Childhood Acute Lymphoblastic Leukaemia
in Relation to Population Mixing Around the Time of Birth in South
Hungary. Pediatric Blood & Cancer. 47, 944–948. •
WEBCÍM >
Pergert, Pernilla – Ekblad, S. – Enskär,
K. – Björk O. (2008): Bridging Obstacles to Transcultural Caring
Relationships—Tools Discovered through Interviews with Staff in
Pediatric Oncology Care. European Journal of Oncology Nursing. 12, 1,
35–43.
Rudant, Jérémie – Baccaïni, B. – Ripert,
M. – Goubin, A. – Bellec, S. – Hémon, D. – Clavel, J. (2006):
Population-Mixing at the Place of Residence at the Time of Birth and
Incidence of Childhood Leukaemia in France. European Journal of
Cancer. 42, 927–933.
Sankila, Risto – Martos Jimenez, M. C. –
Miljus, S. – Pritchard-Jones, K. – Steliarova-Foucher, E. – Stiller,
C. (2006): Geographical Comparison of Cancer Survival in European
Children (1988–1997): Report from Automated Childhood Cancer
Information System Project. European Journal of Cancer. 42, 1972–1980.
Smith, Alexander K. – Sudore, R. L.
– Pérez-Stable, E. J. (2009): Palliative Care for Latino Patients and
Their Families: Whenever We Prayed, She Wept. The Journal of the
American Medical Association. 301, 10, 1047–1057. •
WEBCÍM
>
|