|
|
RENDES TAGSÁGRA AJÁNLOTTAK
Mézes Miklós
Budapesten született 1953-ban. 2010 óta az MTA
levelező tagja. A Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi
tanára. Szűkebb szakterülete a takarmányozás-élettan és
takarmánytoxikológia.
Levelező taggá választása óta kutatási tevékenysége
a következő területekre irányult: a DDGS hatása a lipidperoxidációra
és a glutation rendszerre pulykában (J. Poult. Sci., 2012,
49, 268-272), a növekedési erély hatása a lipidperoxidációra és a
glutation rendszerre sertésben (Arch. Tierzucht 2012, 55,
263-271), a DON (Acta Vet. Brno, 2011, 80, 287–292), valamint
a T-2 és HT-2 mikotoxinok (J. Poult. Sci. 2015, 52, 176-182)
lipidperoxidációs folyamatokra és a glutation rendszerre gyakorolt
dózisfüggő hatása, illetve ennek befolyásolása fokhagymaolajjal (World
Mycotox. J. 2013, 6, 73-81). 2010 óta 32 tudományos közleménye
jelent meg (IF: 17,6), független hivatkozásai 252-vel gyarapodtak.
Ajánlók: Horn Péter, Mesterházy Ákos,
Schmidt János
•
Neményi Miklós
Szombathelyen született 1947-ben. 2010 óta az MTA
levelező tagja. A Nyugat-magyarországi Egyetem Biológiai Rendszerek
és Élelmiszeripari Műszaki Intézetének professzora, a Bécsi Műszaki
Egyetem vendégprofesszora. Szűkebb szakterülete a precíziós,
távérzékelésre és térinformatikára alapozott növénytermesztési
technológiák tudományos megalapozása és fejlesztése.
Levelező taggá választása után 96 tudományos
publikációt jelentetett meg, főleg társszerzőkkel, 2 megjelenés
alatt. Elsők között teremtette meg a precíziós, fenntartható
növénytermesztési technológiák és a döntéstámogató növényfiziológiai
modellek kapcsolatrendszerét, amely a fenntarthatóság és egyben
klímaváltozás hatásának elemzésére is lehetőséget ad. Ezen a
területen együttműködést alakított ki a NASA Goddard Intézetével
(GISS). A témakörben több nemzetközi konferenciát szervezett, több
könyvet szerkesztett és könyvrészletet írt. A Wittmann Antal
Multidiszciplináris doktori iskola vezetője. Eddig 18 PhD-hallgatója
szerzett fokozatot. Valamennyien vezető beosztásban vannak itthon és
külföldön.
Ajánlók: Balázs Ervin, Dimény Imre,
Horn Péter, Hornok László, Láng István,
Solymos Rezső, Várallyay György
•
Tóth Miklós
Budapesten született 1950-ben. 2010 óta az MTA
levelező tagja. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézet tudományos
osztályvezetője. Szűkebb szakterülete a kémiai ökológia és a
növényvédelmi rovartan.
Tóth Miklós a kémiai ökológia hazai bevezetője, aki
a kártevő rovarok elleni környezetkímélő módszerek alapjait
tanulmányozva tette meg felfedezéseit. Hetvennyolc kártevő rovarfaj
feromonjának kémiai szerkezetét azonosította; eredményeit 214 (2011
óta 43) közleményben publikálta; Hirsch-index: 18; független
hivatkozásainak száma: 1126. Legújabban a pattanóbogár fajokra
fejlesztett ki feromonkészítményt, ill. a fátyolka csalétkére
alapozva újszerű biológiai védekezési koncepciót valósított meg.
Felfedezéseinek gyakorlati felhasználásaként kialakította a
CSALOMON® feromoncsapda-családot. Tóth Miklós a tudomány eredményeit
azonnal alkalmazva, napjaink kutatóinak kiváló példát mutat.
Ajánlók: Balázs Ervin, Hornok László,
Horváth József, Solti László
LEVELEZŐ TAGSÁGRA AJÁNLJA
Cseh Sándor
Budapesten született 1954-ben. A SZIE
Állatorvostudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára, 2003 óta az
MTA doktora. Szűkebb szakterülete az állatorvos-tudomány;
szaporodásbiológia és asszisztált reprodukció.
A jelölt nevéhez köthető hazánkban az első borjak
és bárányok megszületése mélyhűtött in vivo és in vitro
fertilizációval előállított, majd mélyhűtött embriókból, valamint a
juh embrióátültetési technológia gyakorlati bevezetése (Theriogenology,
1993. 39. 207.; Theriogenology, 1995. 43. 199.). Vendégkutatóként 5
évet töltött az USA-ban, ahol a szaporodáshoz modellállatként
szolgáló főemlősökkel végzett kutatásokat. Továbbfejlesztették az
embriómélyhűtési technológiát (Theriogenology, 1997. 48.
43-50.; Theriogenology, 1999. 52. 103-113.), kidolgoztak egy
új szuperovulációs és ultrahangos petesejtgyűjtési módszert (Animal
Reproduction Science, 2002. 70. 287-293.). Hazatérését követően
megalapította az Andrológiai és Asszisztált Reprodukciós
Laboratóriumot, ahol irányításával 8 PhD-hallgató végezte (4),
illetve végzi (4) kutatásait.
Egy évtizede vesz rész együttműködőként a humán
reprodukciós orvosi kutatásokban is, melynek egyik eredménye az első
gyermek megszületése hazánkban fagyasztott humán petesejtből (Journal
of Assisted Reproduction and Genetics, 2008. 25. 349-352).
Az MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos
Bizottságának két cikluson át titkára, majd elnöke volt. A European
College of Animal Reproduction alapító tagja, 2014-től az Education
and Residence Committee tagja. 2015-ben a köztársasági elnök a
Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.
Ajánlók: Horn Péter, Kovács Melinda,
Mézes Miklós Solti László
•
Faragó Sándor
Pécsett született 1953-ban. 2007 óta az MTA
doktora. A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar
Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézetének igazgató egyetemi
tanára, rektor. Szakterülete a vadbiológia és vadgazdálkodás.
A hazai szárnyasvadkutatásban elsőként foglalkozott
a fenntartható, természetközeli gazdálkodással, amelynek monitoring
alapú tartamosságát bevezette a gyakorlatban. Kidolgozta a
túzokvédelem ökológiai alapjait és hazai védelmi programját.
Nemzetközi hálózatba integrálva működteti a Magyar Vízivad
Monitoringot, kidolgozta az első nemzeti szintű vízivad-gazdálkodási
tervet Európában, amelynek unikális része a vízivad-kíméleti
területek rendszere. A vadászati és természetvédelmi jogalkotás
folyamatosan támaszkodik eredményeire. 30 könyve, 151 könyvrészlete,
7 egyetemi jegyzete és tankönyve, 80 idegen nyelvű és 221 magyar
nyelvű tudományos cikke jelent meg. Tanulmányaira kapott független
hivatkozások száma: 652 (külföldi 265, hazai 387). Hirsch-indexe:
14. A Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori
Iskola vezetője. Végzett doktorainak száma 12, aktív doktorandusza
3. Az MTA Közgyűlésének doktor képviselője (2004–2007, 2013–2016).
Az Erdészeti Tudományos Bizottságnak két-két ciklusban alelnöke,
elnöke. A Vadgazdálkodási Albizottság elnöke. A TIT Országos
Elnökségének tagja (2010-től). Több nemzetközi szakmai szervezet
tisztségviselője. Elismerései: Széchenyi Professzori Ösztöndíj
(1997–2000), Pro Silva Hungariae díj (1999), VEAB-emlékérem (2001),
Akadémiai Díj (megosztott)(2004), Gesellschaft für Wildtier- und
Jagdforschung (D) külső tag (2005), Miskolci Egyetem Dr. h.c.
(2010), Magyar Érdemrend Középkeresztje (2015).
Ajánlók: Mátyás Csaba, Neményi Miklós,
Solymos Rezső
•
Harrach Balázs
Mosonmagyaróváron született 1952-ben. 2002 óta az
MTA doktora. Az MTA ATK Állatorvostudományi Intézet tudományos
tanácsadója, korábbi igazgatója (2000–2008), jelenlegi
témacsoport-vezetője. Szűkebb szakterülete az állatorvosi virológia.
Stachybotrys penészgombák toxinjait azonosította
HPLC és tömegspektrometria segítségével, és elsőként mutatta ki
juhok és lovak elhullását okozó szalmából (Appl Environ
Microbiol) Szarvasmarha-leukózis-mentesítéshez
immun-diagnosztikai készletet állított elő (600.000 vizsgálathoz,
részben exportra). A hazai állatorvosi kutatásokban bevezette a
molekuláris és bioinformatikai módszereket. Munkatársaival >200 új
adenovírust mutatott ki, >30 teljes genomszekvenciát meghatározott.
Elsőként végzett filogenetikai számításokat adenovírusokkal.
Gazdaváltásokat derített ki (pl. hüllőről kérődzőre), ami a genom
G+C tartalmának csökkenésével és kórokozó képesség fokozódással
járt. Három új adenovírus-nemzetséget alapítottak. Víruskutatásait
vezető szaklapok és referenciakötetek közölték (J Virol,
Virology, J Gen Virol, J Clin Microbiol, PLoS One, Virus Taxonomy
− Elsevier). PhD-hallgatói vezető beosztásokba kerültek.
Külföldi hallgatókat fogadott csaknem valamennyi kontinensről.
Alelnöke az MTA Bioinformatikai Osztályközi Bizottságának és a
Magyar Bioinformatikai Társaságnak. A Nemzetközi Vírusrendszertani
Bizottság Állati DNS-Vírusok és Retrovírusok Albizottság vezetője. A
SZIE c. egy. tanára; az Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Tanács
tagja. Két EU kutatási konzorcium tagja; gén-vektorok és
daganatellenes vírusok fejlesztésén dolgoznak. 14 külföldi
könyvfejezet szerzője. Össz-IF: 150, független idézetei: 1822;
H-indexe 28. Az Acta Veterinaria Hungarica főszerkesztője.
Ajánlók: Balázs Ervin, Horváth József,
Mészáros János, Nagy Béla, Tóth Miklós
•
Kiss Levente
Marosvásárhelyen született 1966-ban. 2009 óta az
MTA doktora. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója, a
Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a
növénykórtan.
A jelentős növénykórokozókként ismert
lisztharmatgombák és intracelluláris mikoparazitáik nemzetközileg
kiemelkedő kutatója. Elsőként igazolta a lisztharmatgombák
gazdanövénykör-bővülését, kriptikus fajok előfordulását, felfedezte
egy ivartalan sporulációs mechanizmusukat, jellemezte a fertőzési
folyamatok egyéb részleteit, és több világszerte elterjedt,
gazdaságilag fontos fajt azonosított. Felfedezte, hogy a
gyakorlatban is alkalmazott Ampelomyces mikoparazitáik több
fajhoz tartoznak, és egy eredeti, az időbeli izolációra vonatkozó
hipotézissel megmagyarázta genetikai differenciálódásukat.
Parlagfűvel kapcsolatos kutatásai szintén úttörőek. Több hazai és
nemzetközi kutatási projekt vezetőjeként is dolgozott. Két évtizede
folyamatosan részt vesz a hazai felsőoktatásban. Az Eur. J. Plant
Pathol. (Springer) társszerkesztője, a Biocontrol Sci.
Technol. (Taylor & Francis) szerkesztőbizottságának tagja,
korábban a Mycoscience (Elsevier) társszerkesztője volt.
Jelenleg az MTA Növényvédelmi Tudományos Bizottságának elnöke,
korábban két cikluson át titkára volt. A Magyar Mikrobiológiai
Társaság Mezőgazdasági- és élelmiszer-mikrobiológiai Szekciójának
elnöke. Az MTA Ifjúsági Díj és a németországi Rudolf Hermanns-díj
kitüntetettje. Nemzetközi folyóiratokban 39 teljes terjedelmű cikke
jelent meg, melyek kb. 75%-ában meghatározó szerző – ezek
összesített impaktfaktora 90,8. Emellett 46 egyéb publikáció
egyedüli vagy társszerzője. Összes független hivatkozása 712,
Hirsch-indexe 17.
Ajánlók: Barna Balázs, Bedő Zoltán, Kőmíves
Tamás, Mesterházy Ákos, Tóth Miklós
•
Marton L. Csaba
Sajószentpéteren született 1954-ben. 2004 óta az
MTA doktora. Az MTA ATK Mezőgazdasági Intézet tudományos
osztályvezetője. Szűkebb szakterülete a növénynemesítés.
Marton L. Csaba 61 éves, növénynemesítő,
agrár-genetikus, tudományos osztályvezető, címzetes egyetemi tanár,
az MTA doktora. 1978-ban kapcsolódott be a martonvásári
kukoricanemesítési programba. Munkatársaival érésdinamikai
vizsgálataikra alapozva új, jól ismételhető, megbízható
tenyészidőszámítási módszert dolgoztak ki [Genetika 36:
83-92. (2004), Maydica 52: 319-324. (2007)]. Eredményes
programot indítottak a kukoricabogárral szembeni rezisztencia
javítására [Maydica 54: 217-220. (2009). A kukorica
bioenergetikai hasznosításához – bioetanol, biogáz – módosították a
növény beltartalmi tulajdonságait [Maydica 54: 253-257.
(2009), Maydica 56: 243-250. (2011), Maydica 58:
34-41. (2013)]. Morfológiai, fiziológiai és genetikai markerek
bevonásával olyan rendszert dolgoztak ki, mely nagy biztonsággal
képes a valós genetikai rokonság megállapítására [Cereal Res.
Commun. 34: 887-894. (2006), Cereal Res. Commun. 37:
373-381. (2009)]. A genetikai markereket felhasználták szelekcióra
is [Maydica 54: 253-257. (2009)]. A kutatások eredményeként
349 szellemi termék született (101 külföldi, 248 hazai bejelentés),
melyből államilag minősített fajta: 261. A fajták összes
vetésterülete meghaladja a 10 millió ha-t. Eddig megjelent
közlemények száma összesen 512, ebből tudományos 215. Összes
hivatkozások száma 448, kumulatív IF 13,1, H-index 9.
Témavezetésével eddig 4 PhD-fokozat született. Jelenleg 15 külföldi
intézménnyel folytatott kutatási együttműködés résztvevője.
Ajánlók: Király Zoltán, Németh Tamás,
Neményi Miklós
•
Michéli Erika
Szekszárdon született 1959-ben. Az MTA doktora 2004
óta. A SZIE MKK Talajtani és Agrokémia Tanszékének tanszékvezető
egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a talajképződés tanulmányozása
és a talajok osztályozása.
Legjelentősebb hazai szakmai eredményei a talajok
távérzékelésének és korszerű monitorozásának alapjául szolgáló
reflektanciaspektroszkópiai kutatásokhoz, a hazai talajosztályozási
rendszer diagnosztikai szemléletű korszerűsítéséhez és
talajosztályozási kulcs bevezetéséhez kapcsolódnak. Nemzetközi
jelentőségű eredménye a világ egyes országaiban eltérő módszerekkel
jellemzett és osztályozott talajok összehasonlíthatóságát, továbbá
egységes térképi és adatrendszerbe foglalását biztosító módszerek és
útmutatók kidolgozása. Részt vett Európa 1:1 000 000 méretarányú
talajtérképének, valamint Európa és Afrika talajatlaszának
elkészítésében. E munkák jelentős nemzetközi elismertséget hoztak
számára. Tudományos közleményeinek száma: 166, az ezekre érkezett
független hivatkozások száma 1106, Hirsch-indexe 16. A gödöllői
talajtani iskola jelenlegi vezetőjeként 17 PhD-hallgató munkáját
irányította, tanítványai közül nemzetközi hírű kutatók, egyetemi
oktatók és állami tisztségviselők kerültek ki. a SZIE
Környezettudományi Doktori Iskola vezetője. Az
|
|
|
MTA Agrártudományok Osztálya Talajtani,
Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottsága
elnökhelyettese, a Magyar Talajtani Társaság elnöke, a Nemzetközi
Talajtani Unió vezetőségi tagja. Az Agrokémia és Talajtan,
valamint a Geoderma Regional folyóiratok
szerkesztőbizottságának tagja. Elismerései: Széchenyi Professzori
Ösztöndíj (1998), a tudomány szolgálatáért a Szent István Egyetem
aranyérme (2010), Doby Géza-díj (2013), az ELTE címzetes egyetemi
tanára (2014).
Ajánlók: Hornok László, Király Zoltán,
Várallyay György
•
Palkovics László
Budapesten született 1960-ban. 2006 óta az MTA
doktora. A BCE Kertészettudományi Karának tanszékvezetője 2003-tól,
habilitált egyetemi tanára, 2012-től 2015-ig az egyetem tudományos
rektorhelyettese. Szűkebb szakterülete a kertészeti növénykórtan.
Nemzetközileg is elismert kutató és egyetemi
oktató. Első nemzetközileg elismert munkája a szilvahimlő-vírushoz
kapcsolódik (Plum pox virus, PPV). A világon először közölte
a vírus M típusú, magyar izolátumának teljes örökítőanyagát [Virus
Genes 7:4, 339-347 (1993)]. Legtöbbet idézett munkájában [J.
Gen. Virol. 85:9, 2671-2681(2004)] a PPV természetes rekombinánsait
vizsgálta. Kimutatta a vírusszekvenciákat tartalmazó transzgénikus
növény és a felülfertőző vírus rekombinációs képességét [J.
Virol. 74:16, 7462-7469 (2000)]. Interspecifikus vírusokat
állított elő, és vizsgálta azok tulajdonságait [Virus Res.
76, 9-16 (2001)]. Mikológiai kutatásai során import gyümölcsökből
elsőként azonosította munkatársaival a Monilinia fructicola
fajt [Plant Dis. 90:3, 375 (2006)] és rámutatott a kórokozó
elterjedésének veszélyére. Elsőként azonosította Európában a
Monilinia polystroma fajt [Eur. J. Plant Pathol. 125:2,
343-347 (2009)]. Elsőként írta le hazánkban az Erwinia amylovora
kórokozót szilváról, kajsziról és cseresznyeszilváról [Plant
Dis. 96:5, 759 (2012); Not. Bot. Hort. Agrobot. 41:2, 1-6
(2013)], rámutatott a kórokozó veszélyességére a csonthéjasokban.
Nagy figyelmet fordít a kertészeti kultúrák növényvédelmi
problémáinak megoldására, a környezetkímélő növényvédelmi
technológiák kidolgozására és a rendszeres szaktanácsadásra.
Jelentős szerepet vállal az oktatásban, a doktorképzésben, a
tehetséggondozásban és a tudományos közéletben. Kum. IF: 69,622,
független hivatkozások: 612.
Ajánlók: Balázs Sándor, Dimény Imre,
Horváth József, Kőmíves Tamás,
Lelley Jan Iván, Tomcsányi Pál
•
Pauk János
Szolnokon született 1951-ben. 2005 óta az MTA
doktora. A szegedi Gabonakutató Non-profit Közhasznú Kft. kutatási
igazgatóhelyettese. Szűkebb szakterülete: növénynemesítés és
biotechnológia.
A növényi in vitro technikák kutatása során
új módszereket dolgozott ki a növényregenerálás és az androgenezis
javítására (Plant Sci. 63, 187-198; J. Plant Physiol.
156, 197-203). A világon elsők között sikerrel használta fel a
növényi sejt- és szövettenyésztési módszereket gazdaságilag jelentős
növények nemesítésében (Plant Breeding 107, 18-27; Plant
Cell Tiss Org. 97, 285-293). Nevéhez fűződik hazánkban az első
biotechnológiai úton előállított búzafajta szabadalma (GK Délibáb,
1992). Nemesítőként, hazai és nemzetközi kooperációban, napjainkig
25 fajtát és hibridet állított elő (19 búza, 3 rizs, 3
fűszerpaprika). A nemesítési kutatások mellett, figyelemre méltóak a
gabonafélék funkcionális genomikájával kapcsolatos eredményei is (J.
Exp. Bot. 59, 3359-3369; Euphytica 181, 341-356).
Hazánkban elsőként állított elő kutatási céllal transzgénikus búzát,
rizst és repcét (Euphytica 85, 411-416). Hat nemzetközi
tudományos könyvbe írt önálló fejezetet (Springer, Kluwer stb.).
Tudományos közleményeinek száma 161. Ebből 62 tudományos
folyóiratcikk, melyek vezető nemzetközi lapokban jelentek meg (IF
30,888). Összes idézők száma: 488, ebből független. 396.
Hirsch-indexe: 12. Oltalmazott fajták száma 11. Napjainkig 6
PhD-hallgatója védett sikerrel. Főszerkesztője a Cereal Research
Communications nemzetközi IF-es tudományos folyóiratnak. A SZIE
habilitált egyetemi magántanára, a SZIE Növénytudományi Doktori
Iskola alapító törzstagja. Három nemzetközi konferenciát szervezett
(2010, 2011 és 2013). Akadémiai Díj (2002), id. Entz Géza- díj
(2008) és a Darányi Ignác-díj (2014) kitüntetettje.
Ajánlók: Barna Balázs, Dudits Dénes,
Mesterházy Ákos
•
Popp József
Bonyhádon született 1955-ben. 2008 óta az MTA
doktora. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar egyetemi tanára,
intézetigazgatója és dékánhelyettese. Szűkebb szakterülete az
agrár-közgazdaságtan.
Tudományos munkásságának fő területe a nemzetközi
kereskedelem liberalizálásának, a nemzetközi agrárpolitikának
elemzése. Hazai tudományos szakkönyvei hiánypótló munkának
számítanak az agrárgazdasági kutatásokban. Kiemelkedő szerepet
játszik a globális élelmezés-, energia- és környezetbiztonság
összefüggéseinek közgazdasági elemzésében (Renew Sust Energ Rev,
2014, 32, 559-578; 2015, 48, 17-26; Agron Sustain Dev
2013(1), 243-255; J Verbrauch Lebensm 2011, 6(1), 105-112).
Rangos nemzetközi konferenciák keretében tartott komoly nemzetközi
visszhangot kiváltó előadásokat felkért előadóként (pl. OECD: Madrid
és Berlin, Európai Parlament). E témakörben több könyvfejezetet is
publikált nemzetközi (pl. OECD, USA) kiadványokban. A magyar
agrár-közgazdaságtan meghatározó egyénisége, akinek nemzetközi
elismertsége példaértékű. Vezetésével agrár-közgazdasági iskola
alakult a DE Gazdaságtudományi Karán. Nemzetközi kutatói kapcsolatai
kiterjednek a nemzetközi szervezetektől kezdve az európai és
tengerentúli agrár-közgazdasági kutató intézeteken át a külföldi
egyetemekig bezárólag. Iskolateremtő módon ötvözte az
interdiszciplináris tudomány területeit közgazdasági elemzéseiben.
Aktív részt vállal a felsőoktatási és tudományos közéletben. Az
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
vezetője. Tudományos közleményeinek száma 213 (IF: 24,2), a
független hivatkozások száma tudományos közleményeire 344, ebből 77
nemzetközi szakfolyóiratokban. Munkáját Akadémiai Díjjal, Honoris
Causa címekkel és egyéb díjakkal ismerték el.
Ajánlók: Balázs Ervin, Csáki Csaba,
Dimény Imre, Dudits Dénes
•
Rajkai Kálmán László
Budapesten született 1951-ben. 2004 óta az MTA
doktora. Az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet tudományos
osztályvezetője, tudományos tanácsadója. Szűkebb szakterülete a
talajtan, talaj-vízgazdálkodás és a talajfizika.
Napjaink legégetőbb társadalmi problémájával, a
globális vízkészlet talajnedvesség összetevőjével foglalkozó
nemzetközileg elismert kutató. A talaj vízgazdálkodását meghatározó
mérési és becslési módszerek fejlesztője. Becslési módszert
dolgozott ki a talaj víztartó képességére (Agrokémia és Talajtan
36-37. 1988; Soil Sci. 161. 1996; Soil and Till. Res.
79. 2004). Kutatásaiban a mért talajnedvességből számította a
növények vízfelhasználását és térbeli mintázatát (Soil Biol.
Biochem. 34. 1992; Geoderma 52. 1992; Biol. Fertil.
Soils. 15. 1993; Plant Ecol. 183. 2006).
Frekvenciaspektrum és további elektromos jellemzők (fázisszög,
szóródási tényező) mérését vezette be a gyökéraktivitás mérésébe (Agrokémia
és Talajtan 51. 2002; Acta Agronomica Hung. 53. 2005;
Int. Agrophys. 26. 2012; Eu. J. Soil Biol. 54. 2013).
Több monográfia talajfejezetének szerzője (Magyarország
kistájainak katasztere 1990; 2010; Vadregényes erdőtáj a
Börzsöny 2014). Független hivatkozásainak száma: 1051,
WOS/Scopus: 493. Összes IF: 44,370 a megjelenés éve alapján,
H-index: 18. Széchenyi Professzori Ösztöndíjat kapott 1999-ben. A
Debreceni Egyetem egyetemi magántanára (2010). Több egyetem
posztgraduális képzésében vesz részt. Négy hallgatója szerzett
PhD-fokozatot. MTA AKT Tagja. Új tudományos eredményei, széles
nemzetközi ismertsége, elismertsége, oktatói, tudományszervezői és
tudományos közéleti tevékenysége teszi iskolateremtő egyéniséggé.
Ajánlók: Bedő Zoltán, Mátyás Csaba,
Németh Tamás, Várallyay György
•
Szendrő Zsolt
Gödöllőn született 1947-ben. 1997 óta az MTA
doktora. A Kaposvári Egyetem professor emeritusa. Szűkebb
szakterülete a kisállattenyésztés és nyúltenyésztés.
Kaposváron létrehozta a világ egyik legkiemelkedőbb
nyúltenyésztési kutatóhelyét, amelyet kutatási aktivitás alapján 300
kutatóhely közül az elmúlt két évtizedben folyamatosan a legjobb 5
közé sorolnak. Három államilag elismert nyúlfajta előállítója.
Egyedülálló a digitális képalkotó diagnosztikai módszereknek a
nyúltenyésztésben és -szelekcióban való alkalmazása (J. Anim.
Sci. 2010, 88:533-543, Livest. Sci., 2012, 149:167–172.).
Világszerte széles körben elismert új tudományos eredményeket ért el
az alábbi területeken: állatjóllét, tartástechnológiai fejlesztések
(Appl. Anim. Behav. Sci., 2009, 116:273-278; Animal,
2013, 7:463-468., Livest. Sci., 2014, 165:114-119.),
reprodukció-biológia (World Rabbit Sci., 2004, 12:173-183;
2011, 19:209-216.), élelmiszer-biztonság és húsminőség (Meat
Sci., 2014, 96:114-119., 2015, 110:126-134.).Három alkalommal
választották meg a Nyúltenyésztési Világszövetség alelnökének.
Publikációinak száma meghaladja az ezret, ebből 16 könyv és
könyvfejezet, 213 tudományos cikk (75%-a angol nyelvű), 442 teljes
terjedelemben megjelent előadás (122 világkongresszuson), 1500
független idézettség, IF: 80, Hirsch-index: 19. Tizennégy hallgatója
szerzett PhD-fokozatot. Tanítványai és közvetlen munkatársai közül
hárman az MTA doktorai, egyetemi tanárok, a negyedik jelenleg írja
doktori értekezését. Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült,
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2005), megosztott
Akadémiai Díjjal (2007), OMÉK Tenyésztési Díjjal (2011) és
Szent-Györgyi Albert-díjjal (2012) kitüntetett.
Ajánlók: Horn Péter, Kovács Melinda,
Schmidt János
•
Tóth Magdolna
Nyírgyulajban született 1951-ben. 2007 óta az MTA
doktora. A BCE Kertészettudományi Kar Gyümölcstermő Növények
Tanszékének tanszékvezető professzora. Szűkebb szakterülete a
pomológia és a gyümölcsnemesítés.
A multirezisztenciára irányuló hazai almanemesítés
vezetője. Négy oltalmazott almafajta (HortScience 47, 1795–1800),
két oltalmazásra befogadott s hat bejelentett fajtajelölt
nemesítője. Honosított almafajtáit 60%-os arányban termesztik.
Élenjáróként mutatott rá a régi almafajták tűzelhalás
rezisztenciaforrás értékére (Acta Hortic 663, 609–612). A
Kárpát-medencei almafajtákból öt génforrást emelt ki (Trees-Struct
Funct 27, 597–605), a 3-as kromoszómán lévő FB_MR5 QTL-t
elsőként mutatták ki kultúrfajtákban (Plant Breeding 134,
345–349). Almánál morfológiai és markerezési eljárással tisztáztak
rokonsági (Not Bot Hort 40, 269–275) s filogenetikai
kapcsolatokat (Tree Genet Genomes 7, 1135–1145). Elvégezték a
vöröshúsú almák polifenolos vegyületeinek kvalitatív elemzését (Fitoterapia
83, 1356–1363). A meggy esetében matematikai modellekkel írták
le a cukor- és savkomponensek változását (Trees-Struct Funct
27, 597–605), bizonyították a gyümölcsök antibakteriális hatását (Food
Techn Biotechn 50, 117–122), feltárták a sajátos
antocianidinprofilt (JFAE 9, 30–35). 467 publikáció, azon
belül 164 lektorált dolgozat szerzője (IF: 26,96; független citáció:
657, H-index: 14). Hét éve doktori iskolavezető, vezetésével tízen
kaptak PhD-fokozatot. Kétszer bevonták külföldi PhD-bíráló
bizottságba. Szakterületén nemzetközileg elismert. Az MTA Kertészet-
és Élelmiszertudományi Bizottság elnöke. Többek között Magyar
Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje s Gábor Dénes-díj
kitüntetésben részesült.
Ajánlók: Balázs Sándor, Lelley Jan Iván,
Schmidt János, Tomcsányi Pál
TISZTELETI TAGSÁGRA AJÁNLJA
Antonio F. Logrieco
Bariban (Olaszország) született 1958-ban.
Tudományos fokozatát a Barii Tudományegyetemen szerezte; a CNR
Élelmiszertudományi Intézetének igazgatója. Szűkebb szakterülete:
élelmiszer-biztonság, mikotoxin-kutatás.
A mikotoxintermelő gombák nemzetközi szakértője.
Kutatócsoportja élén új eljárásokat dolgozott ki az
élelmiszer-gazdaságban jelentős toxintermelő gombák kimutatására,
molekuláris módszereket fejlesztett ki az élelmiszerekben jelenlevő
biológiai szennyező ágensek azonosítására, és mikotoxinmentesítésre
alkalmas technológiákat dolgozott ki. Több nemzetközi kutatási
program koordinátoraként működött/működik együtt magyar kutatókkal.
167 eredeti tudományos dolgozat szerzője/társszerzője, a munkáira
érkezett független hivatkozások száma meghaladja a négyezret;
H-indexe 38. A Mediterrán Növénykórtani Unió és a Nemzetközi
Mikotoxikológiai Társaság elnöke.
Ajánlók: Hornok László, Kovács Melinda,
Mesterházy Ákos, Mézes Miklós
•
Wittko Francke
Reinbeckben (Németország) született 1940-ben. A
Hamburgi Egyetem emeritus professzora. Szűkebb szakterülete, a
kémiai ökológia területén a világ kiemelkedő tudósai közé tartozik.
Kutatásai hangsúlyos részét mezőgazdasági és
erdészeti kártevő szervezetek kémiai ökológiájának vizsgálata
képezi. Eredményeit 439 közleményben publikálta, Hirsch-indexe 47.
Felfedezte a sprioacetálokat, ill. a
2,5-dialkilciklohexán-1,3-dionokat. Felderítette a Pouyanne-mimikri
kémiai alapjait, továbbá az aromás éterek lebontási mechanizmusát.
Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetttel közös kutatások során (26
publikáció) olyan fontos kártevő rovarfajok feromonjának
azonosításában vett részt, mint pl. az almalevél-törpemoly,
vadgesztenye-aknázómoly, ill. pattanóbogár-fajok. Az Acta
Phytopath. MTA folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, az OTKA
számára pályázati elbírálást végez.
Ajánlók: Balázs Ervin, Kőmíves Tamás,
Nagy Béla, Tóth Miklós
|
|
